Karátsonyi Guido
| Karátsonyi Guido | |
 | |
| Született |
1817. augusztus 7. Pest,  |
| Elhunyt |
1885. szeptember 15. (68 évesen) Buziás, |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Marczibányi Anna Mária |
| Gyermekei | Adrienne, Melanie, Aladár, Jenő, Kamilló, Mária, Ilma, Ilona |
| Szülei | Karátsonyi Lajos, Starhemberg Alojzia |
| Foglalkozása | földbirtokos, politikus |
| Tisztsége |
|
| Kitüntetései | Vaskorona-rend nagykeresztje |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karátsonyi Guido témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gróf karácsonyfalvi és beodrai Karátsonyi Guido József Gottlieb István Lázár Lajos Ágost (Pest, 1817. augusztus 7. – Buziás, 1885. szeptember 15.) nagybirtokos, politikus, a Karátsonyi család tagja.
Élete[szerkesztés]
Karátsonyi Lajos és Starhemberg Alojzia grófnő legidősebb fia. 1858. december 28-án osztrák birodalmi grófi méltóságot kapott, melyet 1878-ban kiterjesztettek Magyarországra is. Később császári és királyi kamarási majd valóságos belső titkos tanácsosi címet is kapott, és megkapta a Vaskorona-rend nagykeresztjét is.
_f%C5%91homlokzata._A_felv%C3%A9tel_1895-1899_k%C3%B6z%C3%B6tt_k%C3%A9sz%C3%BClt._A_k%C3%A9p_Fortepan_-_Budapest_F%C5%91v%C3%A1ros_Lev%C3%A9lt%C3%A1ra._Lev%C3%A9lt%C3%A1ri_jelzet-_HU.BFL.XV.19.d.1.11.070_Fortepan_83162.jpg)
1853–56 között az ő megrendelésére építették a budai Karátsonyi-palotát (a Krisztina körút 55. szám alatt), a korábbi Kalmárffy-ház helyén. A palota 1938-ig maradt a Guido gróf utódainak birtokában, ekkor elárverezték és lebontották.)
1866-ban országgyűlési képviselővé választották, később az örökös jogú főrendű családok főrendiházi képviselőjükké választották. Hírnevét alapítványai révén szerezte. A Magyar Tudományos Akadémia részére különböző irodalmi célokra 40 000 forintos alapítványt hozott létre, 1881-ben pedig 100 000 forintos jótékony célú alapítványt is tett a rózsaesküvők meghonosítására, ami egy rég elfeledett feudális hagyomány felélesztése volt. Francia mintára ún. erénydíjjal segítette a saját birtokain élő (pilisvörösvári, pilisszentiváni és solymári) jó erkölcsű, de vagyontalan leányok kiházasítását. Bár a kortársak egy része ezt anakronisztikusnak ítélte, sőt Mikszáth Kálmán élcelődését is kiváltotta, az érintett, jellemzően szegény sorsú családok számára nagyon nagy jelentőséggel bírtak: volt olyan család, ahol házat is tudtak venni a kapott összegből. (Bár széles körben elterjedt, nem a Karátsonyi-birtokon volt egyedül és először szokásban. Földeákon pl. már 1871 óta léteztek rózsalakodalmak a második világháború végéig, amit 1996-ban ismét felelevenítettek.)[1]
2018-ban Solymár önkormányzata posztumusz díszpolgárává választotta.[2] ahogy Pilisvörösvár is[3]
Családja[szerkesztés]
1851-ben vette feleségül puchói és csókai Marczibányi Anna Máriát (1831–1876), és kilenc gyermekük született:
- Adrienne (1853-1878); férje: zicsi és vázsonykői gróf Zichy Sándor (1843–1881)
- Melanie (1855-1894); férje: zicsi és vázsonykői gróf Zichy Géza (1849–1924)
- Guidobaldina (1858–1876)
- Alfréd Aladár (1859–?); neje: pazonyi Elek Margit (1862–?)
- Jenő Guido Vilmos (1861–1933); neje: csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Karolina (1865–1937)
- Kamilló (1863–1908)
- Irma Mária (1865–1908); férje: báró Piret de Bihain Lajos (1862–1910)
- Ilma Eugénia Erzsébet (1867-1949); férje: buzini gróf Keglevich Gyula (1855–1950)
- Ilona Margit Julianna (1870–1945); férje: zicsi és vázsonykői gróf Zichy Károly (1864–1918)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Rózsalakodalom Földeákon Archiválva 2013. október 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (Délmagyar, 2012. május 27.)
- ↑ Solymár új díszpolgára. Solymár Online, 2018. június 26. [2018. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 26.)
- ↑ Archivált másolat. [2018. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 24.)
Források[szerkesztés]
- Révai nagy lexikona XI. kötet (Jób–Kontúr). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1914. 246. o.
- A Karátsonyi családfa
- A Karátsonyi család honlapja, ezen belül Guido gróf oldala, képei
- Fancsali János: Gr. Karátsonyi Guidó, Liszt Ferenc magyarörmény barátja, Magyar–Örmény Könyvtár 22., Budaörs, 2012 ISBN 978-963-86951-9-2
További információk[szerkesztés]
Vadnai Károly: Gr. Karácsonyi Guidó. Az ország tükre 1865. 439–440. old. Online
|
