Lovak fertőző kevésvérűsége

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Equine infectious anemia virus
Equine infectious anemia virus.jpg
Vírusbesorolás
Csoport: VI. csoport
ssRNS-RT vírusok
Család: Retrovírusok (Retroviridae)
Nemzetség: Lentivírusok (Lentivirus)
Faj: Equine infectious anemia virus

A lovak fertőző kevésvérűsége (Equine Infectious An(a)emia, EIA) az egypatások (, szamár, öszvér) fertőző betegsége. Retrovírus okozza, azon belül is egy lentivírus, ahogy az emberi AIDS-et is – ezért a sajtó időnként „ló-AIDS” névvel illeti[1]. Elsősorban fertőzőtt vér, de nyál, tej és más testváladékok útján is terjedhet; jellemzően böglyök, pőcsikek, kullancsok csípése által[2]; a hordozóban legfeljebb 4 órán keresztül marad életben. Fedeztetés, állatorvosi beavatkozások, pl. tömeges oltások során újrahasznosított fecskendők vagy a zabla is terjeszthetik[3], és a placentán át a kanca is megfertőzheti vele a csikót. A fertőzés veszélye a tünetekkel járó betegségnél a legnagyobb, amikor a vérben a vírusok szintje a legmagasabb.

A vírus Amerikában, Európa egyes részeiben, a Közel- és Távol-Keleten, Oroszországban, Dél-Afrikában endemikus. Magyarországon 1965 óta[4], hivatalosan 1996 óta[5] nem, vagy csak szórványosan fordul elő; utoljára 2010-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találtak 8 fertőzött példányt. Az EIA bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, a bejelentés után a fertőző kevésvérűséggel fertőzött lovak állami kártalanítás mellett levágásra kerülnek.[5] A szigorú magyarországi szabályozás a mozgó, más állományokkal érintkező lovak (sport- és versenylovak) évenkénti, az összes ló háromévenkénti szerológiai vizsgálatát írja elő.[5] A kimutatás agargél-immundiffúziós próbával (Coggins-teszt) történik.

Bár Magyarország eddig vírusmentesnek számított, a szomszédos Romániában azonban a betegség endemikus, és a fertőzött állomány levágását nem hajtják végre következetesen[6]; a romániai, veszélyeztetettebb területekre szervezett, egyre gyakoribb magánlovastúrák fokozzák a magyarországi előfordulás veszélyét.[4]

Létezik egy kínai fejlesztésű, ott 1983 óta széles körben használt, gyengített kórokozókat tartalmazó vakcina, egy másik pedig fejlesztés alatt áll az USA-ban.[7]

A betegség lefolyása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fertőzött állatok életük végéig hordozzák a vírust, környezetükre állandó veszélyt jelentve.[5] A betegség formái:

Akut: a betegség akut, hirtelen beálló formája magas lázzal, vérszegénységgel (a vörösvérsejtek pusztulása miatt), fáradékonysággal, vizenyősséggel (az alhas és a lábak megduzzadásával), gyenge, szabálytalan pulzussal jár. Az állat hirtelen elhullásához is vezethet.

Szubakut: a betegség lassabb lefolyású változata. A tünetek között az ismétlődő belázasodás, súlycsökkenés, rektális vizsgálat során észlelhető lépmegnagyobbodás, vérszegénység, a mellkas aljának, a hasfalnak, a pénisztasaknak, herezacskónak és a lábaknak a megduzzadása szerepelhet.

Krónikus: a ló fáradékony, munkára alkalmatlan. Visszatérően belázasodhat vagy anémiás lehet, a betegség kifejlődése után évekkel később is átmehet a szubakut vagy akut formába.

Előfordulhat, hogy az állat nem mutat tüneteket, mégis a tesztek EIA-pozitívnek mutatják. Ilyenkor a tünetmentesség ellenére a ló továbbadhatja a betegséget. A kutatások szerint léteznek a fertőzésnek ellenállóbb fajták.[8]

Egyes nézetek szerint igen kevés ló pusztul el az EIA akut formájában, és túlzott reakció a fertőzött lovak leölése.[9]

Egy brazíliai vadlovakkal foglalkozó kutatás szerint a Pantanal területén élő háziasított lovak kb. 30%-a, a vadlovak 5,5%-a EIA-val fertőzött. [10]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyar Hírlap: Terjed Európában a „ló-AIDS” – Tilos bevinni Svájcba a Romániából érkező állatot
  2. Equine Infectious Anemia: Introduction. The Merck Veterinary Manual, 2006. (Hozzáférés: 2010. október 17.)
  3. Equine Infectious Anemia (EIA), North Carolina Department of Agriculture and Consumer Services, retrieved December 19, 2008.
  4. ^ a b HVG 2010/41. szám: Lóvész Szabolcsban
  5. ^ a b c d lovasok.hu: Fertőző kevésvérűség
  6. Az Európai Közösségek Bizottságának határozata a lovak fertőző kevésvérűségére Romániában vonatkozó védőintézkedésekről, 2007/269/EK (2007. április 23.)
  7. Craigo JK, Li F, Steckbeck JD, Durkin S, Howe L, Cook SJ, Issel C, Montelaro RC (2005.). „Discerning an effective balance between equine infectious anemia virus attenuation and vaccine efficacy.”. J. Virol. 79 (5), 2666–77. o. DOI:10.1128/JVI.79.5.2666-2677.2005. PMID 15708986.  
  8. "Agricultural Biological Diversity", Convention on Biological Diversity, referenced August 12, 2008.
  9. A Horse, Of Course - Don Blazer at www.donblazer.com
  10. R.A.M.S. Silva, U.G.P. De Abreu, A.M.R. Dávila, L. Ramirez (1999.). „Swamp fever in wild horses from the Pantanal, Brazil” (PDF). Revue d'élevage et de médecine vétérinaire des pays tropicaux 52 (2), 99–101. o. Hozzáférés ideje: 2010. október 17.  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]