Közönséges mérgesrája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Közönséges mérgesrája
A közönséges mérgesrája
A közönséges mérgesrája
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
IUCN3.1
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Öregrend: Rájaszerűek (Batoidea)
Rend: Rájaalakúak (Rajiformes)
Család: Tüskésrájafélék (Dasyatidae)
Nem: Dasyatis
Rafinesque, 1810
Faj: D. pastinaca
Tudományos név
Dasyatis pastinaca
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák

Dasyatis tortonesei Capapé, 1975
Dasyatis ujo Rafinesque, 1810
Pastinaca laevis Gronow, 1854
Pastinaca olivacea Swainson, 1839
Raja pastinaca Linnaeus, 1758
Trygon vulgaris Risso, 1827

Elterjedés
A közönséges mérgesrája előfordulásaA közönséges mérgesrája előfordulása
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közönséges mérgesrája témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges mérgesrája témájú médiaállományokat és Közönséges mérgesrája témájú kategóriát.

A közönséges mérgesrája (Dasyatis pastinaca) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a rájaalakúak (Rajiformes) rendjébe, ezen belül a tüskésrájafélék (Dasyatidae) családjába tartozó faj.

A Dasyatis halnem típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

A közönséges mérgesrája az Északi-tengerben ritkábban fordul elő, inkább az Atlanti-óceán keleti részein, valamint a Fekete-tenger és a Földközi-tenger vizeiben gyakori faj. Az ennél hidegebb vizeket kerüli.[1] Homokos padokon gyakori az előfordulása, a víz alatti laza talajba szívesen fúrja bele magát.

Megjelenése[szerkesztés]

Homokban rejtőző mérgesrája

A közönséges mérgesrája maximum két és fél méter hosszú és másfél méter széles,[1] de általában csak az 50–60 cm-es tartományban változik a méretük, a hímek mindig kisebbek a nősténynél. Színezetük a szürkésbarna és az olajzöld között változik, a fiatal példányok lehetnek fehéren pettyezettek. Testük felülnézetből rombusz alakú, amely kétágú, tüskés farokban végződik. A farok mérete 30–35 cm-es is lehet, felülete méreganyaggal van bevonva. A faj egyik jellegzetes bélyege, hogy jókora fecskendőnyílásaik vannak, nem ritka, hogy ezek az állat szeménél is nagyobbak.[1] Testfelületük sima, bőrükben szórványosan fordulnak csak elő bőrfogak. Fogazatukat tekintve a hímeknek kiemelkedő, hegyes, a nőstényeknek lapos fogaik vannak, amelyek változatos számú sorokban találhatók meg az állkapocsban. Felül 28-38, alul 28-43 sor fogazat lehet. Mellúszóikat szárnyhoz hasonló mozdulatokkal használja, gyakorta ugranak ki a vízből.[1]

Életmódja és szaporodása[szerkesztés]

Táplálékul halakat, puhatestűeket, kagylókat és rákokat fogyaszt. Általában éjszaka mozdul ki rejtekéből. A pörölycápák kedvelt tápláléka. Elevenszülő (vivipar) faj, egyszerre általában 4-6 kicsinye születik.[1] Általában egy évben két almot gondoznak sekély vizű partok közelében. A kis ráják körülbelül 20 cm hosszúak és 8 cm szélesek születésükkor. Magányosan és fajtársaival csoportot alkotva is előfordul, utóbbi esetben akár nemek szerint is csoportosulhatnak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e Uránia Állatvilág - Halak, Kétéltűek, Hüllők - Gondolat Kiadó, Budapest, 1969.

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Common stingray című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]