Karátsonyi Guido

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karátsonyi Guido
Gróf Karátsonyi Guido.jpg
Született 1817. augusztus 7.
Pest, magyar
Elhunyt 1885. szeptember 15. (68 évesen)
Buziás, magyar
Állampolgársága osztrák–magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Marczibányi Anna Mária
Gyermekei Adrienne, Melanie, Aladár, Jenő, Kamilló, Mária, Ilma, Ilona
Szülei Karátsonyi Lajos, Starhemberg Alojzia
Foglalkozása földbirtokos, politikus
Kitüntetései Vaskorona-rend nagykeresztje

Karátsonyfalvi és beodrai gróf Karátsonyi Guido József Gottlieb István Lázár Lajos Ágost (Pest, 1817. augusztus 7. - Buziás, 1885. szeptember 15.) nagybirtokos, politikus, a Karátsonyi család tagja.

Élete[szerkesztés]

Karátsonyi Lajos és Starhemberg Alojzia grófnő legidősebb fia. 1858. december 28-án osztrák birodalmi grófi méltóságot kapott, melyet 1878-ban kiterjesztettek Magyarországra is. Később császári és királyi kamarási majd valóságos belső titkos tanácsosi címet is kapott, és megkapta a Vaskorona-rend nagykeresztjét is.

1853–56 között az ő megrendelésére építették a budai Karátsonyi-palotát (a Krisztina körút 55. szám alatt), a korábbi Kalmárffy-ház helyén. A palota 1938-ig maradt a Guido gróf utódainak birtokában, ekkor lebontották.)

1866-ban országgyűlési képviselővé választották, később az örökös jogú főrendű családok főrendiházi képviselőjükké választották. Hírnevét alapítványai révén szerezte. A Magyar Tudományos Akadémia részére különböző irodalmi célokra 40 000 forintos alapítványt hozott létre, később pedig 100 000 forintos jótékony célú alapítványt is tett. 1881-ben egy rég elfeledett feudális hagyományt felélesztve, francia mintára ún. erénydíjat is létrehozott a saját birtokain élő (pilisvörösvári, pilisszentiváni és solymári) jó erkölcsű de vagyontalan leányok kiházasítására. Bár a kortársak egy része ezt anakronisztikusnak ítélte, sőt Mikszáth Kálmán élcelődését is kiváltotta, az érintett, jellemzően szegény sorú családok számára nagyon nagy jelentőséggel bírtak ezek az ún. rózsaesküvők és a menyasszonynak juttatott díj: volt olyan család, ahol házat is tudtak venni a kapott összegből. Nem pontos ugyanakkor az a széles körben elterjedt információ, mely szerint a rózsaesküvők Magyarországon kizárólag a Karátsonyi-birtokhoz tartozó fenti három településen voltak szokásban. Földeák településen ugyanis már 1872 óta léteznek hasonló rózsalakodalmak, amelyek sora ugyan a második világháború után megszakadt, de 1996-ban felelevenítették azt, így azóta ez a szokás ott élő hagyománynak számít.[1]

Családja[szerkesztés]

1851-ben vette feleségül puchói és csókai Marczibányi Anna Máriát (1831-1876), és nyolc gyermekük született:

  • Adrienne (1853-1878); férje: zicsi és vásonkeői gróf Zichy Sándor (1843-1881)
  • Melanie (1855-1894); férje: zicsi és vásonkeői gróf Zichy Géza (1849-1924)
  • Guidobaldina (1858-1876)
  • Alfréd Aladár (1859-?); neje: pazonyi Elek Margit (1862-?)
  • Jenő Guido Vilmos (1861-1933); neje: csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Karolina (1865-1937)
  • Kamilló (1863-1908)
  • Irma Mária (1865-1908); férje: báró Piret de Bihain Lajos (1862-1910)
  • Ilma Eugénia Erzsébet (1867-1949); férje: buzini gróf Keglevich Gyula (1855-1950)
  • Ilona Margit Julianna (1870-1945); férje: zicsi és vásonkeői gróf Zichy Károly (1864-1918)

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]