Kovács Károly (plébános)

Kovács Károly (Zsibó, 1868. november 4. – Gyöngyös?, 1945 után?) plébános.

Életútja

Kovács József és Brunner Anna iparos szülők fia. Apja Erdélyből kiszármazott elszegényedett nemes székely család ivadéka. Kovács Károly a gimnáziumot Zilahon, Nagyváradon és Egerben, a teológiát szintén Egerben hallgatta. 1892. március 31-én miséspappá szentelték.

1893-ban Kápolnán, Kálon és Gyöngyöshalászon, 1894-ben Tardon, 1895-ben Dévaványán, 1897 augusztusától Törökszentmiklóson volt káplán. 1898-től Újhután, 1902-től Nagybátonyban lelkész, 1913 és 1916 között nyugdíjas. 1916-től Felsőtárkány lelkésze volt, 1929-től mint nyugdíjas Gyöngyösön élt.

Beszélyeket és tárcákat írt a Magyar Szemlébe és Alkotmányba.

Művei

• Történetek, Rajzok, elbeszélések. Eger, 1896. (Ism. Irodalmi Szemle 8. sz. Egri Hiradó 64. sz., Közművelődés 34. sz., Kath. Szemle, M. Szemle, Kath. Hitvéd. Folyóirat)
• Búzavirágok. Eger, 1902

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.  
• Magyar katolikus lexikon VII. (Klacs–Lond). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2002.  

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.