Ugrás a tartalomhoz

Kós Katalin Zsuzsanna

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kós Katalin Zsuzsanna
2022-ben (Hoffmann Edit felvétele)
2022-ben
(Hoffmann Edit felvétele)
Született1960. február 20. (65 éves)
Kolozsvár
Állampolgárságaromán
Házastársa
Gyermekeikét gyermek:
András és Zsuzsanna
SzüleiKós András
Faluvégi Ibolya
Foglalkozása
IskoláiKolozsvári Zeneiskola, Brassói Transilvania Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Kós Katalin Zsuzsanna témájú médiaállományokat.

Kós Katalin Zsuzsanna (1983–2005: Demeter Katalin Zsuzsanna, Kolozsvár, 1960. február 20. –) erdélyi művelődés- és közösségszervező, zenetanár, Kós András lánya, Kós Károly unokája.

Életpályája

[szerkesztés]

A kolozsvári Zenelíceum (ma Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium) hegedű szakát végezte el Zsurka Péter növendékeként 1979-ben, majd 2006-ban a brassói Transilvania Egyetem zenei fakultásán szerzett zenetanári oklevelet. 1982-ben Tordaszentlászlón és Magyarfenesen létrehozta a kolozsvári Művészeti Népiskola kihelyezett hegedűosztályait, ahol 1987-ig tanított.

1988-ban alapító tagja és névadója, 2005-ig aktív tagja (hegedűn, brácsán és ritmushangszereken játszott, valamint énekelt), egyik művészeti vezetője és menedzsere a baróti Kájoni Consort régizene együttesnek. 1989–1991 között a baróti kórház orvosírnoka. Az 1990 áprilisában Baróton megalakult Gaál Mózes Közművelődési Egyesületnek alapító- és vezetőségi tagja, programszervezője, 1998-tól alelnöke, illetve a kulturális szakosztályának vezetője (2005-ig). 1991–2004 között a baróti Városi Művelődési Ház igazgatója, programszervezője, ugyanott hegedűt is tanított. Az ő nevéhez fűződik az intézmény 1989-es változások utáni működésének kidolgozása, fejlesztése és önállósítása. Az 1990-es években választmányi tagja volt az RMDSZ Barót városi szervezetének.[1]

1998-ban kezdeményezésére megalakult a baróti Városi Művelődési Ház Erdővidék Néptáncegyüttese,[2] amelynek menedzselésében felhasználta a kolozsvári táncházmozgalom alapítóinak társaságában töltött évek tapasztalatát. 2001-ben alapítója volt a baróti Városi Művelődési Ház Kelekótya nevű[3], gyermekvers-feldolgozásokat játszó együttesének, amelynek 2006-ig aktív zenélő tagja, hangszerelője, művészeti vezetője és menedzsere volt. 2003-ban alapító tagja a sepsiszentgyörgyi Georgius kamarazenekarnak,[4] amelyben 2005-ig aktivált hegedűsként.

Kezdeményezője és helyi főszervezője a Baróton 2004 májusában első ízben megrendezett Kárpát-medencei Gyermek Néptánctalálkozónak, amelyből később a Perkői Gyermek- és Ifjúsági Néptáncfesztivál nőtte ki magát.

2004 júniusában munkahelyet váltott. Létrehozta a sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola vargyasi hegedűosztályát, amelynek 2006-ig hegedű-, zeneelmélet- és zenetörténet tanára volt.

2006-ban visszaköltözött Kolozsvárra. 2007-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) felkérésére a Kolozsváron megrendezett XII. Kárpát-medencei Kulturális Napok programkoordinátora.[5] 2008-tól az EMKE Kolozsváron működő Györkös Mányi Albert Emlékházának vezetője, hagyatékkezelője, programszervezője. Nevéhez fűződik az intézmény új működési elveinek a kidolgozása, belső terének átalakítása, infrastruktúrájának modernizálása. Ötletgazdája több sikeres programsorozatnak (JelesNapTár, Nyitott szemmel, ZeneSzó)[6]. Kezdeményezésére készült el 2021-ben a Györkös Mányi Albert fametszetei című dokumentumfilm.[7]

Alapító- és vezetőségi tagja a Györkös Mányi Albert Emlékház Egyesületnek, amely 2012-ben jött létre az EMKE emlékházának támogatása céljából. 2022-23-ban a Györkös 100 emlékév kiállítás- és rendezvénysorozatának főszervezője,[8] a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy[9] főpartnerségével és támogatásával. 2024-25-ben ugyanazon intézet főpartnerségével és támogatásával édesapja, Kós András szobrászművész születésének 110. évfordulója alkalmából kiállítássorozatot szervezett.[10]

Családja

[szerkesztés]

Kós András és Faluvégi Ibolya (1923–2014) lánya[11], Kós Károly és Faluvégi Dénes unokája. Első férje Demeter János állatorvos, politikus volt. Első házasságából (1983–2005) két gyermeke született, Demeter András (1986) karvezető, programozó (házasságkötése óta Demeter-Vincze András) és Demeter Zsuzsanna (1987) karénekes. Második férje (2014-től) Dáné Tibor Kálmán.

Könyvei

[szerkesztés]

Díjai

[szerkesztés]
  • Magyar Ezüst Érdemkereszt, 2025[12]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ (AJTAI): A baróti RMDSZ-nél. Tisztújítás – közönnyel, Háromszék, 1993. június 17., 1. old. Online hozzáférés
  2. ↑ Sylvester Lajos: Komolykodó kelekótyák. Háromszék, 2002. január 19., 4. old. Online hozzáférés
  3. ↑ (hecser): Zenélő Kelekótyák. Háromszék, 2001. november 13., 3. old. Online hozzáférés
  4. ↑ Georgius Egyesület és a Georgius kamarazenekar honlapja
  5. ↑ Dáné Tibor Kálmán: XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok Kolozsváron, A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Évkönyve, 2008. Online hozzáférés
  6. ↑ 10 éves a JelesNapTár – studióbeszélgetés, Erdélyi Figyelő, 2019. január 18. Online hozzáférés
  7. ↑ Györkös Mányi Albert fametszetei. Tóth Orsolya és Molnár Ferenc dokumentumfilmje.
  8. ↑ Színekben is muzsikál a világ – Györkös Mányi Albert-kiállítás Marosvásárhelyen, interjú, Marosvásárhelyi Rádió, 2022. május 16. Online hozzáférés
  9. ↑ Liszt Intézet Magyar Kulturális Központ Sepsiszentgyörgy
  10. ↑ A harmónia formái – Kós András-emlékkiállítás – interjú, Kolozsvári Rádió, 2024. szeptember 3. Online hozzáférés
  11. ↑ Gyászjelentés, Szabadság. 2014. március 29. Online hozzáférés
  12. ↑ Erdélyi alkotókat, oktatókat részesített magas rangú állami kitüntetésben a magyar államfő, Maszol.ro, 2025. augusztus 22. Online hozzáférés

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017: Kós Katalin
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kós_Katalin_Zsuzsanna&oldid=28400606”