Karl Etzel
| Karl Etzel | |
 | |
| Karl Etzel | |
| Született | 1812. január 6.[1][2] Stuttgart |
| Elhunyt | 1865. május 2. (53 évesen)[1][3] Kemmelbach és Ybbs között |
| Állampolgársága | Württembergi Királyság |
| Nemzetisége | osztrák |
| Foglalkozása | mérnök |
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Pragfriedhof Stuttgart |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karl Etzel témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Karl Etzel (Karl von Etzel, Carl Etzel) (Stuttgart, 1812. január 6. – Kemmelbach és Ybbs között, utazás közben, 1865. május 2.) osztrák vasútépítő mérnök, építész. Számos híres vasútvonal, alagút és völgyhíd tervezője.
Élete, munkássága[szerkesztés]
Apja, Gottlieb Christian Eberhard von Etzel stuttgarti építész, várostervező. A fiatal Etzel 1831–1835 között Nikolaus Friedrich von Thouret mellett tanult építészetet. 1835-től vasútépítéseknél dolgozott Franciaországban, így a Párizs–Saint-Germain-vasútvonal, valamint az asnièresi Szajna-híd építésében vett részt. 1837-ben a versailles-i vasút főmérnöke lett.
1840-ben Bécsbe települt át, ahol több épületet tervezett és épített. 1843-ban Württemberg főépítészévé nevezték ki, majd az első európai hegyvidéki vasútvonal, az 1846. szeptember 26-án megnyitott württembergi vasút tervezésével bízták meg, az ő tervei alapján készült el a stuttgarti főpályaudvar első felvételi épülete is.
1853-tól a Schweizerischen Centralbahn Gesellschaft (magyarul Svájci Központi Vasúttársaság) építésvezetője lett, ahol többek között a Bázel–Olten-vasútvonal alagútjainak építésében vett részt, a nevéhez fűződik a világ első félköríves alagútjának építése is.
1857-ben újra Bécsbe költözik, a főváros főépítészeként tervezte meg a Déli Vasúttársaság budai állomásépületét, a Budai indóházat (a mai Déli pályaudvar első felvételi épületét), valamint a Bécs–Trieszt-vasútvonal legtöbb hídját.
Leghíresebb munkája, az ausztriai Innsbruckot az olaszországi Veronával összekötő Brenner-vasútvonal legnehezebb, hegyvidéki vonalszakaszának építése. A munkát 1864-ben kezdte el, ám ez év november 13-án történt szélütése után rövidesen felmentését kérte. A vasútvonal 1867-es megnyitását már nem élte meg, a pihenésre vonult Etzel második agyvérzése végzetes volt.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Karl Etzel című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- Karl von Etzel életrajza (német nyelven) (html). [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 12.)
