Lyrai Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Lyrai Miklós
Lyrai Miklós 1479-es ábrázolása
Lyrai Miklós 1479-es ábrázolása
Élete
Született 1270 körül
La Vieille-Lyre
Elhunyt 1349. október 23. (kb. 70–80 évesen)
Párizs
Nemzetiség francia
Házastársa szerzetes volt, cölibátusban élt
Pályafutása
Fontosabb művei Postilla litteralis
Postilla moralis
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lyrai Miklós témájú médiaállományokat.

Lyrai Miklós O.F.M. (latinul: Nicolaus a Lyra), (1270 körül – 1349. október 23.[1]) francia ferences szerzetes, egyházi író, egzegétaként és apologétaként vált ismertté. Kortársai „doctor planus”-nak és „doctor utilis”-nak nevezték.[1][2]

Élete[szerkesztés]

A normandiai Lyra (ma La Vieille-Lyre) faluban született,[1] és 1291-ben[3] vagy 1292-ben lépett a verneuilli ferences kolostorba. Némely történetíró megtért zsidónak tartja, azonban ez nincs bizonyítva. Életéről kevés ismeret maradt fenn, annyi bizonyos,[1] hogy párizsi egyetem hallgatója volt, 1308-tól 1319-ig, ileltve 1326-tól ismét teológiát tanított itt. 1319-ben a ferences rend franciaországi, 1324-ben burgundiai tartományfőnöke volt.[2] 1349-ben[2] (vagy 1340-ben[3]) hunyt el Párizsban.[1]

Művei[szerkesztés]

Egy nyomtatott Postilla oldal: középen a Biblia szövege, körülötte a magyarázatok (1492, Strasbourg)

Lyrai Miklós fő műve az egész Szentíráshoz írt magyarázatos könyve, a Postilla litteralis super totam Bibliam (1322–31), melyet 1339-ben a rövid Postilla moralisszal egészített ki.[2] A Postilla litteralisban Druthmar ó-corvey-i apát (†865?) elvét követve a szó szerinti magyarázatra helyezte a hangsúlyt, eltérve a korban megszokott allegorikus magyarázási technikától, ugyanakkor állításaiban nem mellőzte a nagy egyházi tekintélyeket, elsősorban Aquinói Szent Tamást. Lyrai Miklós ismerte a keleti nyelveket is, így munkájában tekintettel tudott lenni az eredeti – nem latin – szövegre.[1] Magyarázatához Rási zsidó egzegéta (1040–1105) glosszáit is felhasználta, így akarta bizonyítani a zsidóknak, hogy az Ószövetség egyes helyeken szó szerinti értelemben utal Krisztusra és az Egyházra.[2] A Postilla volt az első teljes Szentírás-magyarázat, amelyet Rómában nyomtattak ki (1471, 5 kötet)[1] Paulus de Burgos és Matthias Doering kiegészítéseivel.[2]

Mivel Lyrai Miklós felfogása és fejtegetései sokban egyeztek Luther Márton tanaival, a következő közmondás terjedt el: „Si Lyra non lyrasset, Lutherus non saltasset.”, azaz „Ha Lyra a lantot nem pengette volna, Luther sem táncolt volna.[3]

Több egyéb írásai is ismert, így a:

  • Tractatus de differentia nostrae translationis ab hebraica littera in veteri testamento (1333, nyomtatásban Rouen, 1512; Alcalá, 1515)[2]
  • Quaestio disputata contra hebraeos (De adventu Christi) (a mű középkori zsidóellenes kereresztény polemizáló irodalom alapműve, legtöbbször a Postillával együtt nyomták ki)[2]
  • Responsio ad quendam iudaeum ex verbis Evangelii secundum Matthaeum contra Christum nequiter arguentem[2]
  • Quaestiones[2]
  • Oratio ad honorem s. Francisci[2]
  • 259 Sermones[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f g Chobot, i. m., 393–394. o.
  2. ^ a b c d e f g h i j k l Katolikus lexikon Nicolaus de Lyra
  3. ^ a b c Pallas, i. h.

Forrás[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]