Közönséges mérgesrája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Közönséges mérgesrája
A közönséges mérgesrája
A közönséges mérgesrája
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Öregrend: Rájaszerűek (Batoidea)
Rend: Sasrájaalakúak (Myliobatiformes)
Család: Tüskésrájafélék (Dasyatidae)
Nem: Dasyatis
Rafinesque, 1810
Faj: D. pastinaca
Tudományos név
Dasyatis pastinaca
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Dasyatis pastinacus (Linnaeus, 1758)
  • Dasyatis pestinaca (Linnaeus, 1758)
  • Dasyatis ujo Rafinesque, 1810
  • Dasybatus pastinaca (Linnaeus, 1758)
  • Pastinaca laevis Gronow, 1854
  • Pastinaca olivacea Swainson, 1839
  • Raja pastinaca Linnaeus, 1758
  • Trygon pastinaca (Linnaeus, 1758)
  • Trygon vulgaris Risso, 1827
  • Trygon vulgaris pastinaca (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
A közönséges mérgesrája előfordulása
A közönséges mérgesrája előfordulása
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közönséges mérgesrája témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges mérgesrája témájú médiaállományokat és Közönséges mérgesrája témájú kategóriát.

A közönséges mérgesrája (Dasyatis pastinaca) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának sasrájaalakúak (Myliobatiformes) rendjébe, ezen belül a tüskésrájafélék (Dasyatidae) családjába tartozó faj.[1]

A Dasyatis porcoshal-nem típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

A közönséges mérgesrája az Északi-tengerben ritkábban fordul elő, inkább az Atlanti-óceán keleti részein, valamint a Fekete-tenger és a Földközi-tenger vizeiben gyakori faj. Az ennél hidegebb vizeket kerüli.[2] Homokos padokon gyakori az előfordulása, a víz alatti laza talajba szívesen fúrja bele magát.

Megjelenése[szerkesztés]

Homokban rejtőző mérgesrája

A közönséges mérgesrája maximum két és fél méter hosszú és másfél méter széles,[2] de általában csak az 50–60 cm-es tartományban változik a méretük, a hímek mindig kisebbek a nősténynél. Színezetük a szürkésbarna és az olajzöld között változik, a fiatal példányok lehetnek fehéren pettyezettek. Testük felülnézetből rombusz alakú, amely kétágú, tüskés farokban végződik. A farok mérete 30–35 cm-es is lehet, felülete méreganyaggal van bevonva. A faj egyik jellegzetes bélyege, hogy jókora fecskendőnyílásaik vannak, nem ritka, hogy ezek az állat szeménél is nagyobbak.[2] Testfelületük sima, bőrükben szórványosan fordulnak csak elő bőrfogak. Fogazatukat tekintve a hímeknek kiemelkedő, hegyes, a nőstényeknek lapos fogaik vannak, amelyek változatos számú sorokban találhatók meg az állkapocsban. Felül 28-38, alul 28-43 sor fogazat lehet. Mellúszóikat szárnyhoz hasonló mozdulatokkal használja, gyakorta ugranak ki a vízből.[2]

Életmódja[szerkesztés]

Táplálékul halakat, puhatestűeket, kagylókat és rákokat fogyaszt. Általában éjszaka mozdul ki rejtekéből. A pörölycápák kedvelt tápláléka. Magányosan és fajtársaival csoportot alkotva is előfordul, utóbbi esetben akár nemek szerint is csoportosulhatnak.

Szaporodása[szerkesztés]

Ál-elevenszülő (ovovivipar) faj, egyszerre általában 4-6 kicsinye születik.[2] Általában egy évben két almot gondoznak sekély vizű partok közelében. A kis ráják körülbelül 20 cm hosszúak és 8 cm szélesek születésükkor.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2014. május 7.)
  2. a b c d e Uránia Állatvilág - Halak, Kétéltűek, Hüllők - Gondolat Kiadó, Budapest, 1969.

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Common stingray című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]