Jendrassik György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Jendrassik György
Született 1898. május 13.
Budapest
Elhunyt 1954. február 8. (55 évesen)
London
Állampolgársága
Nemzetisége magyar
Foglalkozása gépészmérnök
Iskolái Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Díjak Széchenyi-díj
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jendrassik György témájú médiaállományokat.

Jendrassik György (Budapest, 1898. május 13.London, 1954. február 8.) Széchenyi-díjas magyar gépészmérnök. A dízelmotorok és gázturbinák fejlesztése terén ért el kimagasló eredményeket.

A Cs–1 gázturbina a budapesti Műszaki Múzeumban

Élete[szerkesztés]

Középiskoláit Budapesten a VIII. kerületi Horánszky utcai reálgimnáziumban – a mai Vörösmarty Mihály Gimnáziumban – végezte. A matematika és fizika iránt különös érdeklődést mutatott, hatodikos korában már tudott integrálni és differenciálni, és 1916-ban megnyerte a Mathematikai és Physikai Társulat fizikaversenyét.Egyetemi tanulmányait 1916-ban kezdte meg a budapesti Királyi József Műegyetem gépészmérnöki karán. 19191920 közötti tanévben Kármán Tódor engedélyével ösztöndíjasként a berlini műszaki egyetemen tanult, ahol többek között Einstein, és Planck előadásait is látogatta. 1922-ben szerezte meg kitűnő minősítéssel a gépészmérnöki oklevelet, és még ugyanebben az évben elkezdett dolgozni a Ganz és Társa – Danubius Villamossági- Gép- Waggon és Hajógyár Rt.-nél. Tevékenységét a Tanulmányi Osztály keretén belül kezdte, amely a fejlesztő, kísérletező részleget jelentette. Első munkái közé tartozott a holland tengerparti helyiérdekű vasút részére szállított újszerű kocsik főtartóinak szilárdsági számítása és a terhelési próbák előkészítése. Ebben az időben a Tanulmányi Osztály központi témája egy középfordulatú semi-dízelmotor kifejlesztése volt. Így Jendrassiknak alkalma nyílt megismerni a dízelmotor elméleti és gyakorlati problémáit. Jendrassik érdeklődése hamarosan a dízelmotorok fejlesztése felé fordult. Több szabadalmat dolgozott ki, amelyekkel a járművekben is alkalmazható kis- és közepes teljesítményű dízelmotorok kifejlesztését alapozta meg. Kétéves fejlesztőmunka után, 1927-ben készült el a Jm 130 típusjelű, egyhengeres motor. Furata 130 mm, lökete 160 mm, és 1000 1/min fordulatszámnál 12 lóerőt teljesített 210 gramm fajlagos fogyasztás mellett. Ezt továbbfejlesztve később a két-, négy- és hathengeres változatok is amelyek stabil, vasúti jármű és hajó meghajtására alkalmas kivitelben készültek, és amelyek egyik fő jellegzetessége az előkamrás égéstér volt. 1927-ben a dízelmotorok sikerét látva Az első szabadalmakat és a motorokat még a Tanulmányi Osztály keretein belül dolgozta ki Jendrassik, de 1927 nyarán létrehozták részére az önálló Jendrassik Motorszerkesztési Osztályt. Ez az osztály még Jendrassik halála után is működött, egészen 1958 végéig. A Ganz-Jendrassik motoroknak köszönhetően kezdődött el a vasút motorizálása, de a dízelmotorok a hajózásban és a közúti járművekben is elterjedtek.

Szabadalmait több nagy motorgyár, köztük az akkoriban vezető motorgyártónak számító spanyol Hispano-Suiza és az angol Vickers is megvásárolta. Jendrassik kiválóan tudott németül, franciául, angolul és spanyolul. Nagy nyelvtudására szüksége is volt, mert a vállalat ügyeiben gyakran kellett nyugati országokba utaznia. 1934-ben magánirodát rendezett be, ahol munkatársaival 1934-ben a Hispano-Suiza részére megtervezett egy hathengeres V-elrendezésű dízelmotort. A Ganz Rt. mellett saját irodát is fenntartott. 1934-ben megnősült, feleségül vette Schmall Johannát, Schmall Henrik okleveles építész nagyobbik leányát. Az egyre tökéletesebb Jendrassik-motorok az egész világon ismertté váltak, öregbítették a magyar ipar, a Ganz-gyár és nem utolsósorban Jendrassik György hírnevét. Az állandó motorfejlesztési tevékenység mellett a gázturbinák megvalósításával is foglalkozott. Magánirodájában végezték a majdan megvalósuló gázturbina számára a termodinamikai számításokat.

1936-ban létrehozta a Találmánykifejlesztő és Értékesítő Kft.-t, amely állami támogatást is kapott az 1937-ben elkezdett gázturbina-kísérletekhez, melyet 1938 végére siker koronázott: megszületett a világ első önálló tüzelőtérrel rendelkező kis gázturbinája, 100 LE-s teljesítménnyel és 21,2%-os gazdasági hatásfokkal. Az 1939-40-es években elkészítette a Cs–1 jelű, 1000 LE-re tervezett repülőgép-gázturbinát, ezzel párhuzamosan kísérleteket folytatott járművek részére szánt, 300 LE-s gázturbinával is. A JR 300 típusnevű járműgázturbina leválasztott munkaturbinával készült. Ez a hajtómű volt a világon az első légcsavaros gázturbina. A típusjelzésben a Cs "csónakmotort" jelentett, így akarták a német hírszerzést félrevezetni, hogy ne tegyék rá kezüket a radikálisan új erőforrásra. Az egyre növekedő nehézségek ellenére nem hagyott fel azzal az elképzelésével, hogy a már világhírű motorjaihoz turbófeltöltőt tervezzen. A turbófeltöltővel végzett kísérletei a Ganz-gyárban folytak. Hosszas kísérletezés után látványos eredmény született: a kísérleti motor teljesítményét csupán a középnyomás emelésével sikerült 50%-kal megnövelni. Ez az eredmény 1944-ben szenzációként hatott. Sajnos, a kísérletek során nyert tapasztalatokat a gyakorlatban már nem tudták felhasználni, mert a munkálatokat Budapest ostroma miatt be kellett szüntetni. Közben a Ganz-vállalatnál is növekedett Jendrassik tekintélye, amit követett hatáskörének és rangjának emelkedése. 1939-ig osztályvezető volt, főmérnöki (1927), felügyelői (1930), főfelügyelői (1931) és igazgatói (1936) rangban. 1939-ben a gyár helyettes vezérigazgatójának, 1942-ben vezérigazgatónak nevezték ki. A vezérigazgatóságot csak rábeszélésre, a vállalat érdekében vállalta el. Eredményeit a Magyar Tudományos Akadémia is elismerte, 1943. május 14-én levelező tagjának választotta, székfoglalójára azonban a háború miatt nem kerülhetett sor.

Budapest ostromának elmúltával azonnal megjelent a romos Ganz gyárban és a rá jellemző intenzitással vetette bele magát az újrakezdés munkálataiba. Szakértő tagja lett több külföldre utazó szakmai küldöttségnek, többször utazott a nyugati államokba is, hogy mint a Ganz vezérigazgatója, felelevenítse korábbi üzleti kapcsolatait, amelyek a háború miatt megszakadtak. Az akkori zavaros politikai és gazdasági körülmények nem kedveztek Jendrassik törekvéseinek. Számos támadás érte, ellenséges légkör és bizalmatlanság vette körül. A személyét ért sérelmek miatt, valamint azért, mert kutatómunkáját nem volt módja folytatni, 1947-ben egy nyugati üzleti útjáról nem tért vissza Magyarországra. Rövid ideig Argentínában élt, majd végül Londonban telepedett le. Angliában a Metropolitan Vickers Ltd-nél tovább folytatta a gázturbinákkal kapcsolatos fejlesztőmunkáját, de mellette saját céget is létrehozott. Ennek a cégnek a keretében dolgozta ki utolsó találmányát, a nyomáscserélőt. A Ganz gyárral való kapcsolata 1951-ben véglegesen megszakadt, azt követően, hogy egy Magyarországról érkezett bizottsággal megállapodott abban, hogy hazai szabadalmairól a jövőre nézve lemond. A múltra vonatkozó igényeit azonban fenntartotta. 1954. február 8-án hunyt el. 1990-ben posztumusz Széchenyi-díjat kapott az egész világon elismert gyorsjárású dízelmotorok feltalálásáért.

A Jendrassik-motor[szerkesztés]

6 hengeres Ganz-Jendrassik motor 1934-ből

A Jendrassik-motor a következő fontosabb újításokat tartalmazta:

  • Előkamrás égéstér a jobb keverékképzés elérésére és a magasabb üzemi fordulatszám érdekében.
  • Dekompressziós berendezés az indítás és a normál üzemi állapot elérésének meggyorsítására.
  • Rugós adagolószivattyú.

A motort az akkor magasnak számító fordulatszám miatt kisebb sínautókba, hajókba, szerelték[1]

A motorkocsikba való motorokat úgy tervezték, hogy a régebbi benzinmotorok helyére szerelhessék. A Jendrassik-motorral szerelt Árpád motorvonat 2 óra 58 perc alatt teljesítette a BudapestBécs távolságot, épp úgy, mint a korszerű railjet vonatok.[2]

Szabadalmai[szerkesztés]

Működése során 60 szabadalmi bejelentésen szerepel a neve

Lajstrom- szám A bejelentés napja Osztály jelzete A szabadalom címe

  • 94510 1924.09.09. V/d/2 Belső égésű hőerőgép és ehhez való üzemeljárás
  • 94538 1926.05.21. V/d/2 Tág határok között változó nyomatékkal járható belső égésű hőerőgép
  • 94953 1926.09.30. V/d/2 A tüzelőanyag-szivattyút működtető szerkezet belső égésű hőerőgépek részére
  • 95627 1927.04.21. V/d/2 Kompresszor nélküli, tüzelőanyag-befecskendezéssel dolgozó, belső égésű erőgép
  • 98058 1927.11.22. V/e/1 Szelep, főleg hőerőgépek tüzelőanyag-szivattyúi vagy porlasztói részére
  • 99445 1928.06.25. V/d/2 Tüzelőanyag-szivattyút működtető szerkezet
  • 99555 1928.05.22. V/d/3 Sarló alakú munkaterű, görgős szivattyú vagy motor
  • 100249 1929.03.12. XXI/c Diffusor, főleg centrifugál szivattyúkhoz és kompresszorokhoz
  • 101099 1929.03.22. V/d/1 Radiális átömlésű gázturbinakerék, elsősorban állandó nyomású gázturbinákhoz
  • 102168 1930.01.01. V/d/2 Kompresszor nélküli tüzelőanyag-befecskendezéssel dolgozó, belső égésű motor
  • 102467 1929.11.21. V/d/2 Löketszabályozó ütköző nyomólöketükben megfeszített rugóval működtetett tüzelőanyag- szivattyúk részére
  • 103750 1930.07.03. V/d/2 Öblítőszivattyú belső égésű hőerőgépek számára
  • 103785 1930.04.05. V/d/2 Berendezés belső égésű hőerőgépek dugattyúinak kenőolajjal való hűtésére
  • 103968 1930.05.06. XXI/c Dugattyús szivattyú
  • 104125 1930.08.02. V/d/2 Dugattyús szivattyú vagy motor
  • 104590 1930.07.10. V/d/2 Berendezés erőgépek indításának megkönnyítésére
  • 105614 1931.02.19. V/e/2 Eljárás és berendezés áramlások energiájának tárolására és a tárolt energia visszaszolgáltatására
  • 105664 1928.11.30. V/d/2 Átömlő furat vagy csatorna előkamrás rendszerű belső égésű hőerőgépek elégési terében levő válaszfalak, terelőelemek számára
  • 105928 1930.02.07. V/d/2 Tüzelőanyag-szivattyút működtető szerkezet
  • 106412 1930.10.16. XXI/c Eljárás és berendezés folyékony közegek közötti energiaátadásra
  • 106453 1931.05.30. XXI/c Szívóberendezés szivattyúk, elsősorban centrifugál-szivattyúk részére
  • 108105 1932.03.02. V/e/1 Berendezés csövekben áramló közeg hőátadásának fokozására
  • 108126 1932.04.05. V/d/2 Eljárás kompresszor nélküli Diesel motorok befecskendező szerveiben fellépő káros nyomáshullámok kiküszöbölésére
  • 109447 1933.01.10. XVIII/a Hűtő, illetve fűtőfelület cseppfolyós vagy gáznemű közegek részére
  • 109728 1930.04.08. V/d/2 Kétütemű belső égésű hőerőgép
  • 111353 1933.11.11. V/d/2 Eljárás és berendezés forgó tengelycsapok, elsősorban belső égésű hőerőgépek fő- és forgattyúcsapjainak hűtésére
  • 111446 1933.09.23. V/d/2 Átömlő furat vagy csatorna előkamrás rendszerű belső égésű hőerőgépek elégési terében lévő válaszfalaihoz, terelőelemeihez
  • 111648 1933.01.14. V/d/2 Berendezés előkamrák, légtárolók stb. rögzítésére belső égésű hőerőgépek hengerfejeiben
  • 113629 1935.03.22. V/e/1 Tömszelence
  • 114505 1935.04.01. V/d Üzemi eljárás és berendezés gázturbinákhoz
  • 114689 1935.06.15. V/d/3 Hajtórúd, elsősorban gyorsforgású motorokhoz
  • 114740 1935.04.09. V/d/2 Üzemi eljárás és berendezés belső égésű, befecskendezéses, elsősorban járműveket hajtó dugattyús hőerőgépekhez
  • 117387 1936.06.10. V/d/2 Berendezés motoros járművek hajtómotorainak üzemi ellenőrzésére
  • 117559 1936.07.09. V/e/1 Közös dugattyúhoronyba helyezett dugattyúgyűrűpár
  • 119895 1937.02.13. V/d/2 Munkaeljárás gázturbinákhoz és az eljárás foganatosítására való gázturbina
  • 120477 1935.05.31. XXI/c Forgó aerodinamikus kompresszor
  • 120831 1937.12.24. V/d/1 Szabályozási eljárás gázturbinákhoz és hozzávaló gázturbina
  • 120860 1937.06.26. V/d/2 Berendezés gázturbinákhoz
  • 121918 1938.01.26. V/d/2 Üzemi eljárás égési turbinákhoz és az eljárás kivitelére való turbinaberendezés
  • 121919 1938.04.16. V/d/2 Üzemeljárás és berendezés gázturbinákhoz
  • 123678 1938.07.12. V/d/2 Eljárás sorba kapcsolt és egymástól mechanikailag független turbinákat tartalmazó gépcsoport számára és hozzávaló berendezés
  • 123679 1938.07.14. V/d/2 Eljárás gázturbinák szabályozására és hozzávaló berendezés
  • 124290 1939.04.11. V/d/2 Üzemeljárás és berendezés gázturbinák részére
  • 125513 1935.11.25. V/d/2 Eljárás és berendezés forgó kompresszorok, turbinák vagy ezekből álló gépcsoportok indítására és részterheléssel való üzembentartására
  • 126422 1939.08.02. V/d/2 Hőkicserélő
  • 128044 1940.07.26. V/d/2 Eljárás és berendezés gázturbinatelepekhez a hasznos munkát kifejtő gépegység forgásértelmének megváltoztatására
  • 128045 1940.10.17. XXI/c Eljárás és berendezés kompresszortelepekhez a szállított munkaközeg mennyiségének szabályozására
  • 128611 1940.08.28. V/d/2 Tartórendszer meleg munkaközeggel dolgozó forgó gépek, főleg gáz- és gőzturbinák csapágytokjai számára
  • 130185 1941.07.03. V/e/1 Berendezés csavaró lengések csillapítására
  • 131263 1941.12.20. XVIII/b Szárazoltási eljárás és hozzávaló berendezés
  • 132904 1942.02.26. V/d/2 Eljárás és berendezés gázturbinák üzemének szabályozására
  • 133514 1942.05.22. II/h Hőkicserélő
  • 134340 1942.11.26. V/d/1 Kalorikus turbina, elsősorban gázturbina
  • 134341 1942.11.26. V/d/1 Kalorikus turbina, elsősorban gázturbina
  • 135274 1943.04.16. II/h Felületi hőkicserélő, főleg hűtő
  • 136421 1943.07.13. V/d/2 Eljárás lapátkoszorús forgó gépeknek periodikus jellegű működési folyamat szerint való üzembentartására, s az eljárás kivitelére való gép, illetve gépi berendezés
  • 136611 1943.01.28. II/h Hőtároló betétes hőkicserélő
  • 137368 1943.06.21. V/d/1 Eljárás lapátkoszorús forgó gépeknek váltakozó átáramlási irányban való üzemben tartására, s az eljárás kivitelére való forgó gép
  • 138415 1942.11.10. V/d/2 Eljárás és berendezés változó fordulatszámú munkaturbinát tartalmazó gázturbinatelepek üzemi szabályozására
  • 139149 1946.02.12. XVIII/h Eljárás és berendezés nagy hőfokú gáznemű közegek hűtésére

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások és források[szerkesztés]