Kecskecincér
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Kecskecincér nősténye
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Tragosoma depsarium (Linnaeus, 1767) | ||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kecskecincér témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskecincér témájú médiaállományokat és Kecskecincér témájú kategóriát. |
A kecskecincér (Tragosoma depsarium) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a cincérfélék (Cerambycidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása[szerkesztés]
Előfordul Észak-Európában, Észak-Oroszországban, Szibériában és Észak-Amerikában, valamint a Pireneusok és az Alpok területén. Elterjedése alapján boreoalpesi fajnak tartják. Magyarország faunaterületén rendkívül ritka, és eddig csak Szlovákiából (Morva vidéke), a Tátrából és a Velebit-hegységből (Delnice, Jasenak. Stirovaca, Trnovae, Ostarija, Konjsko) ismert. Előfordulására Magyarországon a nyugati határszél fenyveseiben van esély, de az 1980-as években egy alkalommal a Zempléni-hegységből is előkerült.[1] Csak öreg, száraz, kivágott vagy kidőlt törzsekben, rönkökben, olykor a fák gyökérzetében található.
Megjelenése[szerkesztés]
A kecskecincér 16-33 milliméter hosszúságú. Barnásvörös színű, a fej, az előtor háta és a mell felálló sárga szőrözettel fedett. Szemei igen nagyok, ez különösen a hímek esetében szembetűnő. A két nem jól megkülönböztethető: a nőstény csápjának hosszúsága alig éri el a testhossz felét, míg a hím csápja az állat egész testénél messzebbre nyúlik. A nőstény előtora kisebb és szemcsézettebb, a hímé nagyobb és felülete egyenletesebb. Szárnyfedői szélesebbek, mint az előtor, elmosódottan, bőrszerűen pontozottak, felületükön 3-5 gyenge bordával.[2]
Életmódja[szerkesztés]
Az kecskecincér 1000 méter feletti erdeifenyvesekben vagy lucfenyvesekben él gyakran az ácscincér társaságában, ahol idős fák is vannak, alkalmas helyen alacsonyabban is.
Szaporodása[szerkesztés]
A bogár július közepétől augusztusig repül. Éjszakai állat, a nappalt rejtekhelyen tölti, s csak alkonyatkor bújik elő. Fényre is repül, főleg a hímek.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bogarak a pannon régióban
- ↑ Union, Publications Office of the European: European red list of saproxylic beetles. (angol nyelven). op.europa.eu, 2010. április 20. DOI:10.2779/84561. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
Források[szerkesztés]
- Merkl Ottó - Víg Károly - Bogarak a pannon régióban, Szombathely, 2011
- Kaszab Zoltán: Cincérek - Cerambycidae. in Magyarország Állatvilága. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1971.
- Union, Publications Office of the European: European red list of saproxylic beetles. (angol nyelven). op.europa.eu, 2010. április 20. DOI:10.2779/84561. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
- A taxon adatlapja a Biolib.cz-n
