Ugrás a tartalomhoz

Kassaújfalu

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Košická Nová Ves szócikkből átirányítva)
Kassaújfalu (Košická Nová Ves)
Kassaújfalu látképe
Kassaújfalu látképe
Kassaújfalu címere
Kassaújfalu címere
Kassaújfalu zászlaja
Kassaújfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassai III.
RangKassa városrésze
Első írásos említés1297
PolgármesterMilan Lesňák
Irányítószám040 14
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKE
Népesség
Teljes népesség2901 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség457,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság261 m
Terület5,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 43′ 54″, k. h. 21° 18′ 03″48.731667°N 21.300833°EKoordináták: é. sz. 48° 43′ 54″, k. h. 21° 18′ 03″48.731667°N 21.300833°E
Kassaújfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kassaújfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kassaújfalu (szlovákul: Košická Nová Ves, németül: Neudorf) Kassa városrésze Szlovákiában, közigazgatásilag a Kassai kerület Kassai III. járásához tartozik. Területe 9,45 km².

Fekvése

[szerkesztés]

Kassa óvárosától keletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

1297-ben említik először, ekkor épült Szent László király tiszteletére szentelt temploma. Kassa városához tartozó falu volt. 1317-ben említik plébániáját és Miklós nevű papját, aki 6 garas adót fizetett. A 15. században a kipusztult magyar lakosság pótlására németeket telepítettek ide. 1427-ben húsz portát számláltak a faluban. Kassaújfalu már a 16. században híres volt borászatáról. Lakói részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ÚJFALU. Kassa, Jászó, Szikszó Újfalu. Abaúj Vármegyében.[2]

1826-ban 864-en lakták. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ujfalu (Kassa), Neudorf, Kossicka Nowawes, Abauj vármegyében, tót falu, Kassához keletre 1 1/2 órányira: 855 kath. lak., kik szőlőt müvelnek, hizott sertéssel, hussal, szalonnával Kassára jutalmas kereskedést folytatnak. Kat. paroch. templom. F. u. Kassa városa.”[3]

1896-ban 152 házában 1160 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, borászattal, favágással, valamint Kassa városának végzett bérmunkákkal foglalkoztak.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „A Kassai-hegy keleti lejtőjén, félórányira Kassától van Kassa-Ujfalu, 152 házzal és 1160 tótajku lakossal, akik nagyobbára sertéstenyésztéssel foglalkoznak. Ők szállitják a kassai piaczra az országszerte ismert »kassai« sonkát. Posta- és táviróállomás Kassa.[4]

1920 előtt Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

1990-óta közigazgatásilag Kassa városához tartozik.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1215, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2003-ban 2259 lakosa volt.

2011-ben 2571 lakosából 2103 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent László tiszteletére szentelt, római katolikus templomát 1771-ben Eszterházy Károly egri püspök építtette.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. András, Vályi: Magyar országnak leírása. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 7.)
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. május 7.)
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 7.)

További információk

[szerkesztés]