Lazúrcinege

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Lazúrcinege
Azure Tit - Parus cyanus.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Cinegefélék (Paridae)
Nem: Cyanistes
Faj: C. cyanus
Tudományos név
Cyanistes cyanus
(Pallas, 1770)
Elterjedés
Cyanistes cyanus distribution map.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lazúrcinege témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lazúrcinege témájú médiaállományokat és Lazúrcinege témájú kategóriát.

A lazúrcinege (Cyanistes cyanus vagy Parus cyanus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, a cinegefélék (Paridae) családjába és a Cyanistes madárnembe tartozó faj.

Rendszerezés[szerkesztés]

Habár egyes szakértői vélemények szerint a Cyanistes madárnem csak a Parus nem alneme, az Amerikai Ornitológusok Szövetsége (American Ornithologists' Union) a Cyanistes-t külön madárnemként kezeli. Ezt a feltevést alátámasztani látszanak a mitokondriális DNS cytochrome b génszakaszának analízise során elért eredmények is, ráadásul feltételezik, hogy talán más cinegefélékkel sem mutatnak olyan szoros rokonságot, mint azt elsőre gondolták. Egyes rendszerezők a Parus nembe sorolják Parus cyanus néven.

Előfordulása[szerkesztés]

Az Amur vidékétől nyugat felé, Közép-Ázsia, Oroszország és Kelet-Európa dús aljnövényzetű lombhullató erdeinek, folyó menti füzeseinek és bozótosainak gyakori fészkelője. Nem vándormadár, költőterületén állandó, de egészen Franciaországig és Hollandiáig is elkóborolhat.

Magyarországi előfordulása[szerkesztés]

Hazánkban szórványosan több észlelését is jelentették, de hitelesített előfordulási adata 2018-ig nem volt. [Abban az esetben hitelesíthető egy megfigyelés, ha arról legalább három tapasztalt madarász egymástól függetlenül, hitelt érdemlő módon számol be, vagy ha van tárgyi bizonyíték a faj előfordulására (fénykép, videó, elejtett példány, stb.). Tehát amíg csak egy vagy két madarász lát egy-egy példányt, addig az előfordulást nem lehet hitelesnek tekinteni.] Elfogadott észleléseket az utóbbi időben csak a kék cinegével alkotott hibridjével kapcsolatban regisztráltak, két alkalommal (1988-ban és 1989-ben).

Alfred Brehm Az állatok világa című műve ekképpen számol be az akkori Magyarországon látott lazúrcinegékről: "A lazúrcinege Magyarország egyik legritkább madara. Téli vendég, amely eddig kimutathatólag csak a mai Szlovákia területén található Bártfán fordult elő. Dr. Mihalovita Sándor látta itt először, 1876 március havában, majd 1882-ben, amikor újból jelentkezett, néhány példányt el is ejtett s ezeket a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének ajándékozta, ahol ezek mai napig is megvannak. Bártfán akkor kivételesen sok mutatkozott. Október 25-én 6 db, 29-én 5 db, majd utoljára november 7-én 6 db."

Chernel István 1899-ben kiadott, Magyarország madarai című háromkötetes, monumentális madaras könyve arról is beszámol, hogy Herman Ottó a kiskunsági (akkor Pest vármegyei) Solton észlelte előfordulását.

Csongrád megyei madarászok 2018 novemberében Facebookon jelentették be egy példány megfigyelését a Szegedi Fehér-tavon; a hírt a sajtó rögtön úgy közvetítette, mintha ezzel eggyel nőtt volna a hazánkban előforduló madárfajok száma,[1] valójában azonban ez az állítás is csak akkor válik megalapozottan kijelenthetővé, ha a megfigyelés megfelelő szakmai hitelesítése megtörténik.

Alfajai[szerkesztés]

  • Cyanistes cyanus cyanus
  • Cyanistes cyanus hyperriphaeus
  • Cyanistes cyanus koktalensis
  • Cyanistes cyanus tianschanicus
  • Cyanistes cyanus yenisseensis
  • Cyanistes cyanus flavipectus (egyes rendszerezők szerint külön faj, Cyanistes flavipectus)

Megjelenése[szerkesztés]

Testmérete megegyezik a kék cinegéével, ám farka valamivel hosszabb hazai rokonánál. A lazúrcinege a többi cinegefajénál sokkal világosabb, kék-fehér tollazata más fajokéval összetéveszthetetlen. Sapkája és egész alsó fele tiszta fehér. Gallérvonalban és a szemén keresztül keskeny sötétkék sáv húzódik a tarkóig. Hátoldala szürkéskék; sötétkék szárnyán széles, fehér sáv található. Melle közepén feltűnő sötétkék folt díszeleg. Szeme koromfekete, lábai szürkéskékek. Mindkét nem egyforma. A fiatal egyedek sapkája, szárnya és hátoldala is szürkésebb, mint a felnőtt példányoké. A kék cinege és a lazúrcinege közös, kék sapkás hibridjét ("Parus × pleskei") sokáig külön fajnak hitték.

Lazúrcinege (elöl) a kék cinegével alkotott hibridjével, "Pleske cinegéjével" (hátul)

Életmódja[szerkesztés]

Viselkedése[szerkesztés]

Rendkívül élénk madár, környezetének egyetlen változása sem kerülheti el a figyelmét. Élelem utáni keresgélés közben akrobatikus mozdulatok egész tárházával - sokszor fejjel lefelé ügyeskedve - kápráztatja el az őt figyelőt. Ha megzavarják, fészkét agresszíven csivitelve védi. A párzási időszakban, de már a párválasztás után a hím az első tojások lerakásáig rendszeresen eteti párját. Röpképe hullámzó.

Táplálkozása[szerkesztés]

Tavasztól őszig előszeretettel fogyaszt különféle rovarokat, pókokat és más gerincteleneket. Bámulatos ügyességgel, sokszor fejjel lefelé függeszkedve kutat táplálék után a fák kérgének repedéseiben. Télen magokat és bogyókat keresgél, más cinegefajokkal összeverődve gyakori vendég a mesterséges madáretetőknél.

Szaporodása[szerkesztés]

10-12 vörösesbarna pettyekkel tarkított tojását faodvakba rakja, a költési idő 13-14 nap. (Megfelelő körülmények között akár 14-15 tojást is rakhat fészekaljanként.) A fiókák, melyeket mindkét szülő etet, 17-20 napos korukban válnak röpképessé. A lazúrcinege élőhelyén stabil állománnyal rendelkezik, védelemre nem szorul.

Hangja[szerkesztés]

Hívóhangjai a kék cinegééhez hasonlítanak. Hangos és rövid éneke a más énekesekétől megkülönböztethető "csi-csi-csrui csi-csi-csrui", mely első hallásra a kék cinege és a búbos cinege hangjainak egyvelege.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horváth Bence: Új madárfaj bukkant fel Magyarországon: lazúrcinegét láttak a szegedi Fehér-tavon. 444.hu, 2018. november 19. (Hozzáférés: 2018. november 19.)

Média[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Videók[szerkesztés]