Keserű kakukktorma
| Keserű kakukktorma | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Németországban nyíló példány | ||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 5 000 Ft | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Cardamine amara L. | ||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Keserű kakukktorma témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Keserű kakukktorma témájú médiaállományokat és Keserű kakukktorma témájú kategóriát.
|
A keserű kakukktorma (Cardamine amara) a keresztesvirágúak (Brassicales) rendjébe, ezen belül a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A keserű kakukktorma Európa és Nyugat-Szibéria területein él. A Mátrában megtalálhatóak állományai.[1][2]
Alfajai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Cardamine amara subsp. amara
- Cardamine amara subsp. austriaca
- Cardamine amara subsp. balcanica
- Cardamine amara subsp. olotensis O.Bolòs
- Cardamine amara subsp. opicii Čelak.
- Cardamine amara subsp. opizii (C.Presl & J.Presl) Celak.
- Cardamine amara subsp. pyrenaea Sennen
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A keserű kakukktorma tarackokkal terjedő tövű, 10-50 centiméter magas, évelő növény. Szára gyéren szőrös vagy kopasz, öt élű. Tőlevelei nem képeznek levélrózsát. Valamennyi levél szárnyalt, 2-5 pár levélkével, az utolsó nagyobb a többinél. A levélkék tojás alakúak, szélükön szögletesen fogasak. A fürt sokvirágú, a szirmok fehérek, 5-10 milliméter hosszúak. A növény csípős ízű.
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A keserű kakukktorma forráslápokon, égerligetekben, patakok mentén nő, túlnyomóan mészben szegény, tápanyagban gazdag, humuszos talajokon.
A virágzási ideje áprilistól június végéig tart.
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A növény
- Cardamine amara subsp. opicii
- Virága
- Virágok és becőtermések
- Szárított példányok
- Rajzok a növényről
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez" (PDF). kitaibelia.unideb.hu. Hozzáférés: 2017. március 22..
{{cite web}}: line feed character in|title=at position 46 (súgó) - ↑ "A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben" (PDF). kitaibelia.unideb.hu. Hozzáférés: 2017. március 22..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
- http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-2699395