Lengyel László Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lengyel László Béla
Életrajzi adatok
Született 1891. február 6.
Pécs
Elhunyt 1957. december 12. (66 évesen)
Marosvásárhely
Tevékenység zeneszerző, népzenekutató, pedagógus

Lengyel László Béla (Pécs, 1891. február 6.Marosvásárhely, 1957. december 12.) magyar zeneszerző.

Életútja[szerkesztés]

Pályáját tanítóként kezdte, feljáró hallgatóként Kacsóh Pongrác tanítványa volt a budapesti Zeneművészeti Főiskolán. Mint hadifogoly került Brassóba (1919), ahol a brassói Magyar Dalárda (1925), majd a Törekvés munkásdalárda (1926) karnagya lett. Utoljára a marosvásárhelyi Magyar Népi Együttes kórusát vezette. Dallamokat írt Petőfi, Gárdonyi, Ady, Szép Ernő, Kosztolányi, Reményik, Nikodémusz Károly verseire, megzenésítette Zajzoni Rab István Leánymező c. versét, lejegyezte a legeredetibb hétfalusi csángó guzsalyast és a borica-tánc eredeti dallamát.

Források[szerkesztés]

Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0  

Kapcsolódó információk[szerkesztés]

  • Szabó Sámuel: Lengyel László Béla, a dallamok mestere. Brassói Lapok, 1979/1.