Jendrassik György
| Jendrassik György | |
| Született | 1898. május 13. Budapest |
| Elhunyt | 1954. február 8. (55 évesen) London |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | gépészmérnök |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1922) |
| Kitüntetései | Széchenyi-díj (1990) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jendrassik György témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jendrassik György (Budapest, 1898. május 13. – London, 1954. február 8.) posztumusz Széchenyi-díjas magyar gépészmérnök. A dízelmotorok és gázturbinák fejlesztése terén ért el kimagasló eredményeket.
Élete
[szerkesztés]Középiskoláit Budapesten, a VIII. kerületi Horánszky utcai reálgimnáziumban – a mai Vörösmarty Mihály Gimnáziumban – végezte. A matematika és fizika iránt különös érdeklődést mutatott, hatodikos korában már tudott integrálni és differenciálni, és 1916-ban megnyerte a Mathematikai és Physikai Társulat fizikaversenyét.
Egyetemi tanulmányait 1916-ban kezdte meg a budapesti Királyi József Műegyetem gépészmérnöki karán. Az 1919–1920 közötti tanévben Kármán Tódor engedélyével ösztöndíjasként a berlini műszaki egyetemen tanult, ahol többek között Albert Einstein és Max Planck előadásait is látogatta. 1922-ben szerezte meg kitűnő minősítéssel a gépészmérnöki oklevelet, és még ugyanebben az évben elkezdett dolgozni a Ganz és Társa – Danubius Villamossági-, Gép-, Waggon és Hajógyár Rt.-nél.
Tevékenységét a Tanulmányi Osztály keretén belül kezdte, amely a fejlesztő, kísérletező részleget jelentette. Első munkái közé tartozott a holland tengerparti helyiérdekű vasút részére szállított újszerű kocsik főtartóinak szilárdsági számítása és a terhelési próbák előkészítése. Ebben az időben a Tanulmányi Osztály központi témája egy középfordulatú semi-dízelmotor kifejlesztése volt. Így Jendrassiknak alkalma nyílt megismerni a dízelmotor elméleti és gyakorlati problémáit.
Érdeklődése hamarosan a dízelmotorok fejlesztése felé fordult. Több szabadalmat dolgozott ki, amelyekkel a járművekben is alkalmazható kis- és közepes teljesítményű dízelmotorok kifejlesztését alapozta meg. Kétéves fejlesztőmunka után, 1927-ben készült el a Jm 130 típusjelű, egyhengeres motor tervével, melynek furata 130 mm, lökete 160 mm volt, és 1000 1/min fordulatszámnál 12 lóerőt teljesített 210 gramm fajlagos fogyasztás mellett. Ezt továbbfejlesztve születtek meg később a két-, négy- és hathengeres változatok is, amelyek stabil, vasúti jármű és hajó meghajtására alkalmas kivitelben készültek, és amelyek egyik fő jellegzetessége az előkamrás égéstér volt.
1927-ben a dízelmotorok sikerét látva az első szabadalmakat és a motorokat még a Tanulmányi Osztály keretein belül dolgozta ki, de 1927 nyarán létrehozták részére az önálló Jendrassik Motorszerkesztési Osztályt. Ez az osztály még a halála után is működött, egészen 1958 végéig. A Ganz-Jendrassik motoroknak köszönhetően kezdődött el a vasút motorizálása, de a dízelmotorok a hajózásban és a közúti járművekben is elterjedtek.
Szabadalmait több nagy motorgyár, köztük az akkoriban vezető motorgyártónak számító spanyol Hispano-Suiza és az angol Vickers is megvásárolta. Jendrassik kiválóan tudott németül, franciául, angolul és spanyolul. Nagy nyelvtudására szüksége is volt, mert a vállalat ügyeiben gyakran kellett nyugati országokba utaznia. 1934-ben magánirodát rendezett be, ahol munkatársaival a Hispano-Suiza részére megtervezett egy hathengeres V-elrendezésű dízelmotort. A Ganz Rt. mellett saját irodát is fenntartott.
1934-ben megnősült, feleségül vette Schmahl Johannát, Schmahl Henrik okleveles építész nagyobbik leányát.
Az egyre tökéletesebb Jendrassik-motorok az egész világon ismertté váltak, öregbítették a magyar ipar, a Ganz-gyár és nem utolsósorban Jendrassik György hírnevét. Az állandó motorfejlesztési tevékenység mellett a gázturbinák megvalósításával is foglalkozott. Magánirodájában végezték a majdan megvalósuló gázturbina számára a termodinamikai számításokat.
1936-ban létrehozta a Találmánykifejlesztő és Értékesítő Kft.-t, amely állami támogatást is kapott az 1937-ben elkezdett gázturbina-kísérletekhez, melyet 1938 végére siker koronázott: megszületett a világ első önálló tüzelőtérrel rendelkező kis gázturbinája, 100 LE-s teljesítménnyel és 21,2%-os gazdasági hatásfokkal. Az 1939-40-es években elkészítette a Cs–1 jelű, 1000 LE-re tervezett repülőgép-gázturbinát, ezzel párhuzamosan kísérleteket folytatott járművek részére szánt, 300 LE-s gázturbinával is. A JR 300 típusnevű járműgázturbina leválasztott munkaturbinával készült. Ez a hajtómű volt a világon az első légcsavaros gázturbina. A típusjelzésben a Cs "csónakmotort" jelentett, így akarták a német hírszerzést félrevezetni, hogy ne tegyék rá kezüket a radikálisan új erőforrásra.
Az egyre növekedő nehézségek ellenére nem hagyott fel azzal az elképzelésével, hogy a már világhírű motorjaihoz turbófeltöltőt tervezzen. A turbófeltöltővel végzett kísérletei a Ganz-gyárban folytak. Hosszas kísérletezés után látványos eredmény született: a kísérleti motor teljesítményét csupán a középnyomás emelésével sikerült 50%-kal megnövelni. Ez az eredmény 1944-ben szenzációként hatott. Sajnos, a kísérletek során nyert tapasztalatokat a gyakorlatban már nem tudták felhasználni, mert a munkálatokat Budapest ostroma miatt be kellett szüntetni.
Közben a Ganz-vállalatnál is növekedett Jendrassik tekintélye, amit követett hatáskörének és rangjának emelkedése. 1939-ig osztályvezető volt, főmérnöki (1927), felügyelői (1930), főfelügyelői (1931) és igazgatói (1936) rangban. 1939-ben a gyár helyettes vezérigazgatójának, 1942-ben vezérigazgatónak nevezték ki. A vezérigazgatóságot csak rábeszélésre, a vállalat érdekében vállalta el. Eredményeit a Magyar Tudományos Akadémia is elismerte, 1943. május 14-én levelező tagjának választotta, székfoglalójára azonban a háború miatt nem kerülhetett sor.
Budapest ostromának elmúltával azonnal megjelent a romos Ganz-gyárban és a rá jellemző intenzitással vetette bele magát az újrakezdés munkálataiba. Szakértő tagja lett több külföldre utazó szakmai küldöttségnek, többször utazott a nyugati államokba is, hogy mint a Ganz vezérigazgatója, felelevenítse korábbi üzleti kapcsolatait, amelyek a háború miatt megszakadtak.
Az akkori zavaros politikai és gazdasági körülmények nem kedveztek a törekvéseinek. Számos támadás érte, ellenséges légkör és bizalmatlanság vette körül. A személyét ért sérelmek miatt, valamint azért, mert kutatómunkáját nem volt módja folytatni, 1947-ben egy nyugati üzleti útjáról nem tért vissza Magyarországra. Rövid ideig Argentínában élt, majd végül Londonban telepedett le. Angliában a Metropolitan Vickers Ltd-nél tovább folytatta a gázturbinákkal kapcsolatos fejlesztőmunkáját, de mellette saját céget is létrehozott. Ennek a cégnek a keretében dolgozta ki utolsó találmányát, a nyomáscserélőt. A Ganz gyárral való kapcsolata 1951-ben véglegesen megszakadt, azt követően, hogy egy Magyarországról érkezett bizottsággal megállapodott abban, hogy hazai szabadalmairól a jövőre nézve lemond. A múltra vonatkozó igényeit azonban fenntartotta. 1954. február 8-án hunyt el. 1990-ben posztumusz Széchenyi-díjat kapott az egész világon elismert gyorsjárású dízelmotorok feltalálásáért.
A Jendrassik-motor
[szerkesztés]
A Jendrassik-motor a következő fontosabb újításokat tartalmazta:
- Előkamrás égéstér a jobb keverékképzés elérésére és a magasabb üzemi fordulatszám érdekében.
- Dekompressziós berendezés az indítás és a normál üzemi állapot elérésének meggyorsítására.
- Rugós adagolószivattyú.
A motort az akkor magasnak számító fordulatszám miatt kisebb sínautókba, hajókba szerelték.[1]
A motorkocsikba való motorokat úgy tervezték, hogy a régebbi benzinmotorok helyére szerelhessék. A Jendrassik-motorral szerelt Árpád motorvonat 2 óra 58 perc alatt teljesítette a Budapest–Bécs távolságot, épp úgy, mint a korszerű railjet vonatok.[2]
Szabadalmai
[szerkesztés]Működése során 60 szabadalmi bejelentésen szerepel a neve:
| Lajstrom-szám | A bejelentés napja | Osztály jelzete | A szabadalom címe |
|---|---|---|---|
| 94510 | 1924.09.09. | V/d/2 | Belső égésű hőerőgép és ehhez való üzemeljárás |
| 94538 | 1926.05.21. | V/d/2 | Tág határok között változó nyomatékkal járható belső égésű hőerőgép |
| 94953 | 1926.09.30. | V/d/2 | A tüzelőanyag-szivattyút működtető szerkezet belső égésű hőerőgépek részére |
| 95627 | 1927.04.21. | V/d/2 | Kompresszor nélküli, tüzelőanyag-befecskendezéssel dolgozó, belső égésű erőgép |
| 98058 | 1927.11.22. | V/e/1 | Szelep, főleg hőerőgépek tüzelőanyag-szivattyúi vagy porlasztói részére |
| 99445 | 1928.06.25. | V/d/2 | Tüzelőanyag-szivattyút működtető szerkezet |
| 99555 | 1928.05.22. | V/d/3 | Sarló alakú munkaterű, görgős szivattyú vagy motor |
| 100249 | 1929.03.12. | XXI/c | Diffusor, főleg centrifugál szivattyúkhoz és kompresszorokhoz |
| 101099 | 1929.03.22. | V/d/1 | Radiális átömlésű gázturbinakerék, elsősorban állandó nyomású gázturbinákhoz |
| 102168 | 1930.01.01. | V/d/2 | Kompresszor nélküli tüzelőanyag-befecskendezéssel dolgozó, belső égésű motor |
| 102467 | 1929.11.21. | V/d/2 | Löketszabályozó ütköző nyomólöketükben megfeszített rugóval működtetett tüzelőanyag- szivattyúk részére |
| 103750 | 1930.07.03. | V/d/2 | Öblítőszivattyú belső égésű hőerőgépek számára |
| 103785 | 1930.04.05. | V/d/2 | Berendezés belső égésű hőerőgépek dugattyúinak kenőolajjal való hűtésére |
| 103968 | 1930.05.06. | XXI/c | Dugattyús szivattyú |
| 104125 | 1930.08.02. | V/d/2 | Dugattyús szivattyú vagy motor |
| 104590 | 1930.07.10. | V/d/2 | Berendezés erőgépek indításának megkönnyítésére |
| 105614 | 1931.02.19. | V/e/2 | Eljárás és berendezés áramlások energiájának tárolására és a tárolt energia visszaszolgáltatására |
| 105664 | 1928.11.30. | V/d/2 | Átömlő furat vagy csatorna előkamrás rendszerű belső égésű hőerőgépek elégési terében levő válaszfalak, terelőelemek számára |
| 105928 | 1930.02.07. | V/d/2 | Tüzelőanyag-szivattyút működtető szerkezet |
| 106412 | 1930.10.16. | XXI/c | Eljárás és berendezés folyékony közegek közötti energiaátadásra |
| 106453 | 1931.05.30. | XXI/c | Szívóberendezés szivattyúk, elsősorban centrifugál-szivattyúk részére |
| 108105 | 1932.03.02. | V/e/1 | Berendezés csövekben áramló közeg hőátadásának fokozására |
| 108126 | 1932.04.05. | V/d/2 | Eljárás kompresszor nélküli Diesel motorok befecskendező szerveiben fellépő káros nyomáshullámok kiküszöbölésére |
| 109447 | 1933.01.10. | XVIII/a | Hűtő, illetve fűtőfelület cseppfolyós vagy gáznemű közegek részére |
| 109728 | 1930.04.08. | V/d/2 | Kétütemű belső égésű hőerőgép |
| 111353 | 1933.11.11. | V/d/2 | Eljárás és berendezés forgó tengelycsapok, elsősorban belső égésű hőerőgépek fő- és forgattyúcsapjainak hűtésére |
| 111446 | 1933.09.23. | V/d/2 | Átömlő furat vagy csatorna előkamrás rendszerű belső égésű hőerőgépek elégési terében lévő válaszfalaihoz, terelőelemeihez |
| 111648 | 1933.01.14. | V/d/2 | Berendezés előkamrák, légtárolók stb. rögzítésére belső égésű hőerőgépek hengerfejeiben |
| 113629 | 1935.03.22. | V/e/1 | Tömszelence |
| 114505 | 1935.04.01. | V/d | Üzemi eljárás és berendezés gázturbinákhoz |
| 114689 | 1935.06.15. | V/d/3 | Hajtórúd, elsősorban gyorsforgású motorokhoz |
| 114740 | 1935.04.09. | V/d/2 | Üzemi eljárás és berendezés belső égésű, befecskendezéses, elsősorban járműveket hajtó dugattyús hőerőgépekhez |
| 117387 | 1936.06.10. | V/d/2 | Berendezés motoros járművek hajtómotorainak üzemi ellenőrzésére |
| 117559 | 1936.07.09. | V/e/1 | Közös dugattyúhoronyba helyezett dugattyúgyűrűpár |
| 119895 | 1937.02.13. | V/d/2 | Munkaeljárás gázturbinákhoz és az eljárás foganatosítására való gázturbina |
| 120477 | 1935.05.31. | XXI/c | Forgó aerodinamikus kompresszor |
| 120831 | 1937.12.24. | V/d/1 | Szabályozási eljárás gázturbinákhoz és hozzávaló gázturbina |
| 120860 | 1937.06.26. | V/d/2 | Berendezés gázturbinákhoz |
| 121918 | 1938.01.26. | V/d/2 | Üzemi eljárás égési turbinákhoz és az eljárás kivitelére való turbinaberendezés |
| 121919 | 1938.04.16. | V/d/2 | Üzemeljárás és berendezés gázturbinákhoz |
| 123678 | 1938.07.12. | V/d/2 | Eljárás sorba kapcsolt és egymástól mechanikailag független turbinákat tartalmazó gépcsoport számára és hozzávaló berendezés |
| 123679 | 1938.07.14. | V/d/2 | Eljárás gázturbinák szabályozására és hozzávaló berendezés |
| 124290 | 1939.04.11. | V/d/2 | Üzemeljárás és berendezés gázturbinák részére |
| 125513 | 1935.11.25. | V/d/2 | Eljárás és berendezés forgó kompresszorok, turbinák vagy ezekből álló gépcsoportok indítására és részterheléssel való üzembentartására |
| 126422 | 1939.08.02. | V/d/2 | Hőkicserélő |
| 128044 | 1940.07.26. | V/d/2 | Eljárás és berendezés gázturbinatelepekhez a hasznos munkát kifejtő gépegység forgásértelmének megváltoztatására |
| 128045 | 1940.10.17. | XXI/c | Eljárás és berendezés kompresszortelepekhez a szállított munkaközeg mennyiségének szabályozására |
| 128611 | 1940.08.28. | V/d/2 | Tartórendszer meleg munkaközeggel dolgozó forgó gépek, főleg gáz- és gőzturbinák csapágytokjai számára |
| 130185 | 1941.07.03. | V/e/1 | Berendezés csavaró lengések csillapítására |
| 131263 | 1941.12.20. | XVIII/b | Szárazoltási eljárás és hozzávaló berendezés |
| 132904 | 1942.02.26. | V/d/2 | Eljárás és berendezés gázturbinák üzemének szabályozására |
| 133514 | 1942.05.22. | II/h | Hőkicserélő |
| 134340 | 1942.11.26. | V/d/1 | Kalorikus turbina, elsősorban gázturbina |
| 134341 | 1942.11.26. | V/d/1 | Kalorikus turbina, elsősorban gázturbina |
| 135274 | 1943.04.16. | II/h | Felületi hőkicserélő, főleg hűtő |
| 136421 | 1943.07.13. | V/d/2 | Eljárás lapátkoszorús forgó gépeknek periodikus jellegű működési folyamat szerint való üzembentartására, s az eljárás kivitelére való gép, illetve gépi berendezés |
| 136611 | 1943.01.28. | II/h | Hőtároló betétes hőkicserélő |
| 137368 | 1943.06.21. | V/d/1 | Eljárás lapátkoszorús forgó gépeknek váltakozó átáramlási irányban való üzemben tartására, s az eljárás kivitelére való forgó gép |
| 138415 | 1942.11.10. | V/d/2 | Eljárás és berendezés változó fordulatszámú munkaturbinát tartalmazó gázturbinatelepek üzemi szabályozására |
| 139149 | 1946.02.12. | XVIII/h | Eljárás és berendezés nagy hőfokú gáznemű közegek hűtésére |
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Terplán Zénó: Jendrassik György, Akadémiai Kiadó, 1996, A múlt magyar tudósai sorozat
- Jendrassik György életrajza a Magyar Szabadalmi Hivatal honlapján Archiválva 2008. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Szabadalmainak listája (angolul)
- A Műegyetem honlapján
- JENDRASSIK GYÖRGY
- Penninger Antal: Jendrassik György születésének 115. évfordulója. Szellemi hatása a műegyetemi oktatásra (előadás, prezentáció) (pdf), 2013. szeptember 13.
