Sugár Erzsébet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Sugár Erzsébet
Született 1920. december 26.
Nagyvárad
Elhunyt1999
Budapest
Házastársa Kovács János
Foglalkozása szerkesztő,
író,
műfordító

Sugár Erzsébet (közölt Kovács Erzsébet néven is; Nagyvárad, 1920. december 26.Budapest, 1999) erdélyi magyar szerkesztő, Kovács János felesége.

Életútja, munkássága[szerkesztés]

Iskoláit Szilágysomlyón, Nagyváradon és Bukarestben végezte. Az Irodalmi Könyvkiadó (1958–70), majd a Kriterion Könyvkiadó (1970–74) bukaresti szerkesztőségének belső munkatársa volt. Nyugdíjazása után áttelepedett Magyarországra, Budapesten hunyt el.

Első írása 1946-ban jelent meg a nagyváradi Fáklyában. Könyvismertetőit és irodalomtörténeti írásait az Előre, Utunk, Korunk, Igaz Szó és A Hét közölte. 1969-ig az Irodalmi Könyvkiadónál szerkesztette a Romániai Magyar Írók sorozatot, s a sorozat számára sajtó alá rendezte a Gaál Gábor Válogatott írások I–II. kötetét (Bukarest, 1964, 1965), később levelezésének első, Gaál Gábor leveleit tartalmazó kötetét (Levelek, 1921–1945, Bukarest, 1975), a Korunk-alapító Dienes László kritikáinak válogatását („Sejtelme egy földindulásnak”, Bukarest, 1976), Szántó György Fekete éveim – Öt fekete holló (Bukarest, 1982), Stradivari (Bukarest, 1984) és A földgömb (Bukarest, 1987) c. köteteit, a Téka-sorozat számára pedig Moholy-Nagy László művészeti írásait (A festéktől a fényig, Bukarest, 1979. Téka-sorozat).

Kötete[szerkesztés]

  • Anglia köd nélkül : útleírás. Bukarest, 1969.

Fordítása[szerkesztés]

  • Al. Simion: Lehetséges évszakok : regény. Bukarest, 1977.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Török Sándor: Anglia köd nélkül. Utunk, 1969/28.
  • Kántor Lajos: Dienes László avantgarde-ja. Utunk, 1977/31, 32.
  • Botka Ferenc: Gaál Gábor: Levelek. Kritika, 1976/10.
  • Dávid Gyula: „Kötelességek halmazából áll számomra a világ” Utunk, 1976/8. *Szilágyi Júlia: Feladó Gaál Gábor. Korunk, 1976/7, 8.
  • Tordai Zádor: Gaál Gábor: Levelek. Tiszatáj, 1976/8.
  • Tóth Sándor: Dicsőséges kudarcaink a diktatúra korából. Budapest, 1997. 136–138.