Kuhl-szarvas

Kuhl-szarvas
	Bika
	Természetvédelmi státusz
	Súlyosan veszélyeztetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Öregcsalád:	Cervoidea;
Család:	Szarvasfélék (Cervidae);
Alcsalád:	Szarvasformák (Cervinae);
Nemzetség:	Cervini;
Nem:	Disznószarvasok (Hyelaphus);
Faj:	H. kuhlii;
Tudományos név
	Hyelaphus kuhlii; (S. Müller, 1840)
Szinonimák
	Axis kuhlii Temminck, 1836;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Kuhl-szarvas témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kuhl-szarvas témájú médiaállományokat és Kuhl-szarvas témájú kategóriát.

A Kuhl-szarvas (Hyelaphus kuhlii) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó faj.^[1]

Tudományos nevét Heinrich Kuhl német zoológus tiszteletére kapta.

Előfordulása

A Kuhl-szarvas kizárólag az Indonéziához tartozó Bawean-szigeten él.

Megjelenése

Szőrzete szürkésbarna és rövid. A bak marmagassága 65–70 centiméter, a legnagyobb testhossza 140 centiméter (de általában 105–115 centiméter), farokhossza 20 centiméter és testtömege 50–60 kilogramm. Az agancsának csak három elágazása van. A fején és nyakán kis sárgás foltozások vannak. A torka fehéres. A szeme körül gyűrű látható. Meneküléskor felemeli farkát, hogy látszódjon a fehér tükre. A gida születésekor fehéren pettyezett.

Életmódja

A szigeten található erdők és hegyvidéki erdők sűrű aljnövényzete közt rejtőzködik. Nappal pihen; hajnalkor és sötétedéskor mozog. Kis csordákban él, melyek 4-5 tehénből, azok gidáiból és akár két bakból is állhat. Növényevőként perjeféléket, egyéb lágy szárú növényeket, ágacskákat, leveleket és akár kultúrnövényeket is fogyaszt. A Bawean-sziget az emberen kívül alig van ellensége; a ragadozó madarak és a pitonok fognak meg belőle. A bak agresszívan viselkedik más, idegen bakokkal szemben; szagmirigyeivel és vizeletével is lefújhatja a betolakodókat, valamint területének határait.^[2]^[3]

Szaporodása

A vemhesség 225-230 napig tart; ennek végén egy gida születik. Az ellések általában február és június között történnek meg.

Veszélyeztetettsége

Az Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a súlyosan veszélyeztetett fajok közé sorolja, mivel amúgy is helyen él és ebből egyre többet foglal el az ember. Ez az állat rajta van a Washingtoni egyezmény (CITES) 1. listáján, a különösen veszélyeztetett fajokról szólón, mely tiltja a vele való nemzetközi kereskedelmet.^[4]^[5]^[6]

Képek

Jegyzetek

↑ Axis kuhlii (Bawean Deer, Bawean Hog Deer, Kuhl's Hog Deer)
↑ Regional Office of Endangered Species, Eastside Fed. Complex, 911 NE 11th Ave. Portland Oregan 97232, "Archived copy". 1999. november 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. január 15. {{cite web}}: Unknown parameter |deadurl= ignored (|url-status= suggested) (súgó)CS1 karbantartás: title értéke archived copy (link)
↑ Edinburgh Zoo and Highland Wildlife Park, The Royal Zoological Society of Scotland, Edinburgh, Scotland, United Kingdom, EH12 6TES
↑ {{{assessors}}} (2008). Hyelaphus kuhlii. In: IUCN 2008. IUCN Red List of Threatened Species. Downloaded on 8 April 2009. Database entry includes a brief justification of why this species is of critically endangered.
↑ "Archived copy". 2011. december 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. december 8. {{cite web}}: Unknown parameter |deadurl= ignored (|url-status= suggested) (súgó)CS1 karbantartás: title értéke archived copy (link)
↑ "Kuhl's hog deer". 2012. március 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. december 8.

Források

"A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2011. augusztus 14.
Ultimateungulate.com
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
Axis kuhlii at ultimateungulate.com
Bawean Deer Photos & Information at eastjava.com

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bawean deer című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Ez a párosujjú patásokról szoló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[autogenerated1-1] Axis kuhlii (Bawean Deer, Bawean Hog Deer, Kuhl's Hog Deer)

[2] Regional Office of Endangered Species, Eastside Fed. Complex, 911 NE 11th Ave. Portland Oregan 97232, "Archived copy". 1999. november 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. január 15. {{cite web}}: Unknown parameter |deadurl= ignored (|url-status= suggested) (súgó)CS1 karbantartás: title értéke archived copy (link)

[3] Edinburgh Zoo and Highland Wildlife Park, The Royal Zoological Society of Scotland, Edinburgh, Scotland, United Kingdom, EH12 6TES

[iucn-4] {{{assessors}}} (2008). Hyelaphus kuhlii. In: IUCN 2008. IUCN Red List of Threatened Species. Downloaded on 8 April 2009. Database entry includes a brief justification of why this species is of critically endangered.

[5] "Archived copy". 2011. december 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. december 8. {{cite web}}: Unknown parameter |deadurl= ignored (|url-status= suggested) (súgó)CS1 karbantartás: title értéke archived copy (link)

[6] "Kuhl's hog deer". 2012. március 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. december 8.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]