Közönséges csészecsiga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Közönséges csészecsiga
Napfschnecke3.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Alosztály: Eogastropoda
Rend: Docoglossa
Alrend: Patellina
Öregcsalád: Patelloidea
Család: Csészecsigafélék (Patellidae)
Nem: Patella
Alnem: Patella
Faj: P. vulgata
Tudományos név
Patella vulgata
Linnaeus, 1758.
Alfajok
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Közönséges csészecsiga témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges csészecsiga témájú kategóriát.

A közönséges csészecsiga (Patella vulgata) a csigák (Gastropoda) osztályának a Docoglossa rendjébe, ezen belül a csészecsigafélék (Patellidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges csészecsiga a Nyugat-Európát övező vizekben, az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche-csatorna és a Nyugat-Földközi-tenger sziklás partvidékén él.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges csészecsiga héjátmérője 5 centiméter is lehet. A héj szürke, kúpos, bordázott, gyakran tengeri makkok települnek rá. A csiga savat választ ki, így héjának széle olyan szorosan illeszkedik az aljzathoz, hogy a víz nem tud behatolni alá. Az árapály-övezet felső szélén élő csészecsigák háza általában kifejezetten tornyos, míg azoknak a csigáknak, amelyeket hosszabb időre önt el a tenger, többnyire jóval laposabb a héjuk. A közönséges csészecsiga héjának belseje okkersárga, a közepe barna. Feje csúcsán két tapogatószerű érzékszerv ül. Szájában helyezkedik el a radulának nevezett nyelv, melyet kis horgas fogacskák borítanak; ezekkel legeli le az állat az algamezőt. Lába lapos, izmos, és szívókorongra emlékeztet. Ezzel kapaszkodik meg a csiga a sziklákon, és képes ellenállni akár a tizenöt kilogrammos húzóerőnek is.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csészecsiga, a lárva korában a többi planktonikus élőlénnyel együtt sodródik a tengerben; a kifejlett állat a sziklához tapadva él az árapály-övezet felső és középső sávjában. Tápláléka algák. A dagály idején indul el táplálékot keresni. Útja 1 méteres körön belül marad, és mindig visszatér eredeti helyére.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A peterakás ideje feltehetően egész évben tart. Az állatok külső megtermékenyítéssel szaporodnak. Az állat hímnős, szaporodáskor, először a hím ivarszervek működnek, utána pedig a női ivarszervek. A közönséges csészecsiga a petéket a tengerbe bocsátja, és itt történik a megtermékenyítés.

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges csészecsiga két közeli rokona a luzitáni csészecsiga (Patella lusitanica) és a kék csészecsiga (Patella caerulea).

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6