Kiss László (jószágigazgató)

Kiss László
Született	1835. május 8. Kisláng
Elhunyt	1887. január 22. (51 évesen) Pápa
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	várospolitikus
Tisztsége	polgármester (1886–1887, Pápa)
Iskolái	Magyaróvári Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet (–1856)
Sablon • Wikidata • Segítség

Vizkeleti Kiss László (Kisláng, 1835. május 8. – Pápa, 1887. január 22.) író, jószágigazgató, Pápa polgármestere.

Élete

Kiss István a Zichy János gróf uradalmaiban tiszttartó és bajánházi Baján Rozina fia. Középiskoláit a székesfehérvári, akkor még hat osztályú gimnáziumban végezte, ahol Szvorényi József ciszterci írónak kedves tanítványa volt. 1849. július 11-én nyert bizonyítványt; ezzel a bölcseleti szakra (VII. és VIII. osztály) a pesti egyetemre ment és 1852. október 13-án érettségi vizsgát tett és ugyanott 1852-1853-ban jogot is hallgatott; de közbejött betegsége folytán tovább ment tanulhatván, Székesfehérvárt Detrich Zsigmond uradalmi jogügyi igazgató mellett nyert alkalmazást és 1854. június 4-én Zichy János gróf örököseinek nagy kiterjedésű uradalmaikban mint gazdatiszt nyert alkalmazást.

További kiképeztetése végett 1854 őszén a magyaróvári felső gazdasági tanintézetbe küldték, ahonnét 1856-ban gazdasági oklevéllel tért vissza. Mint gazdatiszt Fejér vármegyében, Kislángon nyert alkalmazást. Itt nősült meg 1862. április 29-én, nőül veve furtenbachi Pentz Józsefnek, a Lamberg grófok móri uradalmi tiszttartójának Mária leányát. 1875-ben Eszterházy Pál gróf a Pápa, Ugod, Devecser, Mezőlak és Toronyi uradalmak felügyelőjévé nevezte ki.

A pápai római katolikus hitközség világi elnöke, miniszteri iskolalátogató, Veszprém vármegye bizottsági tagja és a megyei gazdasági egyesület alelnöke volt. Tevékeny részt vett a gazdasági kiállításokon; azok biráló bizottsági jegyzője és elnöke volt; ő rendezte a fehérvári 1879. évi kiállításon a pápai uradalom pavilonját, felolvasást tartott a gazdasági kongresszuson, ő dolgozta ki Fejér vármegye gazdasági statisztikáját; tevékeny részt vett a pápai szinház létesítésében; a színházi részvénytársaság elnöke és a színház intendánsa lett.

Évekig sokat fáradozott és írt a pápa-keszthelyi vasút létesítése érdekében is. A politikai téren, mint a kormánypárt tagja, szintén közreműködött nyilvános szónoklatokkal és hírlapi cikkekkel, Eszterházy Pál gróf halála után ő tervezte a nagy kiterjedésű uradalmak felosztását az örökösök közt és részt vett a hitbizomány végrehajtásában. 1886. szeptember 30-án nyugdíjba lépett; de már azon év október 2-án Pápa városa megválasztotta polgármesterévé. Első terve volt Pápát egészséges és elegendő ivóvízzel ellátni, ez okból vízvezeték felállításán fáradozott (mely tíz év után létesült) és midőn ez okból 1887. január 22-én városi közgyűlést tartott, ott a tanácsteremben szívszélütés érte és meghalt.

Beszélyeket és verseket írt a Budapesti Viszhangba (1852-54), a Hölgyfutárba (1853), a Divatcsarnokba (1853), a Napkeletbe (1857, 1860); közgazdasági, mezőgazdasági és statisztikai cikkeket a Gazdasági Lapokba (1858. Nagy-Lángi takarmányfüllesztő gép, 1860. Néhány szó a Garett-sorvetőről, 1865. Felelet Tóth József úrnak a gőz- és lőerejű cséplőgépek munkaeredményeirőli értekezésére), a Victoria-buza Fehérmegyében, 1875. A szék-kukacz), a Pesti Naplóba, a Székesfehérvárba sat.; a Pápai Lapoknak állandó munkatársa volt.

Munkái

• Élet és költészet. Beszélyek. Székesfehérvár, 1855 (ism. Budapesti Hirlap 1854. 253. sz.)
• Mezőgazdasági Értékesít és-tan. Pabst Henrik Vilmos után ford. Pest, 1858
• Fehérmegye földrajzi, mezőgazdasági statisztikai viszonyai.. Bpest, 1874

Álnevei

Gaja, Egresi, Mezőföldi.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.  

További információk

• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998