Ugrás a tartalomhoz

Kármin gyurgyalag

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kármin gyurgyalag
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Szalakótaalakúak (Coraciiformes)
Család: Gyurgyalagfélék (Meropidae)
Nem: Merops
Faj: M. nubicus
Tudományos név
Merops nubicus
Gmelin, 1788
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Kármin gyurgyalag témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Kármin gyurgyalag témájú médiaállományokat és Kármin gyurgyalag témájú kategóriát.

A kármin gyurgyalag vagy piros gyurgyalag (Merops nubicus) a madarak (Aves) osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe, ezen belül a gyurgyalagfélék (Meropidae) családjába tartozó faj.[1][2]

A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1788-ban.[3]

Közép-Afrikában költ, Szenegáltól keletre Etiópiáig. Vonuló faj. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi mangroveerdők, szavannák, cserjések, édesvízi mocsarak, tavak, folyók és patakok környéke, valamint szántóföldek és legelők.[4]

Testhossza 27 centiméter; a megnyúlt faroktollak 9,5 centiméter hosszúak, testtömege 44–64 gramm.[5] Az északi alfaj tollazata a törzsön világospiros, az alsó farokfedők zöldek. A szárnyon zöld foltok vannak. A fej smaragdzöld, a szemnél széles fekete sáv van és a középső faroktollak is feketék. A csőr hosszú, lefelé ível és erős; a madár nagyon jól el tudja kapni vele a repülő rovarokat. A déli alfaj nagyobb, mint az északi és nem kékeszöld a torka.

A madár társas lény. Tápláléka a levegőben repülő rovarok, főleg méhek, sáskák és hangyák.

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak szélességi fokonként különböző. A fészekaljban 2-3, de néha több hófehér tojás van. Ezeken mindkét szülő körülbelül 20 napig kotlik. A fiatal madarak körülbelül 30 nap után repülnek ki.

A kármin gyurgyalag közeli rokona a Kárpát-medencében is előforduló gyurgyalag (Merops apiaster).

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

  1. "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2018. december 24.
  2. "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2018. december 24.
  3. "Avibase". Hozzáférés: 2025. november 28.
  4. 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2018. december 22.
  5. "Oiseaux.net". Hozzáférés: 2025. november 28.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]