Weddell-fóka

Weddell-fóka
	Érdeklődő Weddell-fóka
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Ferae;
Rend:	Ragadozók (Carnivora);
Alrend:	Kutyaalkatúak (Caniformia);
Öregcsalád:	Úszólábúak (Pinnipedia);
Család:	Fókafélék (Phocidae);
Alcsalád:	Barátfóka-formák (Monachinae);
Nemzetség:	Lobodontini;
Nem:	Leptonychotes; Gill, 1872
Faj:	L. weddellii;
Tudományos név
	Leptonychotes weddellii; (Lesson, 1826)
Szinonimák
Szinonimák
	a nem szinonimái: Leptonyx Gray, 1837; Poecilophoca Lydekker, 1891; a faj szinonimái: Otaria weddellii Lesson, 1826; Leptonychotes leopardina (C. E. H. Smith, 1839); Leptonychotes leopardinus Wagner, 1946; Leptonychotes leptonyx (Moseley, 1879);
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Weddell-fóka témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Weddell-fóka témájú médiaállományokat és Weddell-fóka témájú kategóriát.

A Weddell-fóka (Leptonychotes weddellii) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a fókafélék (Phocidae) családjába tartozó faj.

Nemének az egyetlen faja.

Előfordulása[szerkesztés]

A Weddell-fóka élőhelye a déli sarkvidék parti vizeire korlátozódik, de a zajló jég határáig nem merészkedik el. E fóka állománya körülbelül félmillió egyedből áll.

Megjelenése[szerkesztés]

A Weddell-fóka hossza 300 centiméternél is nagyobb lehet. A nőstény testtömege körülbelül 500 kilogramm, a hím valamivel kisebb. A szőrzet a hátán csaknem fekete, hasán szürke árnyalatú, oldalán világosabb és foltokkal tarkított. Bőre alatt vastag zsírréteg található, amely megvédi a fagytól. A fej a többi testrészhez képest aránytalanul kicsi. A vízi életmódhoz való alkalmazkodás során hátsó lába úszólábbá alakult. A szárazföldön kevésbé veszi hasznát. Születésekor a Weddell-fókabébi egy lanugónak (gyapjas szőr) nevezett barna vagy szürke színű, bolyhos szőrzetet visel, a hátán sötét csíkkal. Tömege 27 kilogrammig terjedhet, hossza körülbelül 1,2 méter. Testtömege a tápláló anyatejnek köszönhetően napi egy kilogrammal gyarapodik.

Életmódja[szerkesztés]

A vízben magányos, a parton társas. Tápláléka halakból, tintahalakból és krillből áll. Vélhetően 25 év feletti kort is elérhet.

A földfelszínen 34-féle, emberi fül számára is hallható hangot képes kiadni, víz alatt pedig 9-féle hangot azonosítottak az ultrahang tartományban, ezek trillázások, sípolások és idegen hangzású csipogások. A kiadott hangok frekvenciája mind meghaladja a 21 kHz-et, 30 vagy akár 49,8 kHz is lehet. Egyszerre több frekvenciájú hangot is képes kiadni. A kutatók még nem állapították meg ezeknek a hangoknak a funkcióját, ami lehet echolokáció, mivel ez a fókafaj akár 600 m mélységbe is képes lemerülni vadászat közben, így ott, a sötétben ez a képesség hasznos lehet (amit a delfinek és denevérek is használnak). Más fókafajokban egyelőre még nem figyelték meg ultrahangok kiadását.^[1]

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettséget 3–6 éves korban érik el. A párzási időszak októberben és novemberben van. A megtermékenyített petesejt néhány hónapig a nőstény méhében pihen, mielőtt fejlődésnek indulna, így az utód a megfelelő időben, az antarktiszi tavasz idején jön a világra. A vemhesség 11 hónapig tart. Rendszerint csak egy utód jön a világra.