Jeszenszky Endre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jeszenszky Endre
Született 1925. február 11.
Somogyvár
Elhunyt 2008. május 14. (83 évesen)
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Déry Gabriella
Foglalkozása táncos,
koreográfus,
balettmester
Kitüntetései Magyar Érdemrend
Sírhely Farkasréti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Jeszenszky Endre témájú médiaállományokat.

Jeszenszky Endre (Somogyvár, 1925. február 11.2008. május 14.) a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével kitüntetett táncos, koreográfus, balettmester, a dzsessztánc magyarországi műfajalapítója.

Életútja[szerkesztés]

Szülei, Jeszenszky Valér és Kotsis Katalin gyógyszerészek voltak. 1931-1937 között a család Budapesten lakott, ahol szülei fokozatosan nevelték színház- és hangversenylátogatóvá. Az Operaház és különösen a balettelőadások nagy hatással voltak rá. 1937-ben Szegedre költöztek. Itt járt gimnáziumba. Színházi élményeit a szombat délutáni ifjúsági előadások, néhány hangverseny és nagyon kevés balettelőadás jelentette, budapesti operaházi vendégművészek előadásában. Ekkor kezdett felerősödni benne a tánc iránti vonzalom. Jobban a tánctanítás, táncalkotás, kevésbé a színpadra kerülés vágya. Érettségi után Budapesten iratkozott be egyetemre, s apja tudta nélkül Brada Rezső balettiskolájába is. Amikor ez utóbbi kiderült, szigorú, puritán apja visszavitte Szegedre. A háborúban katona volt, majd hadifogságba került. Érdekesség, hogy szegedi lakásukba egy ukrán századost szállásoltak be, aki a kijevi operaház balett-táncosa volt. A háború után, három és fél hónapos tánctanulásával, az éppen alakuló Szegedi Nemzeti Színház táncosa lett (19451949). Ő volt a család egyetlen keresője és így eltartója. Hihetetlen szorgalommal pótolta be tudásbeli hiányosságát. Ebben segítői Bartos Irén, Lakatos Gabriella, Rimóczy Viola balerinák, valamint Zsedényi Károly balettmester voltak. Harangozó Gyula biztatására 1950-ben jelentkezik a budapesti Operaház balettegyüttesébe. Itt rögtön fontos szerepeket kapott, Vaszilij Vajnonen és felesége Klavdia Armasevszkaja balettmesterek pedig felvették mesterképző tanfolyamukra, ahol a kiemelkedő szólistáknak tanították a Vaganova-balettmetodikát. Ez a tanfolyam egyúttal a később alapítandó Állami Balettintézet tanári karának felkészítését is eredményezte.

1951-1955 között a Vígszínházban lett balettmester, koreográfus, és szólótáncos. Közben a megalakult Állami Balettintézetben Nádasi Ferenc mester mellett asszisztál.1955-ben megnősült. Felesége Déry Gabriella opera-énekesnő. 1955-ben 3 színházi kolléganőjével balettiskolát nyitott, mely egyre nagyobb hírnévre tett szert. Ekkor megérezve az idők szavát, a klasszikus balett mellett nyitott a modern műfajok tanítása felé: dzsessztáncot is tanított, majd jégtáncosok és tornászok edzője volt. A 60-as évek elején a Magyar Jégrevű művészeti vezetője, majd az évtized végén a Moulin Rouge koreográfusa volt. Magániskolája révén a hazai újjászülető modern táncélet egyik ösztönzője volt. 1974-1985 között az Állami Artistaképző Intézet tanára, majd 1989-től az újból meginduló modern táncpedagógus-képző tanfolyamok vezető tanára. Az 1970-es évek végén, az 1980-as évek elején a megalakuló Rock Színház tánckarát is ő hozta létre. A 80-as évek elejétől oktatta saját dzsessztánc-rendszerét. 1982-ben alakult meg hivatásos társulata, a Jeszenszky Táncegyüttes, amely 1988-ig működött profi együttesként. 1992-ben létrehozta a Jeszenszky Alapítványt a korszerű táncoktatásért. 1997-ben a képzés központját áthelyezte Budapestről Vácra, amely azóta Jeszenszky Art Center néven működik, és magában foglalja a Jeszenszky Produkciót, amely műsorok gyártásával és azok menedzselésével foglalkozik. Pest Megye Közgyűlése 2005-ben a Jeszenszky Táncművészeti Központnak ítélte oda a „Pest Megye Művészetéértdíjat. Haláláig, több mint négy évtizedig Budán, az Orbán-hegyen élt. Sírja a Farkasréti temetőben található.

Könyvei[szerkesztés]

  • Balett (zsebszótár), 1992.

Emlékezete[szerkesztés]

Jeszenszky Endre a tánc nagymestere, akinek emlékére a Táncpedagógusok Országos Szövetsége minden évben megrendezi a Koreográfus versenyt. A táncosoknak két táncot kell előadniuk, egy kötelezőt és egy választottat, amelyek maximum 5-10 percesek lehetnek. Minden évben komoly zsűri áll össze a táncok értékelésére. Kőkemény kritikával értékelik a versenyszámokat, ahol figyelik a produkció ötletességét és azt, hogy a táncosok mennyire képesek összhangban mozogni a zenével. A modern tánc bevezetése Jeszenszky Endre nevéhez fűződik, nem véletlen, hogy neki állít emléket ez a verseny.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]