Laçın
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Laçın | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Azerbajdzsán |
| Jogállás | város |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2190 fő (2005)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 889 m |
| Időzóna | UTC+04:00 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 39° 38′ 27″, k. h. 46° 32′ 49″Koordináták: é. sz. 39° 38′ 27″, k. h. 46° 32′ 49″ | |
| Laçın weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Laçın témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Laçın, örmény nevén Berdzor (örményül: Բերդձոր) város Azerbajdzsánban, a Laçıni járás központja. A város 1992 óta örmény megszállás alatt van, a magát függetlennek tekintő, de nemzetközileg el nem ismert Hegyi-Karabah Köztársaság ellenőrzése alatt áll. A település karabahi hivatalos örmény elnevezése Berdzor. Stratégiailag kiemelkedő szerepet játszik a Laçıni folyosó központjaként, ami a legfontosabb szárazföldi kapcsolat Örményország és a Hegyi-Karabah között. Becsült lakossága 12 000 volt 2008-ban.
Demográfia (1989)[szerkesztés]
A település lakosságának a háború előtti összetétele:
Kurdok[szerkesztés]
Az első kurd lakosok a XIX. század első felében érkeztek Kurdisztán iráni részéről. Idővel a Laçın járás többségét alkotó népességgé váltak. Az 1920-as évek elején Lenin levélbe ígérte oda a területet Narimanovnak, Azerbajdzsán külügyminiszterének: Laçın területileg tartozzon Azerbajdzsánhoz, ám ezáltal a Jerevánnak és Bakunak tett felsőbb szovjet ígéretek ellentmondásba keveredtek. A város 1923. július 7-én vált a Kurdisztán Ujezd (Vörös Kurdisztán) hat évig létező szovjet közigazgatási egység fővárosává. Ennek megszüntetésére 1929. április 9-én került sor, ami a kurd iskolák, lapok felszámolását is jelentette. Bushkapin beszámolója szerint az 1931. évi hivatalos statisztikák 3 322 kurd beszélőről (nem számítva a magukat kurdnak valló, a nyelvet nem ismerőket) szóltak. Az 1930-as évek második felében a többségében síita muszlim kurd lakosság nagy részét a szovjet hatóságok deportálták. Ennek ellenére a Hegyi-Karabahi háború előtt még mindig létezett kurd kisebbség a városban.
