Ugrás a tartalomhoz

Kelet-ázsiai életkorszámítás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tol, az egyéves gyermekek hagyományos születésnapi ünnepsége Koreában

A kelet-ázsiai életkorszámítás egy Kínából származó hagyomány, mely elterjedt Kelet-Ázsia más országaiban is. A szokás szerint – a nyugati életkorszámítással ellentétben – Kelet-Ázsiában a gyermekek születésükkor már egyévesnek számítanak, és nem a születésük napján, hanem holdújévkor töltik be a következő életévüket.[1][2]

A rendszert hagyományosan Koreában is alkalmazzák, bár hivatalos dokumentumokban és a médiában már a nyugati típusú életkorszámítást használják. 2023 júniusában a kormány minden hivatalos dokumentumban megtiltotta a hagyományos rendszer használatát.

Kína

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az életkort kínaiul a 岁 (szuj) szóval fejezik ki. A sajtóban általában jelölik, hogy a személy életkorát a hagyományos (虚岁, hszüszuj) vagy a modern (周岁, csouszuj, 实岁, siszuj) számítás szerint jelölték-e.[3] Amikor egy gyermek eléri élete első hónapját (a holdnaptár szerint a 29. napot), úgynevezett 滿月 (manjüe) ünnepséget tartanak, amikor a vendégeknek a termékenység szimbólumaként pirosra festett kacsa- vagy tyúktojást adnak ajándékba.[4]

Japán

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Japánban a szai (歳 vagy 才) szóval fejezik ki az életkort. A hagyományos életkorszámítás elnevezése kazoedosi (数え年), és 1902-ben törvényileg elavultnak minősítették; ekkor vezették be a nyugati életkorszámítást.[5][6][7] A modern életkorszámítás elnevezése man nenrei (満年齢). 1950-ben újabb törvényi rendelkezésben erősítették meg a használatát.[8][9]

Korea

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koreában az életkorra használt kifejezés a szal (살): a koreai gyermekek születésük évében egyévesnek számítanak, a tizedik naptári évben pedig tíznek.[10] A korábban a csecsemőhalandóságra utaló 100. nap után pegil (백일)-ünnepséget tartanak, a szó jelentése szó szerint „száz nap”. Az első születésnap elnevezése tol (돌). A koreaiak megünneplik a születésnapjukat annak ellenére, hogy minden holdújévkor újabb egy évvel számítanak idősebbnek.[11][12] 2023 előtt a gyakorlat szerint mivel a születés pillanatában a gyerek már egyévesnek számít, a naptári év utolsó napjaiban született gyerekek holdújévkor már kétévesnek számítottak, jóllehet a nyugati életkorszámítás szerint csak pár naposak.[13]

A modern (vagy nyugati) életkorszámítás elnevezése koreaiul man nai (만나이), aminek jelentése „teljes életkor”.[12][14] A hagyomány szerint számított életkor a hanguk nai (한국나이), azaz a „koreai életkor”.[15] A holdnaptár szerint ünnepelt születésnap neve umnjok szengil (음력 생일), a Gergely-naptár szerint jangnjok szengil (양력 생일).[16]

A hivatalos iratokban és eljárások során a nyugati életkorszámítást vették figyelembe, ide tartozik például a beleegyezési korhatár, az alkohol fogyasztásának és a jogosítvány megszerzésének korhatára is.[15][17]

A Covid19-pandémia alatt az inkonzisztens módon használt kétféle életkorszámítási rendszer súlyos problémákat okozott az egészségügyi ellátásban, mivel volt, aki a hagyományos módon számított életkora miatt nem volt jogosult például a vakcinára, ugyanakkor bizonyos szolgáltatások igénybevételéhez oltási igazolás volt szükséges. 2022 áprilisában a kormány bejelentette, hogy változásokat eszközölnek a rendszerben.[18] 2023. június 28-án lépett életbe az új határozat, mely szerint semmilyen hivatalos dokumentumban nem használható a hagyományos koreai életkorszámítás.[19] Az új rendszer bevezetésétől azt is remélik, hogy megszűnik a társadalom életkor alapú hierarchia-rendszere, például egy osztályba valóban azonos korú gyerekek fognak kerülni, ezáltal nem kell majd az osztálytársaknak az idősebb gyerekeket tiszteleti módon megszólítani.[20]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Shi Liwei (2009. április 30.). "Why Chinese People Have a Nominal Age". ChinaCulture.org. 2009. október 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. november 11. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |1= (súgó)
  2. ↑ "98, 90 or 93? Expert sheds light on tycoon's age". The Star. 2007. október 25. 2011. június 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. február 26.
  3. ↑ "中国人为何还有一个虚岁" (kínai nyelven). Hozzáférés: 2012. január 24. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  4. ↑ Newman, Jacqueline M. (2004). "Food Culture in China". Greenwood Publishing Group. 172. o. ISBN 0313325812.
  5. ↑ "レファレンス事例詳細: 相-090002" (japán nyelven). Collaborative Reference Database. Hozzáférés: 2009. november 11.. "なお、年齢が数えか満年齢かについては、現行法規である「年齢計算ニ関スル法律」が明治35年12月2日法律第50号として存在するが、その前に「明治六年第三十六号布告」で満年齢について規定された。
  6. ↑ "年齢計算ニ関スル法律 Act on Calculation of Ages" (japán nyelven). Ministry of Internal Affairs and Communications Japan. 1902. 2013. január 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. április 4.
  7. ↑ "Act on Calculation of Ages". Ministry of Justice, Japan. 1902. 2021. szeptember 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. április 4.
  8. ↑ "年齢のとなえ方に関する法律Act on Counting of Ages" (japán nyelven). Ministry of Internal Affairs and Communications Japan. 1950. 2013. január 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. április 4.
  9. ↑ "Act on Counting of Ages". Ministry of Justice, Japan. 1949. 2021. október 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. április 4.
  10. ↑ Song, Jae Jung (2005). The Korean language: structure, use and context. Routledge. 81–82. o. ISBN 0415328020.
  11. ↑ DuBois, Jill (2004). Korea. Vol. 7 of Cultures of the world. Marshall Cavendish. 72–73. o. ISBN 0761417869.
  12. 1 2 Park, Hyunjoo (2007. május 19.). "Cognitive Interviewing with Asian Populations: Findings from Chinese and Korean Interviews" (PDF). Anaheim, CA: RTI International. Hozzáférés: 2009. november 11. {{cite web}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  13. ↑ Sones, Bill (2006. december 28.). "What are the special birthdays?". Deseret News. Hozzáférés: 2012. április 4. {{cite news}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  14. ↑ "만7(滿)" (koreai nyelven). Nate Korean Dictionary. 2013. január 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. november 11.
  15. 1 2 Hilts, J. D. (2002). Korean phrasebook. Lonely Planet. 228.. o. ISBN 1740591666. {{cite book}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  16. ↑ Kim Tae-yeop (김태엽) (2006. augusztus 8.). "'8월 18일은 이승엽 DAY!'...요미우리, 축하 이벤트 마련" (koreai nyelven). Sports Chosun. Hozzáférés: 2009. november 11. {{cite news}}: Unknown parameter |trans_title= ignored (|trans-title= suggested) (súgó)
  17. ↑ "성년 成年, full age" (koreai nyelven). Nate / Britannica. 2011. június 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. november 11.
  18. ↑ Network, The Korea Herald/Asia News (2022. április 11.). "South Koreans set to get a year younger as Yoon seeks to ditch 'Korean age'". INQUIRER.net (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. május 10.
  19. ↑ "Südkoreaner heute jünger als gestern". orf.at (német nyelven). 2023. június 28. Hozzáférés: 2023. június 28.[halott link]
  20. ↑ "South Koreans become younger under new age-counting law". BBC News (brit angol nyelven). 2023. június 28. Hozzáférés: 2023. június 28.

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az East Asian age reckoning című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kelet-ázsiai_életkorszámítás&oldid=29133683”