Közönséges gorál

Közönséges gorál
	Állatkerti példány
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Öregcsalád:	Bovoidea;
Család:	Tülkösszarvúak (Bovidae);
Alcsalád:	Kecskeformák (Caprinae);
Nemzetség:	Naemorhedini;
Nem:	Gorálok (Naemorhedus); Hamilton Smith, 1827
Faj:	N. goral;
Tudományos név
	Naemorhedus goral; (Hardwicke, 1825)
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Közönséges gorál témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges gorál témájú médiaállományokat és Közönséges gorál témájú kategóriát.

A közönséges gorál (Naemorhedus goral) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

Bhután, Kína, India, Nepál és Pakisztán területén honos. Jelenléte Mianmarban bizonytalan. Természetes élőhelye a hegyvidéki erdők. A tengerszint feletti 1000-4000 méteres magasságban is megtalálható.

Alfajai[szerkesztés]

Naemorhedus goral bedfordi (Hardwicke, 1825)
Naemorhedus goral goral Lydekker, 1905

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 95–130 centiméter. Testtömege 35–42 kilogramm. Gyapja szürke vagy szürkésbarna.

Életmódja[szerkesztés]

Nyáron friss füvet legel. A gorál ősszel levelekkel, erdei gyümölcsökkel csillapítja étvágyát, télen pedig patáival a hó alól kikapart füvet fogyasztja. Körülbelül 14-15 évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettség 3 éves korban kezdődik. A 170-218 napig tartó vemhesség után a nőstény egy gidát ellik. Az anyaállat nagy gonddal szoptatja, és fő ellenségéktől, a szürke farkasoktól védett sziklára vezeti gidáját.

Források[szerkesztés]

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. május 1.)
A Világ Állatai képes enciklopédia. Alexandra Kiadó (2005)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap