Lovay László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lovay László
Életrajzi adatok
Születési név Lovay László
Született 1952.május 4.
Budapest
Származás magyar magyar
Elhunyt 2018. december 21. előtt [1](66 évesen)
Pályafutás
Műfajok magyar nóta, táncdal
Aktív évek 1971-2018
Híres dal Az a szép, akinek a szeme kék, Csak a jók mennek el, Akácos út, Szíved enyém, Hivatalos Fradi Induló 1987
Kapcsolódó előadó(k) Déki Lakatos Sándor és cigányzenekara
Hangszer énekhang
Tevékenység nótaénekes, előadóművész, műsorvezető
Kiadók LAMARTI Hanglemezkiadó Kft.

Lovay László weboldala

Lovay László (Budapest, 1952. május 4.2018. december 21. előtt[2]) magyar nótaénekes, előadóművész, műsorvezető és zeneszerző. A Magyar Zenei Kulturális Alapítvány alapítója.

Életpályája[szerkesztés]

Budapesten született, 1952. május 4-én. Zongorázni tanult. Gimnáziumi évei alatt tagja volt a kórusnak. Diplomáját a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán szerezte. Magánének tanulmányokat folytatott Kovács Magda énektanárnál.1971-től lépett fel énekesként. 1972-ben, végleges működési engedélyt szerzett a Rádióban. ORI működési engedélyt 1974-ben kapott. 1976-ban az Országos Filharmónia hivatásos működési engedélyét szerzi meg. 1984-ben a Magyar Rádió és a Magyar Televízió közös rendezésében megtartott II. „Nyílik a rózsa” énekversenyén harmadik helyezését ért el, és közönségdíjat kapott. Zeneszerzői munkásságának fontos részei az 1987-ben általa megírt FTC Induló, illetve a Forma 1.-hez íródott Száguldás című dala. 1988-ban az Interpop fesztiválon Berentei Péter énekelte a Mindent a szerelemért című szerzeményét.1996-ban kiadott „Az a szép, az a szép” című albuma aranylemez lett. 2013-ban alapítója a Magyar Zenei Kulturális Alapítványnak, mely 2014 óta működik. 2018. decemberében hunyt el.

1970-es évek[szerkesztés]

1971-ben ideiglenes rádiópróba éneklés, melyet 1972-ben véglegesít. Ezt követően a Magyar Rádió népzenei főosztályának lesz a hivatalos énekese. A következő években számtalan magyar dal felvételt készít vele a Magyar Rádió, melyek ma is hallhatóak.

1973-ban vizsgák alapján ideiglenes ORI működési engedélyt szerez, melyet 1974-ben újra vizsgázásként véglegesít, ettől kezdve, mint hivatásos előadóművész közreműködik számtalan nagyszabású ORI rendezvényen.

1974-től éveken keresztül rendszeres fellépője volt a SZÚR rendezvényen a Népstadionban. Fiatal kezdő énekesként a kor legkiválóbb művészeivel lépett egy színpadra (Honthy Hanna, Feleki Kamill, Major Tamás, Gobbi Hilda).

1976-ban az Országos Filharmónia hivatásos működési engedélyét szerzi meg, mint „magyar dal” énekes. Még ugyanebben az évben az Országos Filharmónia tagjává választják.

1980-as évek[szerkesztés]

1984-ben a Magyar Rádió és a Magyar Televízió közös rendezésében megtartott II. „Nyílik a rózsa” énekverseny harmadik helyezését és a közönségdíjat kapja. Mint zeneszerző is nagyon sikeres ezekben az években, számtalan rangos versenyen indul, mint szerző, és nyer is számtalan díjat.

1986-ban Magyar Televízió „Magyar dal verseny” fődíjasa, mint zeneszerző, az előadó dalt énekli Kalmár Magda Kossuth-díjas operaénekes (A szám címe: Ha lehetne még egy életem)

1986-87-ben több dalt ír - mint zeneszerző - Czigány György verseire a Magyar Televízió felkérésére, melyeket Bende Zsolt a Magyar Állami Operaház érdemes művésze tolmácsolásában rögzít az MTV szórakoztató zenei főosztálya.

1986-ban az Inter Koncert iroda javaslatára Magyarországot képviseli a Yamaha fesztiválon a „Mindent a szerelemért” című szerzeményével, ahonnan közönségdíjjal tér haza, mint szerző.

1987-ben a Ferencvárosi Torna Club nyílt zenei pályázatot hirdetett az új Fradi induló megírására és népszerűsítésére. Több ezer pályamű közül az általa, mint zeneszerzőként írt dal elnyeri a fődíjat, és ezzel együtt a közönségdíjat is. A Ferencvárosi Torna Club történelmében született egy új induló, melyet nemcsak a hivatalos szakmai bizottság, hanem a közönség is szívébe zárt. Még ugyanebben az évben a Fradi induló kitörő sikere kapcsán a Hungaroring Zrt. felkéri, hogy írja meg a Forma1 hivatalos magyarországi indulóját.

Ennek ékes bizonyítéka, hogy még ebben az évben megjelent Magyarország utolsó bakelit kislemeze, melynek egyik oldalán az új Fradi induló, másik oldalán pedig a Forma1 hivatalos indulója szerepel Lovay László előadásában. Ez a lemez több százezer példányban kelt el, így nemcsak aranylemez, hanem platinalemez is lett.

1988-ban szintén a „Mindent a szerelemért” című dallal a siófoki Interpop nemzetközi táncdalfesztiválon indul, mint szerző, szerzeményét közönségdíjjal jutalmazzák

1984-1990 időszak alatt számtalan, a Magyar Rádió és Magyar Televízió által rögzített zenei felvétel készül vele.

1990-es évek[szerkesztés]

1994-ben Hévíz város Pro Kultúra kitüntetésben részesíti, a város érdekében kifejtett kulturális tevékenysége elismeréseképpen.

Művészi pályafutásának 25. évfordulója tiszteletére Hévíz városa díszpolgári címet adományozza neki.

1994-ben megjelenteti „Hévízi tó” című első CD-lemezét, melynek kiadója a LAMARTI Hanglemezkiadó Kft.

1995-ben szintén a LAMARTI Kiadó gondozásában megjelenteti következő CD-jét „Három sós perec” címmel.

1996-ban újabb CD lemezzel jelentkezik szintén a LAMARTI Hanglemezkiadó Kft. gondozásában, „Az a szép, az a szép” címmel.

1999-ben, mint művészi pályafutásának 25. évfordulója tiszteletére, megjelenteti negyedik CD lemezét, „Gyere, Bodri kutyám” címmel.

A Magyar Televízió valamennyi megjelent Magyar Dal lemezéből, melyen Déki-Lakatos Sándor és kitűnő zenekara közreműködik, teljes időtartamában rögzíti. 1996-ban elkészíti a Magyar Televízióval közösen, ennek a műfajnak első nóta-klip változatát, mely 3 x 25 perces anyagot ölel át, ezzel forradalmasította a műfajt, és ennek a műfajnak a képi előadásmódját. A Magyar Televízió által rögzített felvételek, melyek a már megjelent lemezek zenei anyagából készült, korábban a Televideo megjelenteti videokazetta formájában, melyeket a mai napig DVD formátumban lehet megvásárolni.

2000-es évek[szerkesztés]

2004-2010, mint műsorvezető önálló műsort kap felkérés alapján a Budapest Televízióban, minden vasárnap, mely műsor valamennyi mért nézettségi szinteken rekordokat döntött.

2004-ben megjelenteti ötödik „Csak a jók mennek el” című CD-lemez kiadványát szintén a LAMARTI Hanglemezkiadóval. Ebben az évben művészi pályafutásának 30. évfordulója elismeréseképpen Zala megye díszpolgára címet adományozzák neki.

2007-ben megjelenteti hatodik CD lemezét, mely a legsikeresebb daloknak a válogatása, „Így énekelek én” címmel, szintén a LAMARTI Hanglemezkiadó Kft. által. A LAMARTI Hanglemezkiadó Kft.-vel végzett több éves közös munka eredménye, hogy mind a hat megjelent CD lemeze, aranylemez lett.

Az elmúlt években számtalan tévéfelvételt készített az RTL Klub és a Magyar Televízió gondozásában, mint Magyarország egyik legnépszerűbb énekesével, több száz dalt rögzítettek. A mai napig nincs olyan televíziós zenei adás, akár az RTL Klub, illetve a Muzsika TV, MTV adásain belül, ahol egy-egy dal erejéig ne láthatnánk Lovay László előadóművészt.

2010-es évek[szerkesztés]

2014-ben ünneplelte művészi pályafutásának 40. évfordulóját. Negyven év zenei munkásságával kimagaslóan hozzájárult a magyar népzene és magyar dal hagyományainak ápolásához, és a jövő generációja felé irányt mutatva, e hagyomány megőrzéséhez. Negyvenéves előadói és zenei munkásságával az egyetemes magyar kultúra meghatározó egyénisége.


A Magyar Zenei Kulturális Alapítványt 2013-ban Lovay László előadóművész, énekes hozta létre azzal a céllal, hogy a kultúra, művészet és zene területén olyan hazai, illetve nemzetközi programokat támogasson anyagi és szellemi erőforrásokkal, amelyekben a résztvevők közművelődési és kulturális területen fejtik ki tevékenységüket. Lovay László 2014-ben ünnepli művészi pályafutásának 40. évfordulóját. Negyven év zenei munkásságával kimagaslóan hozzájárult a magyar népzene és magyar dal hagyományainak ápolásához, és a jövő generációja felé irányt mutatva, e hagyomány megőrzéséhez. Negyvenéves előadói és zenei munkásságával az egyetemes magyar kultúra meghatározó egyénisége.

Fontosabb díjak és kitüntetések[szerkesztés]

Év Megnevezés Díj
Kategória
Zeneszám
II. Nyílik a rózsa énekverseny
1984 díj: 3. helyezett
1984 díj: Közönség-díj
Magyar dal verseny
1986 díj: Zeneszerzői fődíj Ha lehetne még egy életem
Yamaha Fesztivál
1986 díj: Szerzői közönség díj Mindent a szerelemért
Interpop Nemzetközi Táncdalfesztivál
1987 díj: Szerzői közönség díj Mindent a szerelemért
Fradi Induló zenei pályázat
1987 díj: Zeneszerzői fődíj Fradi Induló 1987
1987 díj: közönség díj Fradi Induló 1987
I. Nemzetközi Dankó Pista énekverseny
1990 díj: Zsűri fődíj
1990 díj: közönség díj
Hévíz Pro Kultúra
1994 kitüntetés: város érdekében kifejtett kulturális tevékenysége elismeréseképpen
Hévíz város díszpolgár
1994 kitüntetés: művészi pályafutásának 25. évfordulója tiszteletére
Zala megye díszpolgár
2004 kitüntetés: művészi pályafutásának 30. évfordulója elismeréseképpen

Lemezek és díjak[szerkesztés]

  • 1994: Hévízi - tó (Aranylemez)
  • 1995: Három sós perec (Aranylemez)
  • 1996: Az a szép, az a szép (Platinalemez)
  • 1999: Gyere bodri kutyám (Aranylemez)
  • 2004: Csak a jók mennek el (Aranylemez)
  • 2007: Így énekelek én (Aranylemez)
  • Hévíz és Zala megye díszpolgára[3]

Hivatkozások[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]