Ugrás a tartalomhoz

Kerkrade

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kerkrade
Kerkrade címere
Kerkrade címere		 Kerkrade zászlaja
Kerkrade zászlaja
Közigazgatás
Ország Hollandia
TartományLimburg
Beosztott települések
  • Eygelshoven
  • Haanrade
  • Chevremont
  • Ham
  • Locht
  • Kerkrade
  • Terwinselen
  • Spekholzerheide
  • Waubacherveld
  • Vink
  • Hopel
  • Bleijerheide
  • Kaffeberg
  • Rolducerveld
  • Holz
  • Mucherveld
  • Nulland
  • Gracht
  • Heilust
  • Kaalheide
Irányítószám6460–6471
Körzethívószám045
Testvérvárosok
Lista
Herzogenrath
Népesség
Teljes népesség45 442 fő (2021. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság155 m
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 50° 52′, k. h. 6° 04′50.866667°N 6.066667°EKoordináták: é. sz. 50° 52′, k. h. 6° 04′50.866667°N 6.066667°E
A Kerkrade weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerkrade témájú médiaállományokat.
Rolduc apátság

Kerkrade (holland kiejtés: [ˈkɛrkˌraːdə]; ripuari: Kirchroa; limburgi: Kirkraoj; németül: Kerkrade vagy Kirchrath) város Limburg délkeleti részén, Hollandia legdélibb tartományában . A Parkstad Limburg agglomeráció részét képezi.

Kerkrade a német Herzogenrath város nyugati részét képezte amíg az 1815-ös Bécsi kongresszus meg nem húzta a jelenlegi holland-német határt és ezzel el nem választotta a városrészeket.[2] Napjainkban Kerkrade keleti széle jelzi a nemzetközi határt.

Mára a két város lakossága a külvárosi településekkel együtt megközelíti a 100 ezer főt, melynek megközelítően a fele a német, fele a holland oldalon él.

Történelem

[szerkesztés]

Kerkrade története szorosan kapcsolódik a szomszédos Herzogenrath városéval, amely a német határ túloldalán fekszik.[3] Herzogenrath a 11. században Rode nevű településként indult a Worm (németül Wurm) folyó mellett. Ettől a településtől nyugatra 1104-ben Ágoston-rendi szerzetesek alapítottak apátságot, Kloosterrade néven.

Miután a Brabanti Hercegség átvette a terület feletti ellenőrzést, 's-Hertogenrode vagy 's-Hertogenrade (magyarul: Rode Hercegség, franciául Rolduc, vagy Rode-le-duc). Mint Dél-Hollandia számos részén, a hely az elmúlt évszázadokban többször is gazdát cserélt. Spanyol fennhatóság alatt állt 1661-től, 1713 és 1785 között osztrák, 1795 és 1813 között pedig francia. 1815-ben, amikor megalakult a Holland Királyság (lásd Bécsi kongresszus), a határt Herzogenrath-on keresztül húzták meg, a nyugati része lett Kerkrade.

A 18. században a Rolduc szerzetesei kisüzemi szénbányászatba kezdtek . A modernebb, mások által végzett kitermelés 1860-ban kezdődött, aminek következtében Kerkrade jelentősen megnőtt, különösen a főként dél-európai bányászok állandó letelepedésének következményeként. Amikor 1900 körül megnyitották a Willem Sophia bányát, a város még gyorsabban nőtt, és olyan régi falvakat is bekebelezett, mint Chèvremont. Az 1960 utáni évtizedekben az összes limburgi bányát bezárták.[4]

A település egyik legrégebbi épülete Erenstein, egy kastély, amelynek eredete a 14. századra nyúlik vissza.

A határ a Nieuwstraat/Neustraße mentén húzódik.

[szerkesztés]

A Nieuwstraat/Neustraße utca közepén húzódik a Hollandia és Németország közötti határ egy része. A határt a németek az első és a második világháború alatt erősen megerősítették,[2] de a második világháborút követően az Európai Unión belüli viszonylag korlátlan határátlépés miatt csak egy alacsony, körülbelül 30 cm magas fallal jelölték meg, amely az utca hosszában húzódik. A határokat akkoriban úgy tervezték, hogy a határátkelők kivételével járművek számára átjárhatatlanok legyenek, de a gyalogosok számára nem volt kerítés.[2] Mindkét oldalon külön kétirányú út volt, és az autóknak a hivatalos átkelőhelyeken kellett áthaladniuk, de a gyalogosok könnyedén átléphettek a falon (bár a határról táblák tájékoztattak). 1995-ben a falat a Schengeni egyezmény alapján teljesen eltávolították. A Nieuwstraat/Neustraße ma már egy kétirányú út, a felszabadult teret pedig fák és kerékpársávok foglalják el. A határ jelöletlen, és még körforgalomban vagy előzéskor is átléphető.

Worm (Wurm) folyó

A két város ma már megosztja a közszolgáltatások egy részét,[5] és gazdaságfejlesztési céllal kétnemzetiségű „Eurode városaként” hirdetik magukat.[2] Közös egy kétnemzetiségű irodakomplexum, amely az Eurode nevet kapta, és úgy épült, hogy a határ közvetlenül az épület halljának közepén halad át, az épület egyik szárnya Kerkradéban, a másik Herzogenrathban található.[6]

Városrészek

[szerkesztés]
  • Bleijerheide
  • Chevremont
  • Eygelshoven
  • Gracht (Kerkrade) [NL]
  • Haanrade
  • Holz
  • Hopel
  • Kaalheide
  • Mucherveld
  • Nulland
  • Ondernemend gedrag
  • Rolduc
  • Rolduckerveld
  • Spekholzerheide
  • Terwinselen [NL]

Zene

[szerkesztés]

Négyévente Kerkradéban rendezik meg a World Music Contest, az amatőr, hivatásos és katonai zenekarok versenyét. Emellett három éve itt tartják a Drum Corps Europe bajnokságot is.[7]

Közlekedés

[szerkesztés]

Kerkrade 4 vasútállomással rendelkezik:

Egy másik állomás, Kerkrade West vagy Spekholzerheide, 1988-ban bezárt. 1992 óta egy múzeum a ZLSM múzeummá alakították át.

Víztározó

[szerkesztés]

A Kerkradétől nyugatra folyó Anstel-patak gátjának megépítésével egy körülbelül 20 hektáros víztározót alakítottak ki. Ennek környéke nagyon gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik. Ez az egyetlen víztározó Hollandiában.

Sport

[szerkesztés]
  • Roda JC (labdarúgás)
  • Powerarea (verseny gokartpálya

Híres kerkradeiek

[szerkesztés]
  • Gabriël Grupello (1644-1730) szobrász, aki vallási és mitológiai szobrokat, portrékat és köztéri szobrokat készített.
  • Jozef Weidmann (1899-1962) holland-szurinámi katolikus pap, politikus és szakszervezeti vezető.
  • Louk Hulsman (1923-2009) holland jogtudós és kriminológus.
  • Frans Wiertz (szül. 1942) a római katolikus egyház prelátusa, 1993-2017 között Roermond püspöke.
  • Thijs Wöltgens (1943-2008) holland politikus, Kerkrade polgármestere 1994-2000 között.
  • Gerd Leers (szül. 1951) holland politikus, bevándorlásügyi miniszter, Maastricht polgármestere 2002-2010.
  • Heintje Simons (szül. 1955) holland énekes és színész.
  • Yvonne Timmerman-Buck (szül. 1956) holland politikus és jogász, a szenátus elnöke 2003-2009.
  • Hubertus van Megen (szül. 1961) katolikus egyházi prelátus, szentszéki diplomata.
  • Janine Kitzen (szül. 1978) opera és zenés színházi szoprán énekesnő.
  • Emma Kok (szül. 2008) énekesnő, a The Voice Kids 2021-es győztese.

Sport

[szerkesztés]
  • Wiel Coerver (1924-2011) labdarúgó és menedzser.
  • Willy Brokamp (szül. 1946) egykori labdarúgó, mintegy 400 csapatkapitányi címmel.
  • Pierre Vermeulen (szül. 1956) visszavonult holland labdarúgó, kb. 400 csapatkapitányi címmel.
  • Gène Hanssen (szül. 1959) egykori holland labdarúgó, aki körülbelül 400 klubcsapatban játszott.
  • René Trost (szül. 1965) korábbi holland labdarúgó, 323 klubcsapatbeli bajnoki cím, majd futballmenedzser.
  • Sieb Dijkstra (szül. 1966) több mint 200 klubkapussal rendelkező visszavonult holland labdarúgókapus.
  • Jörg Müller (szül. 1969) holland származású német BMW gyári versenyző.
  • Mark Flekken (szül. 1993) holland labdarúgó.
  • Joshua Brenet (szül. 1994) holland labdarúgó.
  • Jannah Sonnenschein (szül. 1996) holland-mozambiki úszó, a 2016. évi nyári olimpián indult.
  • Jade Suvrijn (szül. 1995) francia teniszezőnő.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Kerncijfers wijken en buurten 2021, 2021. augusztus 6.
  2. ↑ a b c d Jan Buursink and Nicole Ehlers "The Binational City of Eurode" Archived 2020-11-24 at the Wayback Machine. University of Nijmegen.https://web.archive.org/web/20201124040328/http://www-sre.wu-wien.ac.at/ersa/ersaconfs/ersa99/Papers/a255.pdf
  3. ↑ Stenvert, R. et al. (2003). Monumenten in Nederland: Limburg, p. 173–178. Zwolle: Waanders Uitgevers. ISBN 90-400-9623-6.
  4. ↑ The coal mines: Limburg’s ‘black gold’ - The Memory. geheugen.delpher.nl. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
  5. ↑ (2023. március 27.) „Review for "Avian diversity and function across the world's most populous cities"”. DOI:10.1111/ele.14238/v3/review1. 
  6. ↑ http://www.aachener-zeitung.de/lokales/staedteregion-aachen/neue-anlaufstelle-fuer-grenzpendler-in-der-euregio-1.1442645
  7. ↑ (2024. szeptember 26.) „Radio Netherlands Worldwide” (angol nyelven). Wikipedia. 
A Dél-Limburgban megmaradt két légakna egyike, a műemléki védettséget élvező Nulland szellőzőakna Kerkradéban.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Kerkrade című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kerkrade&oldid=27569426”