Kis házilégy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kis házilégy
Felnagyított példány
Felnagyított példány
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Kétszárnyúak (Diptera)
Alrend: Légyalkatúak (Brachycera)
Alrendág: Valódilégy-alakúak (Muscomorpha)
Öregcsalád: Muscoidea
Család: Árnyékszéklegyek (Fanniidae)
Nem: Fannia
Faj: F. canicularis
Tudományos név
Fannia canicularis
(Linnaeus, 1761)
Szinonimák
  • Anthomyia tuberosa Ruricola, 1845
  • Fannia lateralis (Linnaeus, 1758)
  • Fannia socio (Harris, 1780)
  • Fannia sociominor (Harris, 1780)
  • Fannia tuberosa (Ruricola, 1845)
  • Musca canicularis Linnaeus, 1761
  • Musca lateralis Linnaeus, 1758
  • Musca socio Harris, 1780
  • Musca sociominor Harris, 1780
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kis házilégy témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis házilégy témájú médiaállományokat és Kis házilégy témájú kategóriát.

A kis házilégy vagy csillárlégy (Fannia canicularis) a rovarok (Insecta) osztályának kétszárnyúak (Diptera) rendjébe, ezen belül a légyalkatúak (Brachycera) alrendjébe és az árnyékszéklegyek (Fanniidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A kis házilégy az egész világon előfordul.

Megjelenése[szerkesztés]

A kis házilégy 5-7 milliméter, akkora, mint a szuronyos istállólégy (Stomoxys calcitrans), szájszerve azonban a végén párnaszerűen kiszélesedik. A fajra jellemző a cikcakkos repülés, a szobában gyakran a fényforrások körül kering. Az emberre csak ritkán száll.

Életmódja[szerkesztés]

A faj elsősorban az emberi települések mellett él, az imágó áprilistól októberig látható. Az egyik leggyakoribb légyfaj, jól ismert arról, hogy gyakran szobákba vagy más épületekbe repülve a helység közepe körül köröket ír le. A lárvák bármilyen bomló szerves anyaggal képesek táplálkozni, beleértve az állati tetemeket, ürüléket. Ennek következtében az imágók fertőzhetik az élelmiszereket is.

Szaporodása[szerkesztés]

A nőstények nedves helyekre, trágyarakásokra, rothadó állati vagy növényi anyagokba rakják petéiket. A lárvákat ritka esetekben emberek végbelében és húgyhólyagjában is megtalálták már. A lárvák bábozódáshoz és telelésre a legfelső laza talajrétegekbe ássák be magukat. Évente több nemzedéke fejlődik. A lárvák fúra alakúak: testüket köröskörül tüskék és szőrök borítják. Bomló állati és növényi anyagokkal táplálkoznak.

Magyarországi körülmények között évente nagyjából hét nemzedékük fejlődik ki.

Források[szerkesztés]

  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
  • Macfarlane, R.P., Maddison, P.A., Andrew, I.G., Berry, J.A., Johns, P.M., Hoare, R.J.B., Larivière, M.-C., Greenslade, P., Henderson, R.C., Smithers, C.N., Palma, R.L., Ward, J.B., Pilgrim, R.L.C., Towns, D.R., McLellan, I., Teulon, D.A.J., Hitchings, T.R., Eastop, V.F., Martin, N.A., Fletcher, M.J., Stufkens, M.A.W., Dale, P.J., Burckhardt, D., Buckley, T.R. & Trewick, S.A. 2010. Phylum Arthropoda subphylum Hexapoda: Protura, springtails, Diplura, and insects. Pp. 233–467 in: Gordon, D.P. (ed.) 2010. New Zealand inventory of biodiversity. Volume 2. Kingdom Animalia. Chaetognatha, Ecdysozoa, ichnofossils. Canterbury University Press, Christchurch, New Zealand. Reference page. PDF
  • J.W.M. Marris 2000: The beetle (Coleoptera) fauna of the Antipodes Islands, with comments on the impact of mice; and an annotated checklist of the insect and arachnid fauna. ISSN 0303-6758|Journal of the Royal Society of New Zealand, 30(2): 169-195. doi:10.1080/03014223.2000.9517616 PDF