Állami Artistaképző Intézet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola

1973-ban készült el az iskola mai épülete VII. kerület Városligeti fasor 3
1973-ban készült el az iskola mai épülete
VII. kerület Városligeti fasor 3
Alapítva 1950. december
Korábbi nevei Állami Artistaképző Intézet
Típus
  • középiskola
  • oktatási intézmény
Elhelyezkedése
Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola (Budapest)
Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola
Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 27″, k. h. 19° 04′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 27″, k. h. 19° 04′ 23″
A Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola weboldala
Baross Imre igazgató, az iskola névadója

A Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola jogelődje az Állami Artistaképző Intézet, a magyar cirkuszművészeket képző oktatási intézmény, ahol az első évfolyam 1951 januárjában indult néhány fős tanári karral egy budapesti belvárosi bérház első emeletén lévő tánciskola termeiben, az V. kerület Arany János utca 34-ben. Az iskola 1980 óta Intézet, amelynek fenntartója 2007 szeptember 1-től a Magyar Cirkusz és Varieté Kht. (MaCiVa).[1]

Története[szerkesztés]

Alapítása[szerkesztés]

Manökenjelöltek
Manökenjelöltek felvételi vizsgája, Sütő Enikő (1977)
Csengeri Szilvia, fortepan 89053
Manökenjelöltek felvételi vizsgája (1979)
Állami Artistaképző Intézet, manökenjelöltek felvételi vizsgája (1979)

Az Állami Artistaképző Intézet 1950 decemberében nyitotta meg kapuit mint Állami Artistaképző Iskola. Az első évfolyam 1951 januárjában indult egy belvárosi bérház első emeletén lévő tánciskola termeiben, az V. ker. Arany János utca 34-ben. Kicsiny helyiségben működő iskola volt a magja a magyar artistaművész-képzés központjának. 1973-ban készült el az iskola mai Városligeti fasori épülete, ahol jól felszerelt tornateremben gyakorolhatnak a tanulók.

A korábban az Oktatási Minisztérium fenntartásában működő iskolát 2007. szeptember 1-től a Magyar Cirkusz és Varieté Kht., Fővárosi Nagycirkusz vette át.

Az artistaképző iskola létrehozásában komoly érdemei voltak az iskola első igazgatójának, Baross Imrének, aki egészen 1986-ban bekövetkezett haláláig állt az intézet élén, emiatt a fenntartó az ő személyét választotta az iskola névadójának.

Több mint húsz éven át volt Baross Imre közvetlen munkatársa, Aszalós Károly az Intézet tanára, aki Baross Imre halála után 1986-tól lett az Intézet igazgatója. Az iskola tanárai között olyan híres előadóművészek és sportolók is voltak, mint Hortobágyi Károly, a 8 Faludi ugródeszkaszám megalkotója, Pataki Ferenc olimpiai bajnok tornász, Gács Rezső „Rodolfó” nemzetközi hírű bűvész, Markos József „Alfonzó” és Szilágyi György humorista is.[2]

Az elmúlt évtizedek alatt az Intézet jelentős változáson ment át, de a tantestületet komoly művészi pályafutással rendelkezik továbbra is. Artisták, torna szakedzők, valamint tánc-, zene- és pantomimművészek a tanárok. Ma már Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola néven működik. Évente nagyjából harminc jelentkező felvételizik artistaképzőbe. A cirkuszművészek utánpótlás-nevelését a Szakközépiskola és Szakiskola egyedüliként látja el az állami intézményrendszerben.[3] Az oktatást segíti a Hungária Cirkuszcsarnok, amelyben a Fővárosi Nagycirkusz porondjával azonos méretű gyakorlómanézst alakítottak ki, ami mellette 132 fős nézőtér is van.[4]

Aszalós Károly, Baross Imrével együtt megszervezte és vezette a:

  • manökenképzést
  • bohócképző tanfolyamot
  • kaszkadőrök képesítési rendszerét
  • varietétáncképzést.

Manökentanfolyamok[szerkesztés]

A manökenek tevékenységét eleinte nem ismerték el foglalkozásként. Magyarországon először az Állami Artistaképző Intézetben vezették be a fotómodell és manöken képzést. Többszintű válogatások után vették fel a jelentkezőket. Előírás volt, hogy a jelentkezőknek minimum 170 centiméter magasnak kellett lenniük. Egy-egy tanfolyam létszáma körülbelül 30 fő volt. A tanfolyamokon sminkelést, dzsesszbalettet, színészmesterséget és színpadi mozgást tanítottak, Jeszenszky Endre koreográfus, valamint Szirmai Béla is oktatott.

A manökenek, modellek hosszú időn keresztül itt végezték el a foglalkozásukhoz szükséges szakmai tanfolyamot, itt kaptak oklevelet a sikeres vizsga esetén.

A Magyar Divatintézet kitalálta, hogy …írassa rendes iskolába manökenjeit az őket foglalkoztató Magyar Hirdető. Kézenfekvő választásnak bizonyult a Balettintézet, ahol aztán három hónapos képzés keretében okították a profi és a kezdő modelleket az intézmény tanárai, mit is lehet kezdeni a kifutón hosszú percekig egy esernyővel, hogyan kell elegánsan leülni, lépdelni. A könnyed mozgású gazellákat némileg megzavarta a tananyag: a spicchez és leszorított kézfejekhez szokott szigorú oktatók feszes balerinává próbálták faragni tanítványaikat. A legvidámabb barakk divatvilágának első és egyetlen „szakképzése" eleinte mindenképp sokkolta a - szezonban napi két-három bemutatót, több reklámfilmet és fotózást is bonyolító - profi modelleket, hisz hivatalos iskola híján már rég kitanulták a szakmát a francia újhullámos filmekből. Profi módon jártak, sminkeltek, fésülködtek, Brigitte Bardot után szabadon.
– Népszabadság, Szablyár Eszter: Kifutó modellek, 2009.02.02[5]

2014-től Rábaközi Andrea modell, aki az Artistaképzőben végzett és kapott oklevelet, itt vezet manökentanfolyamokat.

Artistaképzés[szerkesztés]

A vándorcirkuszok államosításának évében több mint 100 diák felvételizett.

1959 Akkoriban még egyáltalán nem hasonlított az iskola a mostanira. Nem volt cipőnk, ruhánk, a kellékeket magunknak készítettük, a szálkás karikák véresre sebezték a kezünk. Olyan alacsony volt a plafon, hogy egy-egy szaltó közben bevertük magunkat a mennyezetbe. Sok tanár felkészületlen volt, bár az alapokat mi is ott tanultuk. Sokszor éhesek voltunk, lyukas cipőinket újságpapírral tömtük ki, de nagyon hittünk abban amit csinálunk, és a rossz körülmények csak erősítettek, hogy még jobbak legyünk. Teli hassal nem is lehet olyan jó gyakorlatokat csinálni.

– Csikasz János és Steiner Ilona

Ma már jobbak a körülmények: egy Városligeti fasori épületben jól felszerelt tornateremben gyakorolhatnak a gyerekek, tanáraik közül többen nagy névnek számítanak a szakmában. Itt tanított például Rodolfó.

Bohócképzés[szerkesztés]

Az 1970-es években volt utoljára bohócképzés az Artistaképzőben. 2017-ben ismét indul. A kurzuson lesznek akrobatika-, tánc- és zeneórák, pantomim és minden, ami a szakmához kapcsolódik, a sminkeléstől a kosztümtervezésig.

Az Intézet igazgatói[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]