Kaizen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kaizen japánul leírva

A kaizen (japánul: 改善) egy japán módszer, amely szerint az élet minden területén, ahol emberek tevékenykednek, meg lehet valósítani, azaz mindig jobbá lehet tenni bármilyen tevékenységet és így annak eredményét is. Igaz a termelésben és szolgáltatásban ismeretes elsősorban, de otthon, az iskolában, szállodákban, raktárakban, reptéren, a gyártásban, mérnöki és üzleti területen is alkalmazható. Leginkább vállalatoknál használják a folyamatok hatékonyságának növelésére, a minőség javítására és a kitűzött egyéb célok elérésére. A kaizen összetett japán szó, mely két kandzsiból áll, jelentése: változtatás (kai) a (zen) irányába.

A módszer filozófiai háttere[szerkesztés]

A kaizen nem csak egy módszert, hanem gondolkodásmódot (életfelfogást) is jelent. Alapelve szerint minden probléma egyben lehetőség is a fejlődésre, fejlesztésre. Nem a felelős megállapítása az elsődleges célja, hanem a kialakult helyzet megoldása, tanulás a történtekből. A kaizen az érintett szervezet minden tagjától elkötelezettséget és részvételt kíván. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk valósítani, az érintetteket be kell vonni a kialakításba és a rendszer fenntartásába. A részvétel, bevonás legismertebb formái a következők: javaslati rendszer (pl. ötletbörze, ötletláda), csoportmunka (pl. minőségkörök, QCC), közös kaizen akciók. A cél a vevők igényeinek mind magasabb szintű kielégítése a költségek csökkentésén, a minőség fejlesztésén, a szállításon és a vevőkiszolgálás nagyobb pontosságán és rugalmasságán keresztül. Az eredmény a vállalat számára a versenyképesség, a piaci részesedés, a nyereségesség emelkedése, a dolgozók számára kihívást jelentő, egyszersmind a dolgozói elégedettséget növelő munka, a biztos munkahely.

A kaizen folyamatos, fokozatos fejlesztésről szól, azért hogy számunkra kedvező változás következzen be. Első lépésként ahhoz, hogy ezt végre tudjuk hajtani, egységesíteni (standardizálni, szabványosítani) kell. Fejleszteni azt lehet, ami standardizált és eredménye mérhető. A folyamatok standardizálását és a veszteségeik kiküszöbölését az úgynevezett PDCA (tervezés-megvalósítás-ellenőrzés-cselekvés) ciklus folyamatos alkalmazásával érjük el. Azáltal, hogy javítjuk a standardizált tevékenységeket és folyamatokat, megszüntethetjük a veszteséget, ergonomikusabbá, biztonságosabbá tehetjük a munkakörnyezetet, növelhetjük a munkavégzés hatékonyságát.

"A Kaizen jobbítást, javulást jelent a személyes, az otthoni, társadalmi és munkahelyi életünkben. A munkahelyi alkalmazás során a Kaizen a javítások mindenki bevonásával történő folytatását jelenti - a menedzsereket és a dolgozókat is beleértve."[forrás?]

A kaizen gondolkodás teljes mértékben áthatja a kaizennél jobban strukturált Lean és TPM módszereket.

A kaizen egy olyan folyamat, melynek célja túlmutat egy egyszerű termelékenységjavításon. Ez egy olyan folyamat, ahol jól végzik a munkát, emberközpontúvá teszik a munkahelyet, megszüntetik a túlzottan kemény munkát, és megtanítja az embereket, hogyan kell tudományos módszerrel kísérleteket elvégezni munkájuk során, és hogyan kell megtanulni felismerni és felszámolni a veszteségeket az üzleti folyamatokban. Összegezve a folyamatok emberoldalú megközelítését és a termelékenység növelését jelenti. "Az ötlet az, hogy táplálja a cég humán erőforrását, dicsérettel és a részvétel ösztönzése a kaizen tevékenységben. "Sikeres végrehajtása megköveteli a részvételt a dolgozók fejlesztésében". Az emberek minden szinten részt vesznek benne a vezérigazgatótól a vállalat személyzetén keresztül adott esetben a külső szereplők is. A kaizen egy széles, több szintűen strukturált vállalatnál, az általános Total Quality Management (TQM). Ami megvalósítja az emberi törekvéseket, a gépek a termelékenység javítását és teljesítmény számolhatóságát.

Történet[szerkesztés]

Több elmélet is létezik a kaizen történetét tekintve.

Egyesek szerint még az őskorra visszavezethető az elmélet, hiszen a folyamatos fejlesztés, az eszközök tökéletesítése kiemelte az embert az állatok közül.

Mások szerint a 16. századra nyúlik vissza a története, amikor a "gyártás" kezdett "ipari" méreteket ölteni. És a folyamatok tökéletesítése szükséges volt, hogy minél kevesebb erőforrás felhasználásával minél többet tudjanak termelni.

Egyik forrás szerint Homer M. Sarasohn, a Lean módszer atyjaként ismert amerikai szakembert nevezhetnénk a kaizen módszer első úttörőjének. A második világháború után az amerikai megszálló erők amerikai szakembereket hoztak Japánba, hogy újraépítsék a japán ipart és helyreállítsák a gazdaságot. Ezalatt a CCS (Civil Kommunikációs Osztály) kidolgozott egy vezető képzési programot (management training program), mely megtanítja a statisztikai ellenőrzési módszerek részeként a módszert. Ezt a tanfolyamot Homer M. Sarasohn és Charles Protzman alapította és indította el 1949-1950-ben.

Végrehajtása, módszerei[szerkesztés]

A kaizen tevékenység ciklusai:

  • Műveletek és tevékenységek szabványosítása
  • A szabványosított műveletek, tevékenységek mérhetővé tétele (ciklusidő, folyamatos leltár)
  • Szűk keresztmetszet meghatározása
  • Innováció a követelmények teljesítésére és a termelékenység növelése
  • Az új, hatékonyabb műveletek standardizálása, azaz a ciklus újrakezdése

Egy másik lehetséges megközelítés az úgynevezett PDCA ciklus, ami Shewhart- vagy Deming-ciklusként is ismert:

  • P – Plan (tervezési fázis): célok meghatározása (probléma megtalálása)
  • D – Do (végrehajtási fázis): terv megvalósítása (bemutatás)
  • C – Check (ellenőrzési fázis): a tényleges és a tervezett adatok összehasonlítása (tisztázás)
  • A – Act (cselekvési fázis): korrekciós intézkedések megtétele (elfogadás)

A kaizen öt fő eleme:

  • - Csapatmunka
  • - Személyes fegyelem
  • - Jobb hangulat
  • - Minőségi körök
  • - Legyünk jobbak

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Imai, Masaaki (1986). Kaizen: Japán versenybeli sikerességének kulcsa. New York, NY, US: Random House, 1988, ISBN 978-0394551869.
  • "Taking the First Step with PDCA". 2 February 2009. Hozzáférés ideje: 17 March 2011.
  • Laraia, Anthony C.; Patricia E. Moody, Robert W. Hall (1999). A Kaizen Blitz: gyorsuló áttörést a termelékenységben és a teljesítményben . John Wiley és Sons. o. 26. ISBN 9780471246480 . Lap február 6, 2010.
  • http://honoringhomer.net/bio/
  • Dr. Péczely György, Péczely Csaba, Péczely György: LEAN3 – Termelékenység-fejlesztés egységes rendszerben, A. A. Stádium Kft. Szeged., ISBN 978-963-08-3163-5

További információk[szerkesztés]