Királydinnye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Királydinnye
Királydinnye (Tribulus terrestris)
Királydinnye (Tribulus terrestris)
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosidae I
Rend: Királydinnye-virágúak (Zygophyllales)
Család: Királydinnyefélék (Zygophyllaceae)
Nemzetség: Tribulus
Faj: T. terrestris
Tudományos név
Tribulus terrestris
L.[1]
Változatok
  • Tribulus terrestris var. bicornutus
  • Tribulus terrestris var. inermis
  • Tribulus terrestris var. robustus
  • Tribulus terrestris var. terrestris
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Királydinnye témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Királydinnye témájú médiaállományokat és Királydinnye témájú kategóriát.

A királydinnye a királydinnyefélék (Zygophyllaceae) családjába tartozó, egynyári, kétszikű gyomnövény.[2]

Főként az északi féltekén fordul elő, a száraz meleg klíma és a homokos talaj kedvelője, Magyarországon főként az Alföld egyes részein tekinthető gyakorinak. Szőlősökben és kapás kultúrákban gyakran gyomosít, ilyen esetekben tarlóhántással, kapálással, valamint a talaj megkötésével (humusztartalmának növelésével) lehet védekezni ellene.

Megjelenése[szerkesztés]

A növény hosszú, hengeres gyökerű, tövétől elágazó, elfekvő szárú, átellenes levélállású, apró sárga virágait a levelek tövében hozza. Termése toktermés, amely öt részterméskére esik szét, ezek mindegyike négy tüskét visel. A tüskék főként a szaporodást szolgálják, hiszen a legelésző állatok szőre közé akadva messze eljuttathatják a növény magjait, egyúttal azonban gyakran megkeserítik a túrázók, kerékpárosok, háziállatot sétáltatók életét is.[3]

Felhasználása[szerkesztés]

A királydinnye népi gyógyászatban szórványosan alkalmazott gyógynövényként ismert: termését az ősi kínai népi gyógyászatban a libidó fokozására és a termékenység elősegítésére használták, természetes afrodiziákumként, de állítólag kedvező hatást fejt ki a szív- és érrendszerre is, a koleszterinszint csökkentésével.[4] Jótékony hatásai vélhetően a benne fellehető zsíros olajokra, szaponinokra és flavonoidokra vezethetők vissza; a tesztoszteron-termelésre kifejtett állítólagos pozitív hatásait a kutatások eddig még nem erősítették meg.

2014-es kísérlet során bebizonyosodott hatékonysága az akkor ismert koronavírus (SARS-Cov1) ellen.[5]

Feltételezett hatásai a szexuális funkciókra[szerkesztés]

A királydinnye kivonatokról azt feltételezik, hogy növeli a nemi vágyat és segít a szexuális funkciók normál működésében. Tanulmányok azt találták, hogy négy hetes szedése után a szexuális funkciók (nemi vágy, izgalmi szint, nemi síkosság) javultak a résztvevő nők körében.

További tanulmányok szerint csökkenti az erekciós rendellenességeket, és fokozza a férfiak nemi vágyát is. [6]

Léteznek ugyan kutatások arra vonatkozóan, hogy a királydinnye a tesztoszteronszintet is fokozza, de ezek nem bizonyítottak, ráadásul a kísérleteket is állatokon végezték.

Más tanulmányok szerint a királydinnye javíthatja a spermaminőséget, ami jobb termékenységet eredményez. Egy 65 férfiből álló vizsgálat kimutatta, hogy a tribulus alkalmazásával javult a spermák mennyisége és mozgékonysága.

A termés alakjából adódóan legalább egy tüske mindig felfelé áll.

A királydinnye az irodalomban[szerkesztés]

  • A növény alighanem legismertebb irodalmi említése Móra Ferenc Sétálni megy Panka című versében található: "Sétálni megy Panka a búzamezőbe, // Pillangós papucsba, hófehér kötőbe. [...] Kakukkfű az útját jó szagoddal hintsd be, // Bújj el lába elül, szúrós királydinnye!" [7]
  • Petőfi Sándor Az Alföld című versében is felbukkan a növény neve: "A csárdánál törpe nyárfaerdő // Sárgul a királydinnyés homokban; // Odafészkel a visító vércse, // Gyermekektől nem háborgatottan."

Források[szerkesztés]