Joseph Boyden

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joseph Boyden
Az Eden Mills-i írófesztiválon(wd)
Az Eden Mills-i írófesztiválon(wd)
Született1966. október 31. (57 éves)
Willowdale(wd), Toronto, Ontario,  Kanada
Állampolgárságakanadai
Foglalkozásaregényíró
Iskolái
  • Brebeuf College School
  • York Egyetem
  • University of New Orleans
Kitüntetései
  • Member of the Order of Canada
  • Atwood Gibson Writers' Trust Fiction Prize (2005)[1]
  • Scotiabank Giller Prize (2008)[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Boyden témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Joseph Boyden CM (Willowdale, 1966. október 31. –) ír és skót származású kanadai regény- és novellaíró.[3][4] Ő azt állítja, hogy őslakos származású, de ezt széles körben vitatják.[4][5] Leginkább arról ismert, hogy az őslakosok kultúrájáról ír. Az első világháború alatt a kanadai hadseregben szolgáló két cree(wd)[6] katonáról szóló Three Day Road című regényét az ojibwe(wd) Francis Pegahmagabow(wd), a legendás első világháborús mesterlövész ihlette. Második regénye, a Through Black Spruce a Three Day Road egyik szereplője fiának (Will) történetét követi nyomon. A Bird család trilógia harmadik regénye 2013-ban jelent meg The Orenda címmel.

Élete és pályafutása[szerkesztés]

Joseph Boyden az Ontario állambeli North Yorkban(wd), Willowdale-ben(wd) nőtt fel, és a jezsuiták által vezetett Brebeuf College Schoolba járt. A tizenegy gyermek közül kilencedikként Blanche (Gosling) és Raymond Wilfrid Boyden[7][4] fia, egy bátorságáról híres egészségügyi tiszté, aki a Distinguished Service Order(wd) kitüntetést kapta, és a második világháború legtöbb kitüntetést kapott egészségügyi tisztje volt.[8]

Boyden a York Egyetemen bölcsészetet tanult, majd 1995-ben a New Orleans-i Egyetemen(wd) szerzett MFA(wd) diplomát szépirodalomból. 1995-1997 között a Northern College Aboriginal Student Programjának professzora volt. 1998-2010 között a New Orleans-i Egyetemen tanított, ahol írórezidensként tevékenykedett. Emellett 2013-2015 között a Brit Columbiai Egyetem(wd) Kreatív Írás Programjának előadója volt.[9]

Boyden öt tiszteletbeli doktori címet és fokozatot kapott. 2009-ben a Nipissing Egyetemtől(wd) Doctor of Letters, honoris causa címet kapott.[10] 2013-ban az Algoma Egyetemtől(wd) egy második díszdoktori címet kapott.[11] 2014-ben a Sir Wilfrid Laurier Egyetemtől egy harmadik, 2015-ben a Trent Egyetemtől egy negyedik, valamint 2015-ben a Humber College-tól egy tiszteletbeli doktori címet kapott. Boyden 2013-ban megkapta a II. Erzsébet királynő gyémántjubileumi kitüntetését(wd). Tagja volt a Kanadai Polgári Szabadságjogi Szövetség(wd) elnökségének.

2014-ben Boyden elfogadta a Royal Winnipeg Ballet(wd) megbízását, hogy írjon egy balettet a kanadai bentlakásos iskolákról. Going Home Star - Igazság és megbékélés című balettjét 2014-ben mutatták be, és bejárta az egész országot.[12]

Boyden nyilvános előadóként rendszeresen foglalkozott a kanadai őslakosok, a környezetvédelem és a mentális egészség kérdéseivel. 2015. december 30-án Boyden-t a Kanada Rend tagjává nevezték ki "a közös örökségünkről szóló történeteket elmesélő írói hozzájárulásáért, valamint társadalmi szerepvállalásáért, különösen az Első Nemzetek[13] támogatásáért."[14]

Boyden 1995 és 2018 között Amanda Boyden(wd) írónővel volt házas.[15] 2020-ban Amanda Boyden megjelentette memoárját, I Got the Dog címmel, amelyben a házasságuk végét okozó körülményekről írt.[16]

Boyden az Ontario állambeli Georgian Bay(wd) közelében él feleségével, Laurával és két fiukkal. 2019-ben a Georgian Bay Today magazinban írt a hazatérésről és az új élet megtalálásáról. 2019-ben a kanadai Ontario államban, Parry Soundban található Sweetwater Writers Workshop társalapítója. A kanadai Ontario államban található Sweetwater Writers Workshop társalapítója. A Sweetwater Writers Workshop egyéni mentorálást, kreatív írói műhelyeket kínál, és elvonulásoknak ad otthont.[17]

A genealógia és a törzsi hovatartozás körüli viták[szerkesztés]

Joseph Boyden elsősorban ír és skót felmenőkkel rendelkezik. Számos őslakos író és kutató jelentkezett, hogy nyilvánosan kijelentse, Boydennek nincs joga egyetlen őslakos közösség nevében sem beszélni, mivel nem volt Első Nemzetek(wd)[13] állampolgára és végső soron nem is őslakos.[18]

Boyden őslakos örökségére vonatkozó állításai később nyilvános vita tárgyává váltak, amikor 2016. december 23-án megjelent az APTN National News cikke, Jorge Barrera "Author Joseph Boyden's shape-shifting Indigenous identity"[4] címmel. Barrera cikke Boyden múltbeli állításait vizsgálja, miszerint Mi'kmaq(wd)[19] és Métis(wd)[20] felmenőkkel rendelkezik, valamint jelenlegi állításait, miszerint nipmuc(wd)[21] és ojibwe(wd)[22]. Barrera fényt derített Boyden nagybátyja, Earl Boyden körüli tényekre, aki az "Injun Joe" névre hallgatott. Earl Boyden művész volt az Algonquin Parkban(wd), és a Maclean's(wd) 1956-ban megjelent "The Double Life of Injun Joe" című cikkében, amelyben a szerző arról számol be, hogy nincs "indián vére". Barrera Boyden családfáján végzett kutatása nem talált semmilyen indián felmenőt. Boyden édesanyja, akit Barrera rövid időre telefonon meginterjúvolt, azt mondta, hogy fia a családja történetét kutatja.[5]

Boyden, aki visszautasította, hogy interjút adjon az APTN-nek(wd) a cikkhez, december 24-én Twitteren válaszolt. Elismerte, hogy métisnek nevezte magát, de a kifejezéssel csak vegyes vérűeket akart mondani. Továbbra is állította anyai ojibway és apai nipmuc gyökereit.[23]

Ezt követően Rebeka Tabobondung, a Muskrat Magazine szerkesztője elárulta, hogy Boyden azt mondta neki, hogy a Wasauksing First Nationből(wd) származik. Tabobondung, aki maga is Wasauksingból származik, utánajárt, hogy megtalálja a családi kapcsolatot, de nem járt sikerrel. Boyden családjának azonban volt egy magánszigete a közösség közelében.[24]

A következő hetekben számos őslakos író, aktivista és politikus, köztük Wab Kinew(wd),[25] Drew Hayden Taylor(wd)[26] Hayden King,[27] Ryan McMahon(wd)[28] és mások írtak a vitáról az országos médiában. Megkérdezték, hogy Boyden milyen alapon érzi úgy, hogy szakértelemmel rendelkezik az ügyek képviseletéhez, ha nem őslakos, és megkérdezték, hogy kinek tartozik elszámolással, mivel néhány általa képviselt álláspont nem tűnt összhangban lévőnek az őslakos közösségekben folyó munkával.[29][30]

2017. január 12-én Boyden először adott nyilvános interjút az APTN-cikk megjelenése óta. Személyesen választotta ki az interjúalanyokat, akik mindketten barátai voltak: Mark Medley a The Globe and Mail(wd) munkatársa,[31] és Candy Palmater(wd), egy komikus, aki alkalmanként a CBC-nél(wd) dolgozott.[32] Boyden most elismerte, hogy korábban tévesen mi'kmaqként azonosította magát. Továbbra is "fehér gyerek bennszülött gyökerekkel", anyai ágon Ojibway, apai ágon Nipmuc származásúnak mondta magát. Tagadta, hogy őslakosként való identitására támaszkodott volna könyvei népszerűsítése érdekében, és kijelentette, hogy csak egy irodalmi díjat nyert az örökség alapján, és kevés pénzt. Ugyanakkor bocsánatot kért, amiért túl sokat foglalt el a "légtérből", és kijelentette, hogy kevesebb nyilvános beszédet fog tartani, így lehetővé téve, hogy az őslakosok hangja is hallható legyen a médiában.[32]

Az interjúk reakciója vegyes volt.[33][34] A Canadaland(wd)[35] és más kutatók későbbi jelentései ellentmondásokat tártak fel Boyden állításaiban, és nem találtak bennszülött származást a hátterében.

A Maclean's magazin 2017. augusztus 2-án megjelent írásában[3] Joseph Boyden azt állította, hogy elvégeztetett egy DNS-tesztet, amely "indián DNS-t" sorolt fel. Boyden kritikusai számára az eredmények keveset jelentenek, mivel a tág DNS-kategóriák nem jelentik a nemzethez tartozást.[36] Kim Tallbear(wd), az Első Nemzetek[13] genetikai szakértője szerint az őslakos származásra mint faji kategóriára vonatkozó DNS-teszt tudományosan nem lehetséges, és gyakran összekeverik azokkal a DNS-tesztekkel, amelyek konkrét családi származást igazolnak.[37][38] Boyden volt feleségét, Amanda Boydent egy 2020-as interjúban kérdezték a DNS-tesztről, és úgy jellemezte az eredményeket, hogy "néhány csepp őslakos vért mutatott ki... Grönlandról", és kijelentette, hogy Joseph "nem rendelkezik olyan DNS-sel, amely a kanadai vagy az egész amerikai kontinensen élő első nemzettől származna".[39]

A Boyden gyökereiről szóló nyilvános leleplezések azzal fenyegettek, hogy hatással lesznek új szépirodalmi regényének megjelenésére. Lisa Meeches ojibway filmrendezőnő előállt azzal, hogy Boydent szellemi testvérévé fogadja, mondván, hogy mind bátyja közelmúltbeli halála, mind pedig Boyden munkásságának védelme iránti vágya motiválta.[40][41]

Egy peres eljárás során Boyden bemutatta "státuszkártyájának" fénymásolatát, egy olyan dokumentumot, amely az Ontario Métis Aboriginal Association (más néven Woodland Métis Tribe) személyi igazolványának tűnik. Eric Andrew Gee újságíró kutatásai alapján a Globe and Mail 2017. augusztus 7-i számában a következő kommentár jelent meg: "az OMAA ... egy bonyolult és sok szempontból problémás szervezet, amelyet egyes prominens kanadai métisek nem tartanak sokra az évek során elkövetett jogi és pénzügyi balhéi, valamint laza tagsági politikája miatt, amely nem követeli meg az őslakos származás igazolását. A csoport nem ad "státuszkártyákat" sem - az indián státuszt csak a szövetségi kormány adhatja meg. Az igazolvány, amelyet Joseph Boyden aduászként lobogtat a nyilatkozatában, alig több, mint egy darab papír."[42] [43]

Politika[szerkesztés]

2015-ben Boyden elítélte Stephen Harpert a 2015-ös kanadai szövetségi választások során, "faji uszításnak" és "félelemkeltésnek" nevezve politikáját.[44]

Bibliográfia[szerkesztés]

Regények[szerkesztés]

  • Three Day Road Toronto: Penguin Canada, 2005. (winner, the inaugural McNally Robinson Aboriginal Book of the Year Award; winner, the Amazon/Books in Canada First Novel Award; winner, the Rogers Writers' Trust Fiction Prize, 2006; included in Canada Reads 2006; longlisted for the 2007 International Dublin Literary Award; nominated for the 2005 Governor General's Awards)
  • Through Black Spruce Toronto: Penguin Canada, 2008. (winner of the Scotiabank Giller Prize, November 2008)[45][46]
  • The Orenda] Toronto: Hamish Hamilton, 2013. (longlisted for the 2013 Scotiabank Giller Prize, shortlisted nominee for the 2013 Governor General's Award for English fiction, winner of the 2014 Canada Reads competition)
  • Wenjack Toronto: Penguin Canada, 2016.

Novellák[szerkesztés]

  • Born With a Tooth Toronto: Cormorant Books, 2001.

Non-fiction[szerkesztés]

  • From Mushkegowuk to New Orleans: A Mixed Blood Highway. Edmonton: NeWest, 2008
  • Extraordinary Canadians: Louis Riel And Gabriel Dumont. Toronto: Penguin Canada, 2010
  • Kwe: Standing With Our Sisters. (editor) Toronto: Penguin Canada, 2014. (An anthology with more than fifty contributors to raise awareness of the crisis facing Indigenous women in Canada, with all proceeds going to Amnesty International's No More Stolen Sisters(wd) campaign)

Magyarul megjelent[szerkesztés]

  • Három nap az út (Three Day Road) – Geopen, Budapest, 2007 · ISBN 9789639574854 · Fordította: Hajdu András
  • Az orenda (The Orenda) – Jaffa, Budapest, 2017 · ISBN 978-615-5609-91-6 · Fordította: Illés Róbert
  • A fenyőfák között (Through Black Spruce) – Jaffa, Budapest, 2020 · ISBN 978-963-475-278-3 · Fordította: Illés Róbert
  • Foggal született (Born with a tooth) – Jaffa, Budapest, 2023 · ISBN 9789634757870 · Fordította: Illés Róbert

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ https://en.wikipedia.org/wiki/Rogers_Writers%27_Trust_Fiction_Prize
  2. ↑ https://en.wikipedia.org/wiki/Giller_Prize
  3. ↑ a b My name is Joseph Boyden. Macleans.ca, 2017. augusztus 2.
  4. ↑ a b c d Barrera, Jorge. „Author Joseph Boyden's shape-shifting Indigenous identity”, APTN National News, 2016. december 23.. [2016. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  5. ↑ a b „Joseph Boyden's statement about his indigenous roots doesn't address main controversy, academics sa”, National Post, 2017. január 13. (Hozzáférés: 2018. szeptember 7.) (amerikai angol nyelvű) 
  6. ↑ A cree észak-amerikai őslakos nép.
  7. ↑ Author's claims questioned, 2017. március 18. [2018. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
  8. ↑ Author Profile: Joseph Boyden in Quill & Quire.
  9. ↑ Faculty: Joseph Boyden. (Hozzáférés: 2014. március 7.)
  10. ↑ Honorary Degree Recipients | Nipissing University. [2013. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 16.)
  11. ↑ Algoma's Honorary Degree Recipient is Giller Prize Winning Author. [2014. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
  12. ↑ Joseph Boyden wades into 'very sacred' territory with residential school ballet. (Hozzáférés: 2016. február 1.)
  13. ↑ a b c A First Nations (franciául: Premières Nations) a kanadai őslakosok azonosítására használt kifejezés, akik nem inuitok(wd) vagy métisek(wd).
  14. ↑ General, The Office of the Secretary to the Governor: The Governor General of Canada. [2017. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 20.)
  15. ↑ Joseph Goodrich: Who Uses Their Ex-wife to Sell a Valentine's Day Writing Workshop?, 2021. január 26.
  16. ↑ Laurie Gough. „Rape, infidelity and the detonation of a marriage: Novelist Amanda Boyden's tumultuous life has led to new memoir”, The National Post, 2020. szeptember 28. 
  17. ↑ Home. Sweet Water Writers Workshop
  18. ↑ Why I Question Joseph Boyden's Indigenous Ancestry, 2016. december 24.
  19. ↑ A Mi'kmaq az északkeleti erdőségek első nemzetei, akik Kanada atlanti tartományainak, elsősorban Új-Skócia, Új-Brunswick és Új-Fundland, valamint a québeci Gaspé-félsziget(wd) területein, továbbá Maine északkeleti régiójának őslakosai.
  20. ↑ A métisek olyan őslakos nép, amelynek történelmi hazája Kanada három préritartományát(wd), valamint Brit Columbia, az Északnyugati területek, Ontario északnyugati részei(wd) és az Egyesült Államok északi részei.
  21. ↑ A nipmuc vagy nipmuck nép az északkeleti erdővidék őslakos népe, amely történelmileg egy keleti algonkin nyelvet beszélt.
  22. ↑ Az ojibwe, chippewa vagy saulteaux egy anishinaabe(wd) nép, amely jelenleg Kanada déli és az Egyesült Államok észak-középnyugati részén él.
  23. ↑ Joseph Boyden Defends Indigenous Ancestry After APTN Investigation. HuffPost Canada , 2016. december 25.
  24. ↑ Joseph Boyden must take responsibility for misrepresenting heritage, says Indigenous writer. (Hozzáférés: 2017. január 20.)
  25. ↑ „There is room in our circle for Joseph Boyden”, The Globe and Mail , 2017. január 3. (Hozzáférés: 2017. január 20.) 
  26. ↑ „Can Joseph Boyden make amends with First Nations?”, The Globe and Mail , 2017. január 13. (Hozzáférés: 2017. január 20.) 
  27. ↑ „Joseph Boyden, where are you from?”, The Globe and Mail , 2016. december 28. (Hozzáférés: 2017. január 20.) 
  28. ↑ What Colour Is Your Beadwork, Joseph Boyden?. Vice , 2016. december 30.
  29. ↑ „Prominent authors face backlash over letter to UBC over Steven Galloway firing - Toronto Star”, The Toronto Star , 2016. november 16. (Hozzáférés: 2017. január 20.) 
  30. ↑ What it means to be Indigenous: Boyden raises difficult questions, 2017. január 6. (Hozzáférés: 2017. január 20.)
  31. ↑ Boyden admits to mistakes, backs down as indigenous spokesperson. The Globe and Mail, 2017. január 11. (Hozzáférés: 2017. január 20.)
  32. ↑ a b Joseph Boyden addresses his heritage in exclusive interview with Candy Palmater. (Hozzáférés: 2017. január 20.)
  33. ↑ Reaction To Joseph Boyden's New Interviews - CANADALAND, 2017. január 13. (Hozzáférés: 2017. január 20.)
  34. ↑ Joseph Boyden's first interview 'a start' but it leaves unanswered questions. (Hozzáférés: 2017. január 20.)
  35. ↑ Things Joseph Boyden Has Claimed To Be But Is Not - CANADALAND, 2016. december 29. (Hozzáférés: 2017. január 20.)
  36. ↑ „Joseph Boyden Won't Find Indigenous Identity In A Test Tube Of Spit”, CANADALAND, 2017. augusztus 4. (Hozzáférés: 2017. augusztus 12.) (amerikai angol nyelvű) 
  37. ↑ Miller, Matt. "A DNA test won’t explain Elizabeth Warren’s ancestry (You're not 28 percent Finnish, either)" Slate. June 29, 2016. Web. n. pag. Archived August 19, 2017 via the Wayback Machine. Retrieved September 3, 2017.
  38. ↑ Geddes, Linda. "There is no DNA test to prove you’re Native American." NewScientist. February 5, 2014. Web. n. pag. Archived March 15, 2017 via the Wayback Machine. Retrieved September 3, 2017.
  39. ↑ AC Jackson: Amanda Boyden's "I Got the Dog" Is a Fierce, Funny Account of Marriage to a Fraud, 2020. október 15. (Hozzáférés: 2021. február 13.)
  40. ↑ Robinson-Desjarlais, Shaneen: "He has agreed to be my brother" Why Lisa Meeches is adopting Joseph Boyden, 2017. január 16.
  41. ↑ First Nations filmmaker in Manitoba adopting Joseph Boyden as her brother | CBC News
  42. ↑ Indigenous and Northern Affairs Canada, 2021. május 25.
  43. ↑ „The making of Joseph Boyden”, The Globe and Mail, 2017. november 12. (Hozzáférés: 2018. szeptember 7.) (amerikai angol nyelvű) 
  44. ↑ Author Joseph Boyden takes on Stephen Harper. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  45. ↑ „Joseph Boyden wins $50K Giller Prize Author vows to 'always write about the First Nations'”, CBC News, 2008. november 11. (Hozzáférés: 2009. október 5.) 
  46. ↑ "Boyden wins literature's Giller", The Globe and Mail(wd), November 11, 2008.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Joseph Boyden című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Joseph_Boyden&oldid=26944176”