Német darázs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Német darázs
Imágó
Imágó
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita)
Alrendág: Fullánkosok (Aculeata)
Öregcsalád: Redősszárnyúdarázs alkatúak (Vespoidea)
Család: Redősszárnyúd arazsak (Vespidae)
Alcsalád: Vespinae
Nem: Vespula
Alnem: Paravespula
Faj: V. germanica
Tudományos név
Vespula germanica
(Fabricius, 1793)
Elterjedés
Elterjedési területe; a kék színű az eredeti, míg a vörösbe betelepítették
Elterjedési területe; a kék színű az eredeti, míg a vörösbe betelepítették
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Német darázs témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Német darázs témájú médiaállományokat és Német darázs témájú kategóriát.

A német darázs (Vespula germanica) a rovarok (Insecta) osztályának hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe és a redősszárnyú darazsak (Vespidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A német darázs eredeti előfordulási területe Európa legnagyobb része - Skandináviát kivéve, Ázsia nyugati fele, egészen Dél-Kínáig, valamint Afrika földközi-tengeri partvidéke. Ezt a darazsat betelepítették Észak- és Dél-Amerikába, továbbá Ausztráliába és Új-Zélandra. Az új élőhelyein veszélyes inváziós fajnak számít, mely egyes ottani őshonos állatfajnak veszélyezteti a létezését.[1]

Megjelenése[szerkesztés]

Bárányhúsból táplálkozó példány

Az átlagos német darázs körülbelül 13 milliméter hosszú és 74,1 milligramm tömegű.[2] Megjelenése tipikusan darázsszerű. A színezete sárga és fekete, majdnem összetéveszthető közeli rokonával, a kecskedarázzsal (Vespula vulgaris); a különbséget a német darázs pofájának elülső részén lévő három fekete pont, valamint a potrohán a fekete foltok alkotják. A kecskedarázsnak nincsenek pontok a pofáján, a potrohán levő foltok pedig összeforrtak, gyűrűt alkotva.[3]

Életmódja[szerkesztés]

A szabad természetben a talajba, azonban a felszín közelében készíti a darázsfészket; ritkán a felszín fölött, valamire ráragasztva. Az ember mellett a padlásokat foglalja el.[4] A darázsfészek növényi részekből áll, melyet a darázs megrág és nyállal kever össze. Ragadozó életmódot folytat, számos rovarfaj szerepel az étlapján, azonban a döghúst és az édes leveket, mézeket sem veti meg.[5][6][7] Az új királynők körülbelül csak 1000 méteres távolságokra távolodnak az anyafészektől.[8]

Szaporodása[szerkesztés]

A királynő több hímmel is párosodhat.[9] Az első sejteket a királynő készíti. Ausztráliában az átlagos darázsfészek 9500 dolgozósejtből és 3600 királyisejtből áll; májusra akár 15 000 dolgozó is tartozhat egy fészekhez. A Brit-szigeteken a dolgozósejtek száma átlagosan 6100-6500, míg az uralkodóké 1500.[4][10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Masciocchi, Maite (2010. június 16.). „Competition for food between the exotic wasp Vespula germanica and the native ant assemblage of NW Patagonia: evidence of biotic resistance?”. Biological Invasions 12, 625–631. o. DOI:10.1007/s10530-009-9469-5.  
  2. Does size matter? — Thermoregulation of ‘heavyweight’ and ‘lightweight’ wasps. (Hozzáférés: 2013. május 16.)
  3. Archer, M.E. (1985. június 16.). „Population Dynamics of the Social Wasps Vespula vulgaris and Vespula germanica in England”. Journal of Animal Ecology 54, 473. o. DOI:10.2307/4492.  
  4. a b Kasper, Marta (2008. június 16.). „Colony characteristics of Vespula germanica in a Mediterranean climate>”. Australian Journal of Entomology 47, 265–274. o. DOI:10.1111/j.1440-6055.2008.00658.x.  
  5. D’Adamo, Paola (2007. június 16.). „Foraging behavior related to habitat characteristics in the invasive wasp Vespula germanica”. Insect Science 14. DOI:10.1111/j.1744-7917.2007.00165.x.  
  6. Lozada, Mariana (2011. június 16.). „Past Experience: a Help or a Hindrance to Vespula germanica Foragers?”. Insect Behavior 24.  
  7. Coelho, J.R. (1995. június 16.). „Load-lifting capacities of three species of yellowjackets (Vespula) foraging on honey-bee corpses>”. Functional Ecology 9, 171. o. DOI:10.2307/2390561.  
  8. Goodisman, Michael . (2001. június 16.). „Hierarchical genetic structure of the introduced wasp Vespula germanica in Australia”. Molecular Ecology 10, 1423–1432. o. DOI:10.1046/j.1365-294x.2001.01291.x.  
  9. Goodisman, Michael. (2002. június 16.). „Mating and reproduction in the wasp Vespula germanica”. Behavioral Ecology and Sociobiology 51. DOI:10.1007/s00265-002-0470-6.  
  10. The Vespoid Wasps (Tiphiidae, Mutillidae, Sapygidae, Scoliidae and Vespidae) of the British Isles. London: Royal Entomological Society, 61. o. (2014. június 16.). ISBN 9780901546982 

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Vespula germanica című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.