Kék mézbogyó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kék mézbogyó
Lonicera coerulea 2.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Mácsonyavirágúak (Dipsacales)
Család: Loncfélék (Caprifoliaceae)
Nemzetség: Lonc (Lonicera)
Faj: L. caerulea
Tudományos név
Lonicera caerulea
L.
Szinonimák
Szinonimái
Homotypic
  • Caprifolium caeruleum (L.) Lam., Fl. Franç. (Lamarck) 3: 366. 1779.
  • Chamaecerasus caeruleus (L.) Delarbre, Fl. Auvergne, éd. 2 : 131. 1800.
  • Euchylia caerulea (L.) Dulac, Fl. Hautes-Pyrénées 463. 1867.
  • Isika caerulea (L.) Medik., Philos. Bot., 1 : 126. 1789.
  • Xylosteon caeruleum (L.) Dum.Cours., Bot. Cult., ed. 2. 4: 336. 1811.

a Lonicera caerulea var. altaica szinonimája:

  • Lonicera altaica Pall.

a Lonicera caerulea var. caerulea szinonimái:

Homotypic
  • Caprifolium caeruleum (L.) Lam., Fl. Franç. (Lamarck) 3: 366. 1779.
  • Chamaecerasus caeruleus (L.) Delarbre, Fl. Auvergne, éd. 2 : 131. 1800.
  • Euchylia caerulea (L.) Dulac, Fl. Hautes-Pyrénées 463. 1867.
  • Isika caerulea (L.) Medik., Philos. Bot., 1 : 126. 1789.
  • Xylosteon caeruleum (L.) Dum.Cours., Bot. Cult., ed. 2. 4: 336. 1811.

a Lonicera caerulea var. cauriana szinonimája:

  • Lonicera cauriana Fernald

a Lonicera caerulea var. edulis szinonimái:

  • Lonicera caerulea subsp. edulis (Turcz. ex Herder) Hultén
  • Lonicera edulis Turcz. ex Freyn

a Lonicera caerulea subsp. stenantha szinonimája:

  • Lonicera stenantha Pojark.

a Lonicera caerulea subsp. villosa szinonimái:

  • Lonicera caerulea var. villosa (Michx.) Torr. & A. Gray
  • Lonicera villosa (Michx.) Roem. & Schult.
  • Xylosteon villosum Michx.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kék mézbogyó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kék mézbogyó témájú médiaállományokat és Kék mézbogyó témájú kategóriát.

A kék mézbogyó (Lonicera caerulea) a mácsonyavirágúak (Dipsacales) rendjébe, tartozó loncfélék (Caprifoliaceae) családjában a névadó lonc nemzetség egyik faja.

Elterjedése[szerkesztés]

Mérsékelt éghajlatú területeken fordul elő. Észak-Amerikában, illetve Szibériában őshonos. A Távol-Keleten mindenfelé termesztik, különösen népszerű Japánban, ahol hasukappunak hívják.

Megjelenése[szerkesztés]

1,5 méter magasra növő bokor. Termése kék, mézédes körülbelül 2 centiméteres bogyó.

Életmódja[szerkesztés]

Teljesen fagyálló, igénytelen; gyakorlatilag bármilyen talajon megél. Kiskertekben és edényben is tartható. Termése májusban érik be.

Felhasználása[szerkesztés]

Ehető gyümölcse sok C- és sok B-vitamint, valamint antioxidánst (antociánt) tartalmaz. Japánban lekvárt, italt és fagylaltot is készítenek belőle. Látványos termései miatt díszbokornak is ültetik.

Változatok[szerkesztés]

  • L. caerulea var. altaica Pall.
  • L. caerulea var. caerulea — törzsváltozat
  • L. caerulea var. cauriana (Fernald) B. Boivin
  • L. caerulea var. dependens
  • L. caerulea var. edulis Turcz. ex Herder
  • L. caerulea var. emphyllocalyx
  • L. caerulea var. kamtschaticakamcsatkai mézbogyó (szibériai mézbogyó, Lonicera kamtschatica) néven sokan önálló fajnak írják le
  • L. caerulea var. pallasii
  • L. caerulea var. stenantha (Pojark.) Hulten ex Skvortsov
  • L. caerulea var. villosa (Michx.) Á. Löve & D. Löve

Galéria[szerkesztés]

Virága
Bogyós gyümölcse

Források[szerkesztés]