Lítium-jodid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Lítium-jodid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 10377-51-2,
17023-24-4 (monohidrát)
17023-25-5 (dihidrát)
7790-22-9 (trihidrát)
PubChem 66321
ChemSpider 59699
SMILES
[Li+].[I-]
InChI
1/HI.Li/h1H;/q;+1/p-1
StdInChIKey HSZCZNFXUDYRKD-UHFFFAOYSA-M
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet LiI
Moláris tömeg 133,85 g/mol
Megjelenés fehér, kristályos szilárd anyag
Sűrűség 4,076 g/cm3 (szárazan)
3,494 g/cm3 (trihidrát)
Olvadáspont 469 °C
Forráspont 1171 °C
Oldhatóság (vízben) 151 g/100 ml (25 °C)
433 g/100 ml (100 °C)[1]
Oldhatóság (metanol) 343 g/100 ml (20 °C)
Oldhatóság (aceton) 42,6 g/100 ml (18 °C)
Törésmutató (nD) 1,955
Termokémia
Std. képződési
entalpia
ΔfHo298
−2,02 kJ/g vagy −270,48 kJ/mol
Hőkapacitás, C 0,381 J/g K
Veszélyek
MSDS External MSDS
EU Index nincs listázva
Lobbanáspont nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Azonos kation lítium-fluorid
lítium-klorid
lítium-bromid.
Azonos anion nátrium-jodid
kálium-jodid
rubídium-jodid
cézium-jodid
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A lítium-jodid ionvegyület, képlete LiI. Levegőn megsárgul, amit a jodid jóddá történő oxidációja okoz.[2] Kristályrácsa olyan, mint a NaCl kristályrácsa.[3] Többféle hidrátja ismert.[4]

A lítium-jodidot elektrolitként használják magas hőmérsékletű elemekben. Használják hosszú élettartalmú szárazelemekben, például szívritmus-szabályozókhoz. Szilárd formában használják fényporként neutrondetektálásra.[5] Használják jódkomplexekkel együtt napelemekben.

A szerves szintézisekben használják C−O kötés hasítására. Metilészterekkel reakcióba lépve karbonsavakat hoz létre:[6]

RCO2CH3 + LiI + H2O → RCO2H + LiOH + CH3I

Hasonlóan reagál az epoxidokkal és az azaridinekkel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pradyot Patnaik. Handbook of Inorganic Chemicals. McGraw-Hill, 2002, ISBN 0-07-049439-8
  2. A PDF file from ESPICorp Inc., a supplier of lithium iodide (PDF). (Hozzáférés: 2005. szeptember 16.)
  3. Wells, A.F. (1984) Structural Inorganic Chemistry, Oxford: Clarendon Press. ISBN 0-19-855370-6.
  4. Ulrich Wietelmann, Richard J. Bauer "Lithium and Lithium Compounds" in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry 2005, Wiley-VCH: Weinheim. doi:10.1002/14356007.a15_393.
  5. Some lithium iodide phosphors for slow neutron detection, K. P. Nicholson et al. Br. J. Appl. Phys. 6 104-106 (1955) doi:10.1088/0508-3443/6/3/311
  6. André B. Charette, J. Kent Barbay, Wei He "Lithium Iodide" in Encyclopedia of Reagents for Organic Synthesis, 2005, John Wiley & Sons. doi:10.1002/047084289X.rl121.pub2

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lithium iodide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.