Málaga és Sierra de Málaga borvidék
| Montilla–Moriles borvidék | |
.jpg) | |
| malaga borok (D.O. Málaga) | |
| Adatok | |
| Minőségbesorolási kategória | DO |
| Ország | Spanyolország |
| Régió | Andalúzia (autonóm közösség) |
| Vármegye | Málaga (déli része) |
| Borrégió | andalúz borrégió |
| Éghajlat |
|
| Csapadék | 500–1000 mm(?) |
| Talajösszetevők | kötött; agyagos–meszes |
| Szőlőterület |
|
| Szőlőfajták |
|
| Érési időszak | július–augusztus |
| Borászatok száma | szövegben |
| Bortermelés |
|
| Elhelyezkedése | |
 Montilla–Moriles
Pozíció Spanyolország térképén
| |
 é. sz. 36° 43′ 10″, ny. h. 4° 25′ 12″Koordináták: é. sz. 36° 43′ 10″, ny. h. 4° 25′ 12″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Montilla–Moriles témájú médiaállományokat. | |
A Málaga és Sierra de Málaga borvidék az andalúz borrégió egyik borvidéke Andalúzia déli részén, a Costa del Sol (Napospart) üdülőkörzetben a Földközi-tenger partján és attól északra, tehát délről a Földközi-tenger határolja, északról pedig a Sierra Nevada hegyláncai.[2] Itt készítik a világhírű malaga bort.[3]
Andalúziában hat DO jelölésű borvidék található, ezek egyike a Málaga és Sierra de Málaga, amelyhez 63 település szőlőterületei tartoznak kb. 1300 hektár termőterülettel. A borvidéket két zónára osztják:
- Málaga és
- Sierra de Málaga (málagai hegyvidék).
A Sierras de Malaga 2001-ben kapta meg D.O. státuszt, tehát nagyon fiatal borvidék. Földrajzi területe azonos a Malaga D.O. területével, de a szabályzat sokkal tágabb lehetőségeket ad a borkészítés alapanyagaira és módszereire.[2] A borvidéket négy alkörzetre:
- Manilva,
- Norte,
- Montes de Malaga,
- Axarquia és
egy al-appellációra (Serrania de Ronda) bontják, ezek éghajlata és talaja is különböző. A legmagasabban fekvő szőlők Serrania de Rondában vannak.[2]
A borvidék központja a több mint félmillió lakosú Málaga városa.[4]
A többi település:
- Alameda,
- Alcaucín,
- Alfarnate,
- Alfarnatejo,
- Algarrobo,
- Alhaurín de la Torre,
- Almáchar,
- Almargen,
- Almogía,
- Álora,
- Antequera,
- Árchez,
- Archidona,
- Arenas,
- Arriate,
- Atajate,
- Benadalid,
- Benamargosa,
- Benamejí,
- Benamocarra,
- El Borge,
- Campillos,
- Canillas de Aceituno,
- Canillas de Albaida,
- Cártama,
- Casabermeja,
- Casares,
- Colmenar,
- Comares,
- Cómpeta,
- Cuevas Bajas,
- Cuevas de San Marcos,
- Cútar,
- Estepona,
- Frigiliana,
- Fuente de Piedra,
- Gaucín,
- Humilladero,
- Iznate,
- Macharaviaya,
- Manilva,
- Moclinejo,
- Mollina,
- Nerja,
- Palenciana,
- Periana,
- Pizarra,
- Rincón de la Victoria,
- Riogordo,
- Ronda,
- Salares,
- Sayalonga,
- Sedella,
- Sierra de Yeguas,
- Torremolinos,
- Torrox,
- Totalán,
- Vélez-Málaga,
- Villanueva de Algaidas,
- Villanueva del Rosario,
- Villanueva de Tapia,
- Villanueva del Trabuco és
- Viñuela
Talaja, éghajlata[szerkesztés]
A régió talaja meglehetősen változatos, többnyire agyagos, löszös vagy meszes.[5] Az agyagos-meszes talaj szerencsés kombináció, mert a forró nyarakon ia segíti a esők nedvességét, emiatt nem kell öntözni.
A partvidék éghajlata mediterrán forró, száraz nyarakkal és téli csapadékmaximummal.
A hegyvidék éghajlata átmeneti a kontinentális és a mediterrán típus között: a nyár hosszú, forró és száraz, a tél rövid és viszonylag csapadékos. A napsütéses órák száma évi 3000 körül alakul,[2] a csapadék 500–1000 mm évente(?).
A magasabb részeken az Atlanti-óceán hatása is érvényesül, és szélsőségesen ingadozó időjárási körülményeket hoz létre. A szőlő emiatt lassan érik be, és a nagy napi hőingásnak köszönhetően megtartja savtartalmát.[4]
A félezer éves tradícióra visszatekintő malaga borok hírneve az elmúlt évtizedekben kicsit megkopott.[4]
A terület egy része nemzeti park, amelyet 1995-ben felvették az UNESCO védett természeti kincseinek listájára. Az antequerai dolmeneket 2016-ban a kulturális világörökségek listájára is felvették (I)(III)(IV).
Ültetvények, szőlőfajták[szerkesztés]
A telepítési sűrűség hektáronként 800 és 5000 tőke között van. A tőkéket a fajta, a termékenység, a használt alanyok és az egyes gazdaságok agrár-környezeti jellemzőinek figyelembevételével nevelik és metszik.[2] Csak fehér szőlőket ültetnek.[3]
A szőlőt kizárólag kézzel szedik, és nagyon kicsi szüretelő ládákban gyűjtik, hogy megtartsa gyümölcsösségét. A szőlő az első 24 órát két fokon tölti, és csak minimálisan kénezik. A gazdaságok csak a saját szőlőjükből készítenek bort, így garantálják azok végső minőségét. A szüretet gyakran két szakaszra osztják az egyensúly biztosítása érdekében. Fő fajták:
- Pedro Ximénez (PX) — ebből készül a malaga aszúszőlő is.[3]
- muskotály (Moscatel):
- lairén,
- doradilla,
- romé
A bor készítése, érlelése[szerkesztés]
A gyomokat kézzel irtják, gyomirtószerek használata nélkül. A hozamkorlátozás a lehető legszigorúbb, egy hektárra legfeljebb 5000 tőkét ültetnek. Egy tőkéről átlagosan 1 kilogrammot szüretelnek. Mindent természetesen készítenek, kézzel szüretelnek. A hegyi ültetvényeket Guyot módon művelik, picit magasabban, mint Burgundiában.[4]
A szüret kezdetének időpontját a szabályozó tanács határozza meg. Ezen túl szabályokat állapít meg a szüret ütemére, hogy az a pincészetek felvevőképességének megfelelő legyen, valamint a szüretelt szőlő szállítására, hogy az ne rontsa a minőséget. Serranía de Rondában a szőlőt kézzel szüretelik és legfeljebb 30 kg súlyú tartályokban szállítják.
A bort gravitációs úton mozgatják egészen a palackozó sorig, így minimalizálják a pumpa használatát. A kis területen termesztett Pinot Noirt hidegen áztatják, majd irányított hőmérsékleten erjesztik. Az almasavbontás után extra nagy (300 és 500 literes) fahordókban erjesztik a gyümölcsös jelleg megőrzése érdekében.[4]
A túlérett szőlőt a napon még tovább aszalják a magasabb cukorfok elérése érdekében. A borhoz még karamellizált sűrítményt is adnak.[5]
A borvidék szőlőterülete a 2010-s évek közepém 1215 hektár volt, és erről kb. 20 000 hl malaga bor került a piacra.
Jellemző borféleségek[szerkesztés]
Európában az elsők között a malaga bor kapott eredetvédelmet az 1500-as évek első felében. Ezt a bort szerte a kontinensen szívesen fogyasztották.[4] Modern eredetvédelme (DO) is közel 100 éves (1933-ban adták ki). A malaga borok cukortartalma 16–20 %, alkoholtartalma 18–22 %. Fehér, rosé és vörösborokat egyaránt készítenek,[2] de leghíresebb termékeik a malaga borok. Ezek a borok 2001 óta két megnevezéssel kerülnek forgalomba:
- Az édes D.O. Málaga kizárólag a Pedro Ximénez és a muskotály (Moscatel) fajtákból készül természetes eljárással vagy erősítve. E két szőlőt a termőterület 65%-án művelik.
- A D.O. Sierras de Málaga előállításához nyolc szőlőfajtát termesztenek, fele-fele arányban fehéret és kéket, köztük több őshonost és néhány világfajtát is.[5]
Malaga bor[szerkesztés]
A malaga borok különféle színűek és ízűek lehetnek, aminek érdekében az alapborhoz adalékokat (más borokat, illetve borpárlatokat) adagolnak.
Borászatok[szerkesztés]
2010-ben a borvidéken 36 borászatot tartottak nyilván 476 ültetvénnyel. Ezek együttes termelvénye 27 636 hl bor volt. Jelentősebb pincészetek:
- Bodega Cortijo Los Aguilares birtok, ültetvényei több mint 900 méter magasan vannak [[Ronda|Rondától alig 5 kilométerre a Serranía de Ronda hegységben. A birtokot az Itarte család alapította 1999-ben; a központi épületük 150 éves. Pinot noirjuk a svájci Mondial du Pinot Noir versenyen 2008-ban nagy aranyérmet, 2010-ben aranyérmet nyert. A tisztán petit verdot szőlőből készített Tadeo borukat is több díjjal honorálták. A 2010-es években megpróbálkoztak a 20. század elejére szinte teljesen kipusztult garnacha és graciano fajták telepítésével, mert úgy gondolják, hogy a filoxéravész előtti fajtákban nagy potenciál rejlik.[4]
- Almijara pincészet (Bodegas Almijara);
- Antigua Casa de Guardia[6]
- Bodega Marques de Vizhoja;
- Bodega A Munoz Cabrera;
- Bodegas César Príncipe;
- Bodegas y Vinedos Tamaral Roble;
- Finca y Bodega Pago de Carraovejas;
- Bodega Dona Felisa Chinchilla,
- Bodegas Habla;
- Bodega Joaquin Fernandez Hacienda;
- Bodega Cooperativa San Andrés;
- Bodegas Veganzones;
- Bodegas Dimobe[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Málaga (vino) című spanyol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- ↑ Bíró: [https://delikronika.webnode.hu/news/borvidekek-es-borok-a-vilag-tajain-alessio-romanello1/ Bíró Csaba: Borvidékek és Borok a világ tájain - Alessio Romanello
- ↑ Borrajongó: Borrajongó.blog:Rejtőzködő borvidékek: Spanyol különkiadás I.
- ↑ Bor és piac: Bor és piac: Andalúz körkép II.: Málaga
- ↑ Révai: Révai nagy lexikona XIII. kötet (Lovas–Mons). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1915. 318. o.