Kármin gyurgyalag

Kármin gyurgyalag
	Figyelő példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Coraciimorphae;
Csoport:	Eucavitaves;
Csoport:	Cavitaves;
Rend:	Szalakótaalakúak (Coraciiformes);
Család:	Gyurgyalagfélék (Meropidae);
Nem:	Merops; Linnaeus, 1758
Faj:	M. nubicus;
Tudományos név
	Merops nubicus; Gmelin, 1788
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kármin gyurgyalag témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kármin gyurgyalag témájú médiaállományokat és Kármin gyurgyalag témájú kategóriát.

A kármin gyurgyalag vagy piros gyurgyalag (Merops nubicus) a madarak (Aves) osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe, ezen belül a gyurgyalagfélék (Meropidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1788-ban.^[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Az északi alfaj Közép-Afrikában költ Szenegáltól keletre Etiópiáig. A déli alfaj Afrika déli részén költ, Angolától keletre egészen Tanzániáig. A populációt körülbelül 5 millió egyedre becsülik. Vonuló faj.

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 24–27 centiméter; a megnyúlt faroktollak 9,5 centiméter hosszúak, testtömege 34–59 gramm.^[3] Az északi alfaj tollazata a törzsön világospiros, az alsó farokfedők zöldek. A szárnyon zöld foltok vannak. A fej smaragdzöld, a szemnél széles fekete sáv van és a középső faroktollak is feketék. A csőr hosszú, lefelé ível és erős; a madár nagyon jól el tudja kapni vele a repülő rovarokat. A déli alfaj nagyobb, mint az északi és nem kékeszöld a torka.

Életmódja[szerkesztés]

A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi mangroveerdők, szavannák, cserjések, édesvízi mocsarak, tavak, folyók és patakok környéke, valamint szántóföldek és legelők.^[4] A madár társas lény. Tápláléka a levegőben repülő rovarok, főleg méhek, sáskák és hangyák.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak szélességi fokonként különböző. A fészekaljban 2-3, de néha több hófehér tojás van. Ezeken mindkét szülő körülbelül 20 napig kotlik. A fiatal madarak körülbelül 30 nap után repülnek ki.

Rokon fajok[szerkesztés]

A kármin gyurgyalag közeli rokona a Kárpát-medencében is előforduló gyurgyalag (Merops apiaster).

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökkenő, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. december 24.)
↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2018. december 24.)
↑ ^a ^b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. december 24.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. december 22.)

Források[szerkesztés]

Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6

További információk[szerkesztés]

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. december 24.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2018. december 24.)

[E-3] Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. december 24.)

[C-4] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. december 22.)

[1]

[2]

[3]

[4]