Jean Paul Getty

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jean Paul Getty
J Paul Getty crop.jpg
Született 1892. december 15.[1][2][3][4][5][6][7][8]
Minneapolis[9]
Elhunyt 1976. június 6. (83 évesen)[1][2][3][4][5][6][7][8]
Guildford
Állampolgársága amerikai[10]
Házastársa Ann Rork Light (1932. december 1. – 1935)
Gyermekei
  • Gordon Getty
  • John Paul Getty, Jr.
  • Jean Ronald Getty
  • Timothy Getty
  • George Franklin Getty II
  • Gordon Peter Getty
SzüleiGeorge Getty
Foglalkozása
  • műgyűjtő
  • önéletrajzíró
  • vállalkozó
Iskolái
  • Magdalen Főiskola
  • Kaliforniai Egyetem (Berkeley)
  • Dél-kaliforniai Egyetem
Halál okaszívelégtelenség

A Wikimédia Commons tartalmaz Jean Paul Getty témájú médiaállományokat.
Getty Center

Jean Paul Getty (Minneapolis, USA, 1892. december 15.1976. június 6.) Minneapolis-ban született, Sarah Catherine McPherson (Risher) és George Getty gyermekeként. Paul felnőtt volt a módszertanra a szülei miatt, apja keresztény tudós volt, és mindketten szigorú teetotalerek voltak. 1903-ban, amikor Paul 10 éves volt, George Getty Bartlesville-be utazott, Oklahomába és megvásárolta a jogokat 1100 hektár területen. Néhány év múlva a Getty Oil Company kutakat hozott létre azon a földön, amelyek havonta 100 000 hordó kőolajat gyártottak. [8]

Halálakor a világ leggazdagabb emberének tartották. Szenvedélyes műgyűjtő volt, reneszánsz és barokk festmény és bútorgyűjteményét az 1953-ban alapított J. Paul Getty Múzeumban tette nyilvánossá.

Élete[szerkesztés]

1914-ben végzett az Oxfordi Egyetem közgazdasági és politikai szakán. Apja, George F. Getty oklahomai olajmilliomos segítségével kezdett ő is kőolaj-kitermeléssel foglalkozni, Tulsa környékén vett és adott el olajkitermelési koncessziókat. 1916 közepére vagyona elérte az 1 millió dollárt. 1917-ben úgy döntött, hogy felhagy az üzlettel és a Los-Angeles-i playboyok életét éli, ezzel elvesztette apja bizalmát. Két év kicsapongó élet után 1919-ben tért vissza az üzleti életbe. Az 1920-as években háromszor nősült és vált el, pénze 3 millióra nőtt ebben az időben, és apja halálakor, 1930-ban 500 000-et örökölt annak 10 milliós vagyonából. A nagy gazdasági világválság idején jelentős részesedést szerzett a Pacific Standard Oilban, és a világháború után a Tidewater Oil és a Sketer Oil vállalatokkal együtt beolvasztotta a Getty Oilba.

1949-ben 60 éves olajkutatási koncessziót szerzett Szaúd-Arábia és Kuvait területére Abdul Aziz Ibn Szaúd királytól 9,5 millió dollárért és évi 1 milliós részesedésért. A világ legnagyobb olajmezőjén 1953-tól Getty cége 2,5 millió köbméter kőolajat termelt ki évente. A Getty Oil mellett további 200 vállalkozásban szerzett ellenőrző részesedést, vagyona rohamosan gyarapodott. 1957-ben a Fortune magazin szerint ő volt a leggazdagabb élő amerikai, 1966-ban a Guinness Rekordok Könyve a világ leggazdagabb emberének nyilvánította 1,2 milliárd dolláros vagyonnal. 1976-ban bekövetkezett halálakor 2 milliárdnál többre becsülték vagyonát.

Magánéletében különc szokásairól volt ismert, ötször nősült és vált el, négy feleségétől öt fia született. Csodálta Angliát, ezért az 1950-es években elhagyta az Egyesült Államokat, és az angliai Sutton Palace melletti Guilfordban, egy 16. századi Tudor-birtokon telepedett le. Hatalmas vagyona ellenére nevezetes volt zsugoriságáról, angliai házában csak pénzérmével működő telefonokat szereltetett fel, hogy az alkalmazottak és a vendégek ne a ház számlájára telefonáljanak.

Unokája elrablása[szerkesztés]

1973. június 10-én Rómában elrabolták Getty unokáját, a 16 éves John Paul Getty III-at, és 17 milliós váltságdíjat követeltek érte. Az volt a család gyanúja, ez csak egy trükkje a lázadó tinédzsernek, hogy pénzhez jusson, ezért elutasították a követelést. Az olasz posta sztrájkja miatt csak novemberben érkezett egy boríték egy napilaphoz egy hajtinccsel és egy emberi füllel egy 3,2 milliós váltságdíjról. Amikor 3 millióra csökkentették az összeget a rablók, Getty 2,2 milliót adott fiának és 800 ezret 4%-os kamattal, hogy kiváltsa gyermekét. A váltságdíj kifizetése után pár nappal később kiszabadult a fiú, és felhívta telefonon nagyapját, hogy megköszönje neki a közreműködést de az öreg nem állt szóba vele. Később kilenc embert tartoztattak le, de csak kettőt ítéltek el a rablók közül.

Ezt meg is filmesítették Ridley Scott rendezésében, Magyarországon 2018 februárjában mutatták be a mozik nagy sikerrel.

Paul III-at megviselte a rabság, drogfüggő lett, a drog és az alkohol miatt 1981-ben agyvérzést kapott, félig vakon és bénán élt 2011-ig.

Műgyűjteménye[szerkesztés]

Getty lelkes műgyűjtőként reneszánsz és barokk festményeket, szobrokat, grafikákat és francia bútorokat gyűjtött. 1953-ban létrehozta a J. Paul Getty Múzeumot és kutatóközpontot malibui házában. A múzeum 1974-re kinőtte a házat, és a Getty-villa néven ismert új épületbe költöztették az antik gyűjteményt és kutatóközpontot.

1976-ban, Getty halálakor 661 millió dollárt hagyott a múzeumra, amely ezzel a világ leggazdagabb gyűjteménye lett. 1997-ben adták át a Richard Meier által tervezett hat épületből álló Los Angeles-i Getty Centert, a gyűjtemény jelenlegi helyét.

Forrás[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b RKDartists. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b The Peerage. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. a b Munzinger-Archiv (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. a b Brockhaus (német nyelven)
  9. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 13.)
  10. LIBRIS, 2012. szeptember 25. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)