Közönséges gorál

Közönséges gorál
Állatkerti példány
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Csoport: Scrotifera Csoport: Ferungulata Csoport: Patások (Ungulata) Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla) Csoport: Ruminantiamorpha Alrend: Kérődzők (Ruminantia) Alrendág: Pecora Öregcsalád: Bovoidea Család: Tülkösszarvúak (Bovidae) Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae) Nemzetség: Naemorhedini Nem: Gorálok (Naemorhedus) Hamilton Smith, 1827 Faj: N. goral
Tudományos név
Naemorhedus goral (Hardwicke, 1825)
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Közönséges gorál témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges gorál témájú médiaállományokat és Közönséges gorál témájú kategóriát.

A közönséges gorál (Naemorhedus goral) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása

Bhután, Kína, India, Nepál és Pakisztán területén honos. Jelenléte Mianmarban bizonytalan. Természetes élőhelye a hegyvidéki erdők. A tengerszint feletti 1000-4000 méteres magasságban is megtalálható.

Alfajai

• Naemorhedus goral bedfordi (Hardwicke, 1825)
• Naemorhedus goral goral Lydekker, 1905

Megjelenése

Testhossza 95–130 centiméter. Testtömege 35–42 kilogramm. Gyapja szürke vagy szürkésbarna.

Életmódja

Nyáron friss füvet legel. A gorál ősszel levelekkel, erdei gyümölcsökkel csillapítja étvágyát, télen pedig patáival a hó alól kikapart füvet fogyasztja. Körülbelül 14-15 évig él.

Szaporodása

Az ivarérettség 3 éves korban kezdődik. A 170-218 napig tartó vemhesség után a nőstény egy gidát ellik. Az anyaállat nagy gonddal szoptatja, és fő ellenségéktől, a szürke farkasoktól védett sziklára vezeti gidáját.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. május 1.)
• A Világ Állatai képes enciklopédia. Alexandra Kiadó (2005)