Királynőpálma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Királynőpálma
Királynőpálma Hawaiin
Királynőpálma Hawaiin
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Pálmavirágúak (Arecales)
Család: Pálmafélék (Arecaceae)
Alcsalád: Arecoideae
Nemzetség-
csoport
:
Cocoeae
Alnemzetség-
csoport
:
Butiinae
Nemzetség: Syagrus
Faj: Királynőpálma (S. romanzoffiana)
Tudományos név
Syagrus romanzoffiana
(Cham. Glassman
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Királynőpálma témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Királynőpálma témájú médiaállományokat és Királynőpálma témájú kategóriát.

A királynőpálma (Syagrus romanzoffiana, Syagrus romanzoffianum, korábban Arecastrum romanzoffianum, illetve Cocos plumosa) a pálmafélék (Arecaceae) családjában a Cocoeae nemzetségcsoport Syagrus nemzetségének legismertebb és elterjedtebb faja.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

Eredeti élőhelye Dél-Amerika, főképp az Amazonas medencéje. A kontinens gyarmatosítása után a trópusi, illetve szubtrópusi éghajlaton sokfelé dísznövénynek ültették, így például betelepítették Madeirára és a Hawaii-szigetekre is.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

Magányos törzsű fa. Mintegy 8–15 m magasra nő meg. Fényes zöld, szárnyasan összetett levelei 3–5 m hosszúak lehetnek; a szabálytalan alakú levélüstök átmérője 5–8 m. Narancssárga virágai nem az üstök közepén, torzsában nyílnak, hanem nagy fürtökben az üstök alatt. Termése (alakja és íze is) a kókuszdióéhoz hasonlít, csak jóval kisebb (1–2,5 cm).

Gyökerei a többi pálmaféléhez hasonlóan, sekélyen, a talajszint közelében futnak szét.

Életmódja[szerkesztés]

Örökzöld, egylaki. Gyorsan nő. Leginkább az enyhén savanyú (pH = 6,1–6,8) talajt kedveli. A tűző napot is jól viseli. Tavasz végén – nyár elején virágzik. Érett gyümölcsei a téli hónapokban hullanak le.

Elterjedését jelentősen segítette alkalmazkodó képessége: annak ellenére, hogy trópusi növény, rövidebb ideig még a -6 – -8 °C-os fagyot is elviseli. Nedvességkedvelő; a szárazságot mérsékelten tűri.

Felhasználása[szerkesztés]

Dísznövénynek ültetik. A Washington-pálma és a kanári datolyapálma (Phoenix canariensis) mellett a három legkeresettebb, legelterjedtebb díszpálma közé tartozik. Különösen kedvező termőhelyein kivadulva visszaszorítandó özönnövénnyé válhat.

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]