Szuronyos istállólégy
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Kifejlett példány | ||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Stomoxys calcitrans (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szuronyos istállólégy témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szuronyos istállólégy témájú kategóriát.
|
A szuronyos istállólégy (Stomoxys calcitrans) a rovarok (Insecta) osztályának a kétszárnyúak (Diptera) rendjébe, ezen belül a légyalkatúak (Brachycera) alrendjébe és az igazi légyfélék (Muscidae) családjába tartozó faj.
Származása, elterjedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szuronyos istállólégy Eurázsiából származik, de mára világszerte előfordul.
Megjelenése, felépítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]5-8 milliméter hosszú. Nagyon hasonlít a kis házilégyre és a házilégyre, de nyugalmi helyzetben a szárnyait jobban széttartja.[1] A pihenő állaton azonnal észrevehetjük az előreálló, hosszú, szuronyszerűen kihegyesedett, vérszíváshoz alkalmazkodott szívókát. Testének elülső részét kissé emeltebben tartja.
Életmódja, élőhelye
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A gazdaságok környékén, a legszívesebben istállókban tartózkodik, de a lakásokban is gyakori.[1]
Bomló szerves anyagokkal és emlősállatok vérével táplálkozik. Az embert is megtámadja, lakásokba is berepül. Fájdalmas, tűszúrásszerű szúrásával[1] veszélyes kórokozókat, baktériumokat, fonálférgeket és véglényeket terjeszt.
Lárvái elsősorban tehén- és lótrágyában élnek.[1]
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A hímek és a nőstények már a bábból való kibúvást követő 4. napon párosodnak. A nőstény ló- vagy szarvasmarhatrágyába rakja petéit. Számuk a 600-at is elérheti, mennyiségüket a hím jelenléte és a magas hőmérséklet erősen befolyásolja. A teljes fejlődési idő a peterakástól a légy megjelenéséig mindössze 14 nap.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
- ↑ Állatrendszertani gyakorlatok: Farkas János, Szövényi Gergely, Török János, Török Júlia Katalin: Állatrendszertani gyakorlatok
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Fabricius, J.C. 1781. Species insectorum; exhibentes eorum differentias specificas, synonyma, auctorum, loca natalia, metamorphosin ediectis observationibus, descriptionibus. Carol. Ernest. Bohnii, Hamburgi et Kilonii, vol 1: VIII + 552 pp. BHL reference page
- Floate, K.D. 2011: Arthropods in cattle dung on Canada’s grasslands. pp. 71–88 in: Floate, K.D. (ed.), Arthropods of Canadian grasslands (Volume 2): inhabitants of a changing landscape. Biological Survey of Canada. ISBN 978-0-9689321-5-5 doi: 10.3752/9780968932155 reference page
- Lysyk, T.J. 2011: Arthropods associated with livestock grazing systems. pp. 45–69 in: Floate, K.D. (ed.), Arthropods of Canadian grasslands (Volume 2): inhabitants of a changing landscape. Biological Survey of Canada. ISBN 978-0-9689321-5-5 doi: 10.3752/9780968932155 reference page
