Kende Zsigmond (orvos)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kende Zsigmond
Született Klein Zsigmond
1888. július 6.
Budapest
Elhunyt 1971. december 16. (83 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Hajdu Margit
Gyermekei Kende Péter (1927 –)[1]
SzüleiKlein Fülöp, Friedmann Fanni
Foglalkozása politikus
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
Kitüntetései Szocialista Munkáért Érdemrend (1954)

Kende Zsigmond (1917-ig Klein,[2] Budapest, 1888. július 6.Budapest, 1971. december 16.) orvos, élelmiszer-bakteriológus, pártelnök, a Galilei Kör alapító tagja, Kende Péter szociológus édesapja.

Élete[szerkesztés]

Fiatalkora[szerkesztés]

Zsidó családban született, édesapja Klein Fülöp tejkereskedő, édesanyja Friedmann Fanni volt. Középiskolába a Tavaszmező utcai gimnáziumba járt. 20 évesen a Galilei Kör egyik alapítója volt, majd a szervezet titkára, s elnöke, illetve folyóiratának (Szabadgondolat) szerkesztője (1911-1912). 1911-ben orvosi oklevelének megszerzése után a Rókus Kórházban helyezkedett el mint másodorvos, később pedig főorvosként dolgozott. Orvosként részt vett az első világháborúban. 1914-től közel öt éven át volt a PRP ifjúsági csoportjának irányítója. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Népjóléti Népbiztosság Közegészségügyi Intézetének adjunktusaként működött, s ő szervezte az intézet járványbizottságát. A kommün alatti tevékenysége miatt a következő évben főorvosi állásából elbocsátották.

További élete[szerkesztés]

Szavazólap 1945-ben

Kende 1920-tól 1946-ig a Központi Tejcsarnok Vállalatnál dolgozott, mint élelmiszerhigiénikus, illetve bakteriológus. Az 1930-as években szervezte a Keddi társaságot, amelynek egyben tagja is volt. 1945-ben az Országos Tejipari Vállalat igazgatójának tették meg, s a főváros tejellátása az ő feladata volt. Ugyanezen évtől kezdve 3 éven át volt a Magyar Radikális Párt ügyvezető elnöke, illetve választási vezetője, a választási pénztár felügyelője. Az 1945-ös választások során képviselőjelölt volt, az 1947-es választásokon pedig pótképviselő. 1947. december 12-től behívott képviselő volt. Kezdetben a Magyar Radikális Párt nagy-budapesti, később a Magyar Függetlenségi Népfront országos, majd (1953. május 17. – 1958. szeptember 26.) a Pest megyei listájáról. 1948 tavaszán, mint pártja vezérszónoka, az államosítás mellett szólalt fel. 1950-től 11 éven át a XIII. Kerületi Tanács, illetve Fővárosi Tanács egyik tagja, s ezen utóbbi intézmény Egészségügyi Állandó Bizottságának elnöke volt. 1948-tól két éven át az Országos Közegészségügyi Intézet osztályigazgatója volt. 1950-től az Élelmiszeripari Minisztérium szaktanácsadója egészen 1958-ig. 1959 és 1962 között a Tejipari Központ bakteriológiai laboratóriumának munkatársa volt, majd 1966-os nyugdíjba vonulásáig az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet munkatársaként dolgozott.

Az 1940-es évek második felétől[3] kezdve 1950-ig a Haladás című lapot szerkesztette.

Legfőbb kutatási területe a tejipari bakteriológia volt.

Fő műve[szerkesztés]

  • A Galilei Kör megalakulása (Hanák Péter tanulmányával, Bp., 1971).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kende Péter. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
  2. A Belügyminisztérium 1917. évi 54700. sz. rendelete
  3. Egyes forrásokban 1945, míg másutt 1948, illetve 1949 szerepel.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • K. Zs. (Tejipar, 1971. 4. sz.).
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.