Kecskedarázs

Kecskedarázs
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota);
Rend:	Hártyásszárnyúak (Hymenoptera);
Alrend:	Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita);
Alrendág:	Fullánkosok (Aculeata);
Öregcsalád:	Redősszárnyúdarázs alkatúak (Vespoidea);
Család:	Redősszárnyú darazsak (Vespidae);
Alcsalád:	Vespinae;
Nem:	Vespula;
Alnem:	Paravespula;
Faj:	V. vulgaris;
Tudományos név
	Vespula vulgaris; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Vespula rufosignata Eck, 1998; Vespa vulgaris Linnaeus, 1758; Vespa sexcincta Panzer, 1799; Vespa westwoodii Shipp, 1893; Vespa westwoodi Dalla Torre, 1904; Vespa vulgaris var. pseudogermanica Stolfa, 1932; Vespula vulgaris vetus Eck, 1999; Paravespula vulgaris (Linnaeus, 1758);
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Kecskedarázs témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskedarázs témájú médiaállományokat és Kecskedarázs témájú kategóriát.

A kecskedarázs (Vespula vulgaris) a rovarok (Insecta) osztályának hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe és a redősszárnyú darazsak (Vespidae) családjába tartozó faj.

A Magyar Természettudományi Múzeum Hártyásszárnyúak gyűjteményében az első darázs egy kecskedarázs volt, mely 1851. augusztus 15-én lett a múzeum tulajdona Fabó András agárdi evangélikus lelkész ajándékaként.^[1]

Előfordulása[szerkesztés]

A kecskedarázs egész Európában, valamint Ázsiában megél, a Brit-szigetektől kezdve egészen Kínáig fordul elő. A mérsékelt övi területeken található meg.

Megjelenése[szerkesztés]

A királynő hossza 20 milliméter, míg a here és a dolgozó 18 milliméter. A dolgozók, a here és a királynő egyaránt fekete-sárga. A nőstények potroha nagyobb. A két pár hártyás szárny gyors repülést tesz lehetővé. A három pár ízelt láb végén karmok vannak, amelyek segítik a kapaszkodásban. Fullánkján nincs horog, így többször bevethető. Két vese alakú, összetett szeme jó látást biztosít. A királynő erős állkapcsát használja, hogy fákból rostokat tépjen ki a fészeképítéshez.

Életmódja[szerkesztés]

A kecskedarázs a valódi társas rovarok – ilyen a darázs- és méhfajok egy része, illetve valamennyi hangya és termesz – közé tartozik. Társadalmi szerveződésük a rovarállam (azaz családközösség), amit általában egyetlen ivaros nőstény és utódai alakítanak ki.^[2]

Fénykedvelő, a nyílt növénytársulásokat kedveli. Lárváit a zsákmányolt feldarabolt rovarokkal (például hernyó, légy, fátyolka stb.) táplálja, míg maga az imágó édes nedveket, rovarok, gyümölcsök és döghús levét, nektárt, mézharmatot fogyaszt.^[3]^[2]

Egynemzedékes. A királynő 10 hónapig, a herék és a dolgozók 4 hétig élnek. Csak a királynő vészeli át a telet.

Szaporodása[szerkesztés]

A párzási időszak ősszel van.

Ezután a leendő királynő téli rejtekhelyére vonul. Tavasszal fészkeléshez alkalmas védett hely után néz (a német darázshoz hasonlóan gyakran házak környékén), mely előkészítése után hozzálát az építéshez. A több sorban egymás alatt sorakozó lépeket kívülről papír védőburok veszi körül és gyakran focilabdányi méretű is lehet. Általában a föld alá épít.^[2]

Nyár derekán a királynő naponta 300 petét rak a fészekbe. A papírszerű fészek sejtek rendszeréből áll. A petéből való kikeléshez 4–6 nap kell. A kifejlett rovarok a bebábozódás után 2–3 héttel kelnek ki.

Képek[szerkesztés]

az első hátlemez vízszintes részén széles, nagy, hátrafelé mutató, háromszög alakú fekete mintázat van^[4]
a potroh eleje, vagyis az első hátlemez hirtelen lecsapottan, meredeken csatlakozik a "torhoz"^[4]
a fejpajzson sárga alapon egyetlen hosszanti, lefelé szélesedő fekete folt látható (a német darázsra jellemző három petty helyett)^[4]
hím (♂)
királynő fészeképítés közben
földalatti fészek bejárata
a többlépes fészek, ami egy mozgássérült elektromos kocsi ülése alá épült, ezért fehér porral ártalmatlanították a felnőtt darazsakat, a külső burok egy részét eltávolították

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Vas Zoltán szerk. (Mocsáry Sándor 1902 és Móczár László 1967 gyűjteménytörténeti publikációi, illetve Móczár László, Papp Jenő, Zombori Lajos és Csősz Sándor személyes közlései alapján: A Hártyásszárnyúak gyűjteményének története, Magyar Természettudományi Múzeum nhmus.hu - 2015. április 23.
↑ ^a ^b ^c Jókuthy Emese, Vas Zoltán (Hártyásszárnyúak gyűjteménye): Amazonok a szomszédban, Magyar Természettudományi Múzeum nhmus.hu - 2016 november
↑ Jermy Tibor - Balázs Klára (szerk.): A növényvédelmi állattan kézikönyve 5. - A növényvédelmi állattan kézikönyve 5., Akadémiai Kiadó - 1994.
↑ ^a ^b ^c Képes darázshatározó. 5+1 ismertetőjegy, Magyar Természettudományi Múzeum Blog - 2019. május 8.

Források[szerkesztés]

Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
Baranek, B., Kuba, K., Bauder, J. & Krenn, H. 2018. Mouthpart dimorphism in male and female wasps of Vespula vulgaris and Vespula germanica (Vespidae, Hymenoptera). Deutsche Entomologische Zeitschrift 65(1): 65–74. doi: 10.3897/dez.65.23593. Reference page.
Carpenter, J.M. 2009: Vespula rufosignata Eck, a synonym of Vespula vulgaris (Linnaeus) (Hymenoptera: Vespidae, Vespinae). Boletín de la Sociedad Entomológica Aragonesa, (45): 292. Full article (PDF) on Academia.edu reference page
Carpenter, J.M.; Glare, T.R. 2010: Misidentification of Vespula alascensis as V. vulgaris in North America (Hymenoptera: Vespidae; Vespinae). American Museum novitates, (3690) doi: 10.1206/706.1 reference page

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Vas Zoltán szerk. (Mocsáry Sándor 1902 és Móczár László 1967 gyűjteménytörténeti publikációi, illetve Móczár László, Papp Jenő, Zombori Lajos és Csősz Sándor személyes közlései alapján: A Hártyásszárnyúak gyűjteményének története, Magyar Természettudományi Múzeum nhmus.hu - 2015. április 23.

[amazonok-2] Jókuthy Emese, Vas Zoltán (Hártyásszárnyúak gyűjteménye): Amazonok a szomszédban, Magyar Természettudományi Múzeum nhmus.hu - 2016 november

[3] Jermy Tibor - Balázs Klára (szerk.): A növényvédelmi állattan kézikönyve 5. - A növényvédelmi állattan kézikönyve 5., Akadémiai Kiadó - 1994.

[mttmuzeum2019-4] Képes darázshatározó. 5+1 ismertetőjegy, Magyar Természettudományi Múzeum Blog - 2019. május 8.

[1]

[2]

[3]

[4]