Közönséges magyal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Közönséges magyal
Ilex aquifolium
Ilex aquifolium
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Aquifoliales
Család: Magyalfélék (Aquifoliaceae)
Nemzetség: Magyal (Ilex)
Alnemzetség: Ilex
Fajcsoport: Ilex
Faj: I. aquifolium
Tudományos név
Ilex aquifolium
L., 1753
Elterjedés
Ilex aquifolium range.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közönséges magyal témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges magyal témájú médiaállományokat és Közönséges magyal témájú kategóriát.

A közönséges magyal (szúrós magyal, téli magyal, Ilex aquifolium) az Aquifoliales rendben a magyalfélék (Aquifoliaceae) magyal (Ilex) nemzetségének típusfaja.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

Nyugat- és Dél-Európából származik. Magyarországra dísznövénynek hozták be, de helyenként kivadult. Elsősorban bükkösökbe és tölgyesekbe települ be, de az erdőszéleken is képes meggyökerezni.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

Cserje vagy ritkán legfeljebb 8 m magasra megnövő, tövétől ágas, örökzöld, kúp alakú fa. Fiatal hajtásai zölden pelyhesek, az idősebb ágak szürkék. Ágrendszere erősen elágazó.

Tojásdad, fényes, bőrnemű, sötétzöld, hullámos szélű leveleinek nyele rövid. A hullámosan fogas leveleken a fogak hegye tüskés — mindez azonban elsősorban a fiatalabb példányok földközeli leveleire érvényes: az idősebb bokrokon és a magasabb ágakon többnyire egyszerű, ovális levelek nőnek.

Kétlaki, apró, fehér virágai a levelek hónaljából nőnek:

  • a porzósak háromvirágú bogernyőben,
  • a fehér termősök többnyire magánosan, csak ritkán többesével.

A virágok sok nektárt termelnek.

Termése élénkpiros, 8–10 mm hosszú bogyó, aminek a csúcsa bemélyed.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés]

Eredeti élőhelyén az erdők cserjeszintjében nő, ezért a tűző napot nem kedveli. A legjobb félárnyékba ültetni. Lassan növő, de kimondottan hosszú életű faj: többnyire mintegy száz évig él, de az ötszáz éves példányok sem túl ritkák. Fagytűrő és a metszést is jól viseli, emiatt sövénynek ideális.

Május–júniusban nyílik. Az első komolyabb fagyok után a bogyók megpuhulnak, és ezután földre hullva több madárfaj kedvelt táplálékává válnak.

Felhasználása[szerkesztés]

Látványos, piros bogyói miatt dísznövénynek, szúrós levelei miatt elsősorban sövénynek ültetik. Télen is díszlő bogyói miatt a karácsonyi dekoráció kedvelt eleme.

Bogyói az ember számára mérgezőek. A teljes növény fogyasztása tilos, szerepel az OGYÉI tiltólistáján is.[1]

Kertészeti változatok[szerkesztés]

  • Ilex aquifolium ‘Ovata Aurea’ – nőivarú fajta. Bőven terem; sárga szélű levelei nagyon dekoratívak.
  • Ilex aquifolium ‘Alaska’ – nőivarú fajta; ágai viszonylag sűrűn állnak. 3–4 méter magas, karcsú, kúp formájú fácskává cseperedik. Fénylő, feketészöld levelei az alapfajéinál kisebbek. Sok élénkpiros bogyót terem.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]