Ugrás a tartalomhoz

Ligeti Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ligeti Sándor
Született1890. november 5.
Kaposvár
Elhunyt1945
koncentrációs tábor
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaSomogyi Ilona (1893–1981)
GyermekeiLigeti György
Foglalkozásaszociológus,
író
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
SablonWikidataSegítség

Ligeti Sándor, Auer (Kaposvár, 1890. november 5. – koncentrációs tábor,1945.)[1] magyar szociológus, író, bankigazgató.

Életútja

[szerkesztés]

Auer Soma (1805–1889) templomfestő és Lázár Janka fiaként született. A budapesti egyetemen szerzett államtudományi doktorátust, majd a bankszakmában dolgozott. 1904-ben Auer családi nevét Ligetire változtatta.[2] 1918. július 28-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött[3] Somogyi Ilona szemészorvossal (Ligeti Ilona, szül. 1893. jan. 14.–1981).[4] 1917-ben Dicsőszentmártonban telepedett le, ahol 1920-tól a Küküllővölgyi Kereskedelmi és Iparbank igazgatója, s Cartea Românească címen nyomdai vállalatot létesített. Az 1926-ban Kolozsvárt és Marosvásárhelyen alapított román-magyar Társadalomtudományi Társaság tagja. 1929-től a Kereskedelmi Hitelbank igazgatója Kolozsvárt.

Közgazdasági, társadalomtudományi és külpolitikai írásait a Keleti Újság, Új Kelet, Korunk, A Jövő Társadalma, Független Újság közölte. Herbert Spencer organikus szociológiájának követője. Felfogására jellemző A fejlődés törvényszerűsége c. vitacikke (Korunk, 1926/9), mely szerint "... nem alkonyodik le a nyugati kultúra. Rabindranáth Tagoréval ősi és mégis nekünk friss kultúra jött felénk keletről, s egy kiegyenlített, technikai kultúrával párosult új, lelki kultúra lesz az eredő." Két tanulmánykötete Osvát Kálmán szerint "egy társadalmi reformer jóhiszemű állásfoglalása. Fizikai és biológiai törvények uralmát véli bizonyítottnak a társadalmi élet tényeiben és – sok optimizmussal – ennek a belátásnak terjedésétől várja az ember örök boldogságát, a jobb jövőt." Elbeszéléseit a Korunk elmarasztalta, viszont az Erdélyi Helikonban Szenczei László eszményien altruista gondolkodását értékeli, kiemelve, hogy A bűvös erszény c. elbeszélésének "...hőse, Rolin, a jobb belátásra jutott tőke képviselője elhatározza: az egyéni hasznot kiküszöböli a gazdasági életből".

Kötetei

[szerkesztés]
  • A társadalmi gazdaság dinamikája (tanulmány, Dicsőszentmárton, 1925)
  • Az erkölcs keletkezése és fejlődése (tanulmány, Kolozsvár, 1927)
  • A bűvös erszény (elbeszélések, Kolozsvár, 1934)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://www.epa.hu/03000/03043/00048/pdf/EPA03043_zenekar_2013_06_34-39.pdf
  2. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 9264/1904. Forrás: MNL-OL 30799. mikrofilm 1161. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1904. év 1. oldal 3. sor.
  3. A házasságkötés bejegyezve a Budapest VIII. ker. állami házassági akv. 954/1918. folyószáma alatt.
  4. http://epa.oszk.hu/00300/00381/00245/pdf/EPA00381_kortars_2019_03.pdf

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Osvát Kálmán: Erdélyi Lexikon. Nagyvárad, 1929. 170.
  • Újváry László: Egy utópista regény. Korunk 1934/12.
  • Szenczei László: A bűvös erszény. Erdélyi Helikon 1934/9.
  • Dienes László: "sejtelme egy földindulásnak." Kritikai írások Kovács János és Sugár Erzsébet szerkesztésében. 1976. 40, 366.
  • Magyar zsidó lexikon