Kötelező betelepítési kvóta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Logo Európai Bizottság HU.jpg
Menekültek egy németországi befogadóhelyen, illusztráció

A tagállamoktól független Európai Bizottság a kötelező betelepítési kvóták szerint osztaná szét az EU területére érkező menedékkérőket az Európai Unió tagállamai között. A bizottság az európaiak egymás közötti szolidaritására hivatkozva tett javaslatot egy olyan mechanizmus elfogadására, amely az egyes országok adottságainak és teherbíró képességnek figyelembe vételével kialakított arányszám (kvóta, arányos rész, hányad) szerint, automatikusan osztaná szét a menedékkérőket.

A nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló, 2015. szeptember 22-i (EU) 2015/1601 számú tanácsi határozat[1] kötelező betelepítést állapított meg a tagállamok számára. A határozatot Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia ellenszavazata, valamint Finnország tartózkodása mellett minősített többségi szavazással fogadták el. Eszerint minden tagállamnak be kell fogadnia valamennyit a Görögországban és Olaszországban tartózkodó menedékkérők közül.[2]

A határozat célja az európai migrációs krízisben leginkább érintett tagállamok tehermentesítése egy olyan intézményi megoldás létrehozásával, amely megpróbálja igazságosan elosztani a terheket a tagállamok között.[3]

A magyar országgyűlés 2015-ben megalkotta a 2015. évi CLXXV. törvényt, elutasítva az irreguláris migráció miatt létrehozott kötelezően végrehajtandó betelepítési kvótarendszert, indoklásában kifejtve, hogy a kvótarendszer értelmetlen és hatása veszélyes a társadalomra, növelné a bűnözést, szétterítené a terrort és veszélyezteti a magyar kultúrát.[4] [5]

1. § Az Országgyűlés meggyőződése, hogy az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésére is figyelemmel, a szubszidiaritás elvének érvényesülése és a nemzeti parlamentek megfelelő szerepének biztosítása érdekében az Európai Unió Tanácsa által 2015. szeptember 22-én elfogadott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2015. szeptember 24-én közzétett, a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2015/1601 tanácsi határozat (a továbbiakban: a határozat) jogellenességének megállapítása iránt fel kell lépni bírósági úton.
– 2015. évi CLXXV. törvény

A magyar kormány miniszterelnöke Orbán Viktor 2016. február 24-én rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen bejelentette, hogy kormánya népszavazást kezdeményez és az "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" népszavazási kérdést teszik fel a magyar választóknak az Európai Bizottság által javasolt kötelező betelepítési kvóta ellen.[6] A miniszterelnök a 2016. október másodikára kitűzött népszavazás végső céljaként Magyarország megvédését nevevezte meg.[7] Mint egy későbbi nyilatkozatában indokolta a döntését "ő úgy szereti Magyarországot, ahogy van, és nem szeretné, ha külső parancsra ezt valaki megváltoztatná".[8]

Története[szerkesztés]

Az Európai Unió demográfiai válságának [9] az Európai Parlament egyes képviselői szerint az európai demográfiai deficit egyik lehetséges megoldása a bevándorlás.[10]

Az Európai Bizottság 2015. májusában új menekültügyi és bevándorlási stratégiát fogadott el, amely a közös európai menekültügy egyik alapvetése. Az Európai Bizottság 2015. május 27-i első végrehajtási csomagja részeként Görögország és Olaszország megsegítése jegyében 40 ezer menedékkérő kötelező kvóta alapján történő áthelyezéséről szóló javaslattételről döntött.[11] Az Európai Unióról szóló szerződés 78.3-as cikkelye alapján a tervezett intézkedés, a nemzetközi védelemre szoruló személyek „igazságos és kiegyensúlyozott” szétosztásáról (relocation) szól olyankor, amikor egyszerre aránytalanul nagy számban érkeznek menedékkérők egy-egy tagállamba.[12]


Az Európai Bizottság 2015. május 27-i sajtóközleményének mellékletei az át- és letelepítési elosztási kulcsokkal[13]
1. melléklet:
Áthelyezés: az Olaszországra vonatkozó elosztási kulcs
Ország Általános kulcs
A tagállamokra jutó létszám (24 000 áthelyezendő kérelmező)
Ausztria 3,03% 728
Belgium 3,41% 818
Bulgária 1,43% 343
Ciprus 0,43% 104
Csehország 3,32% 797
Észtország 1,85% 443
Finnország 1,98 % 475
Franciaország 16,88 % 4051
Hollandia 5,12 % 1228
Horvátország 1,87% 448b
Lengyelország 6,65 % 1595
Lettország 1,29 % 310
Litvánia 1,26 % 302
Luxemburg 0,92 % 221
Magyarország 2,07 % 496
Málta 0,73 % 175
Németország 21,91 % 5258
Portugália 4,25 % 1021
Románia 4,26 % 1023
Spanyolország 10,72 % 2573
Svédország 3,42 % 821
Szlovákia 1,96 % 471
Szlovénia 1,24 % 297
2. melléklet:
Áthelyezés: a Görögországra vonatkozó elosztási kulcs
Ország Általános kulcs
A tagállamokra jutó létszám (16 000 áthelyezendő kérelmező)
Ausztria 3,03% 485
Belgium 3,41% 546
Bulgária 1,43 % 229
Ciprus 0,43 % 69
Csehország 3,32 % 531
Észtország 1,85 % 295
Finnország 1,98 % 317
Franciaország 16,88 % 2701
Hollandia 5,12 % 819
Horvátország 1,87 % 299
Lengyelország 6,65 % 1064
Lettország 1,29 % 207
Litvánia 1,26 % 201
Luxemburg 0,92 % 147
Magyarország 2,07 % 331
Málta 0,73 % 117
Németország 21,91 % 3505
Portugália 4,25 % 680
Románia 4,26 % 682
Spanyolország 10,72 % 1715
Svédország 3,42% 548
Szlovákia 1,96 % 314
Szlovénia 1,24 % 198
3. melléklet:
Át- és letelepítés: elosztási kulcs
Ország Általános kulcs
A tagállamokra jutó létszám (20 000 át- és letelepítendő kérelmező)
Ausztria 2,22% 444
Belgium 2,45% 490
Bulgária 1,08% 216
Horvátország 1,58% 315
Ciprus 0,34% 69
Csehország 2,63% 525
Dánia 1,73% 345
Egyesült Királyság 11,54% 2309
Észtország 1,63% 326
Finnország 1,46% 293
Franciaország 11,87% 2375
Görögország 1,61% 323
Hollandia 3,66% 732
Írország 1,36% 272
Lengyelország 4,81% 962
Lettország 1,10% 220
Litvánia 1,03% 207
Luxemburg 0,74% 147
Magyarország 1,53% 307
Málta 0,60% 121
Németország 15,43% 3086
Olaszország 9,94% 1989
Portugália 3,52% 704
Románia 3,29% 657
Spanyolország 7,75% 1549
Svédország 2,46% 491
Szlovákia 1,60% 319
Szlovénia 1,03% 207
Az illegális migráció, az emberkereskedők és embercsempészek főbb útvonalain Európába érkezettek száma 2009-2015 között
Migránsok, menekültek egy görög befogadótábor kerítésénél

Juncker elnök politikai iránymutatásában[14] kiemelte, az illegális migráció, az emberkereskedők és embercsempészek elleni határozott küzdelmet és Európa külső határainak biztosítását erőteljes közös menekültügyi politikával, valamint a jogszerű migrációra vonatkozó új európai politikával kell kiegészíteni. Az elfogadott dokumentum az „Európai migrációs stratégia”[15] szövegének csatolmánya részletezte a kvótarendszert, köztük Magyarország kötelező betelepítési kvótáit.

Azt a mutatót, amelyet egyes elképzelések szerint az áttelepítésre szánt migránsok arányszámának meghatározására használnának, kvótának vagy „kötelező betelepítési kvótának” nevezik.

  • Magyarország számára előírt kvótaszámok
    • 1,79 % Európai áthelyezés rendszer (European relocation scheme)
    • 1,53 % Európai letelepítési program (European resettlement scheme)[16]

Ennek meghatározása, kiszámítása a Juncker-képletnek nevezett formula (The relocation would be done according to a mandatory distribution key using objective and quantifiable criteria (40% of the size of the population, 40% of the GDP, 10% of the average number of past asylum applications, 10% of the unemployment rate))[17][18] alapján történt.[19] Az alkalmazott formula az EU egy-egy tagországának lakosságszáma, a bruttó hazai termék (GDP) értéke, a korábban beadott menekültkérelmek átlaga és a munkanélküliségi ráta alapján állapította meg a kvótákat.[20]

Az Európai Unió tagországaiban benyújtott menedékkérelmek száma 2015-ben

Az Európai Unió tagországainak áttelepítési (relocation) kvótái a következők:

Ausztria 2,62%, Belgium 2,91%, Bulgária 1,25%, Horvátország 1,73%, Ciprus 0,39%, Csehország 2,98%, Észtország 1,76%, Finnország 1,72%, Franciaország 14,17%, Németország 18,42%, Görögország 1,90%, Magyarország 1,79%, Olaszország 11,84%, Lettország 1,21%, Litvánia 1,16%, Luxemburg 0,85%, Málta 0,69%, Hollandia 4,35%, Lengyelország 5,64%, Portugália 3,89%, Románia 3,75%, Szlovákia 1,78%, Szlovénia 1,15%, Spanyolország 9,10%, Svédország 2,92%.
– European schemes for relocation and resettlement[21]


A bizottsági javaslat szerint,[22] amennyiben egy uniós tagország nem fogad be menekülteket a kvóta alapján, akkor 250 ezer eurós szolidaritási bírsággal sújtják menekültenként. Amennyiben a hivatalos kvóta szerint egy tagország befogadja a menekülteket, akkor az EU 6000 eurót folyósít a befogadó országoknak menekültenként.[23] A befogadandó migránsok létszámát illetően migrációkutatók 250-400 millió fő közötti afrikai Európába utazását vetítik előre az elkövetkező időszakban. [24]

…magát a kötelező kvótáról szóló vitát károsnak tartottuk, mert időt vitt el a lehetséges megoldások keresésétől, politikai feszültséget szült a tagállamok között, ráadásul 120 ezer bevándorló relokációjáról szólna, miközben csak a vita időtartama alatt több mint 120 ezren érkeztek az Európai Unió területére. Mindaddig semmi értelmét nem látjuk a kötelező kvótákról meg általában bármifajta kvótáról szóló vitának, amíg az Európai Unió nem tudja visszaszerezni az ellenőrzést a saját határai felett. Márpedig világosan látszik, hogy Görögország nem képes saját határainak a megvédésére a jelenlegi körülmények közepette. Azt tegyük hozzá a korrektség kedvéért, hogy ez nem egy bírálat Görögországgal szemben, mert sok száz vagy ezer kilométernyi tengeri határszakasz megvédése, valamint a szigetek megvédése nyilvánvalóan egy borzasztóan komplikált feladat, ugyanakkor azt is meg lehet oldani. Ezért azt javasoltuk, hogy egy európai uniós erő jöjjön létre annak érdekében, hogy a görög külső határ védelme megoldott legyen.…
Szijjártó Péter, Budapest, 2015. október 5.[25]

Az Európai Unió Tanácsának 2016 szeptemberi, a témában elfogadott részletes nyilatkozata már nem beszél kötelező kvótáról. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint lehet ugyan, hogy a kötelező kvóta politikailag halott, de "az erről [a kvótáról] szóló döntések érvényben vannak" és számítani kell arra, hogy a brüsszeli bürokraták megpróbálják tovább erőltetni azt, ezért a népszavazás nem vált feleslegessé.[26] Szíjjártó Péter az MTI-nek kijelentette, hogy "a nemzetközi jog világosan kimondja, hogy a biztonságos élethez való jog alapvető emberi jog, de országok önkényes kiválasztása tartózkodás céljából nem tartozik az alapvető emberi jogok közé."[27] Rogán Antal a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter azt közölte, hogy "az Európai Parlament döntést hozott arról, hogy december elsejétől indulhat a bevándorlók kötelező szétosztása Európában. Ez viszont csak azután válhat jogszabállyá, ha az európai kormányfők is jóváhagyják".[28] Martin Schulz az Európai Parlament elnöke szerint az EU-n kívüli észak-afrikai országokban állomásokat kell létrehozni, ahol lefolytathatnák a menedékjogi eljárást, és ahonnan az tagországok befogadhatnák a védelemre szorulókat.[29]

Biztonságunkat nem áldozhatjuk fel a tolerancia oltárán. Tudnunk kell, kik kelnek át határainkon. Határaink védelmét az új Európai Határ- és Parti Őrségre bízzuk. Meg fogjuk védeni határainkat az azokat átlépő összes személyre alkalmazandó szigorú ellenőrzés segítségével.
Jean-Claude Juncker elnök: Az Unió helyzete, 2016[30]

2016. szeptember 12-én az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának ülésén Bárándy Gergely (MSZP) megerősítette, hogy pártja továbbra sem támogatja a kötelező betelepítési kvótát.[31]

Egy magyarországi felmérés szerint, amelyet 2016. szeptemberében a Migrációkutató intézet készített Közvéleménykutatás-sorozat a migráció társadalmi megítéléséről címel, a válaszadók 78 százaléka utasítja el a kötelező betelepítési kvótarendszert.[32]

2016. szeptember 28-án Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy még jobban fel kell gyorsítani a menedékkérők Európai Unión belüli áthelyezésének folyamatát.[33]

Juncker elnök a következményekről nem, de a bizottság kvótarendszerével kapcsolatos követendő érzelmi attitűdről 2016. szeptember 28-án egyértelmű üzenetet küldött a közép-európaiaknak.[34]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Tanács (EU) 2015/1601 határozata (2015. szeptember 22.) a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról
  2. dr. Tárnok Balázs: A kötelező menekültkvóták szabályozása az Európai Unióban a szubszidiaritás elvének érvényesülése tükrében, internetfigyelo.wordpress.com
  3. Ott támad, ahol a legjobban fáj – Magyarország keresete az uniós menekültügyi kvótarendszerrel szemben, jog.tk.mta.hu
  4. 2015. évi CLXXV. törvény Magyarország és Európa védelmében a kötelező betelepítési kvóta elleni fellépésről, net.jogtar.hu
  5. Magyarország kontra az Európai Unió Tanácsa – C-647/15. sz. ügy: 2015. december 3-án benyújtott kereset
  6. Orbán bejelentette: kvótaügyi népszavazást indítanak, index.hu
  7. HÍRADÓ - M1 -3:56 (magyar nyelven). M1, 2016. szeptember 12. (Hozzáférés: 2016. szeptember 13.)
  8. gy szeretem Magyarországot, ahogy van, kormany.hu
  9. Demográfiai válság az Európai Unióban, orientpress.hu
  10. Európa és a demográfiai válság, europarl.europa.eu
  11. Európai Bizottság – előrelépés az európai migrációs stratégia terén Brüsszel, 27 május 2015, europa.eu
  12. Új uniós kvótarendszer: háromszázhét menekültet kell befogadnunk, mandiner.hu
  13. Európai Bizottság - Sajtóközlemény Európai Bizottság – előrelépés az európai migrációs stratégia terén Brüsszel, 27 május 2015, europa.eu
  14. Juncker elnök politikai iránymutatása, ec.europa.eu
  15. Európai Bizottság: Európai migrációs stratégia, 2015-05-13.
  16. Orbán 300 migránssal riogat, nepszava.hu
  17. Európai Bizottság - Sajtóközlemény, Menekültügyi válság: az Európai Bizottság döntő lépéseket tesz, Strasbourg, 2015. szeptember 9.
  18. Európai Bizottság: Európai szolidaritás: A menekültáthelyezési rendszer, 2015. szeptember 9.
  19. A kormány nemet mond a kötelező betelepítési kvótára (magyar nyelven). Nemzeti Konzultációs Központ. (Hozzáférés: 2016. szeptember 18.)
  20. Mégis elfogadja Magyarország a menekült-kvótarendszert?, vg.hu
  21. European schemes for relocation and resettlement , ec.europa.eu
  22. Európai Bizottság - Sajtóközlemény, fenntartható és méltányos közös európai menekültügyi rendszer kialakítása felé, Brüsszel, 2016. május 4.
  23. 78 millió forintot bukhat Magyarország menekültenként, hvg.hu
  24. Megvédték Orbán Viktort Németországban, atv.hu
  25. Országgyűlési napló 2014-2018. országgyűlési ciklus Budapest, 2015. október 5. hétfő , parlament.hu
  26. Szijjártó: Lehet, hogy politikailag halott a kötelező kvóta, youtube.com
  27. Szijjártó a migrációs csúcstalálkozón: hat magyar javaslat Európának, pestisracok.hu
  28. A kvóta veszélye valósággá vált, kormany.hu
  29. Az EP elnöke tárgyalna a V4-ek javaslatáról, origo.hu
  30. Az Unió helyzete, 2016: a Bizottság a külső határok megerősítését célozza
  31. Kvótaper: év végén várható az első tárgyalás, mno.hu
  32. Közvéleménykutatás-sorozat a migráció társadalmi megítéléséről IV. 2016. szeptember, migraciokutato.hu
  33. Brüsszel felgyorsítaná a menedékkérők áthelyezését
  34. Learn to love migrant quotas, Juncker tells eastern EU, euobserver.com

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]