Japánszentfa
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Élénkvörös termések, fiatal és idősebb levelek társaságában | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Nandina domestica Thunb. | ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Japánszentfa témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Japánszentfa témájú médiaállományokat és Japánszentfa témájú kategóriát.
|
A japánszentfa (Nandina domestica) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe és a borbolyafélék (Berberidaceae) családjába tartozó faj.[1][2]
Nemzetségének az egyetlen faja.
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A japánszentfa eredeti előfordulási területe Ázsia keleti felé, a Himalájától egészen a névadó Japánig tart.
Manapság világszerte termesztik szobanövényként, illetve kerti dísznövényként.[3] Azonban sok helyen, például az Amerikai Egyesült Államokban inváziós fajnak bizonyult.[4][5][6][7]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Örökzöld, bokorszerű növényfaj, mely általában 2 méter magasra és 1,5 méter szélesre nő meg. A talajból számos elágazatlan szára nő ki. A fényes levelei 50-100 centiméter hosszúak és kétszeresen szárnyaltak; a levélkék 4-11 centiméter hosszúak és 1,5-3 centiméter szélesek. A nagyon hideg környezetben lombhullatóvá válhat. A fiatal levelek tavasszal élénk rózsaszínek vagy vörösek, csak később válnak zöld színűvé. Az idős levelek, ősz előtt újból vörössé vagy lilává válnak. A virágai fehérek és kúp alakú fürtökben nőnek, jóval a levélzet fölött. Kora nyáron virágzik. A termése élénk vörös bogyó, 5-10 milliméteres átmérővel. A bogyó késő ősszel érik be, és egész télen az anyanövényen maradhat.
A növény minden része mérgező; hidrogén-cianidot[8][9] és egyéb mérgező anyagokat tartalmaz.[10][11] Emberi fogyasztásra nem ajánlott, hiszen meg lehet halni tőle;[12][13] azonban a madaraknak, melyek a termés fogyasztásával terjesztik az ürülékükben levő magokat nem árt a mérge, hacsak túlzásba nem viszik annak fogyasztását.[14]
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A növény
levelei,
virágai
és termései
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ (or nan-DEE-nuh) Sunset Western Garden Book, 1995:606–607
- ↑ The unexpected pronunciation /iː/ approximates the Japanese nanten.
- ↑ Alice M. Coats, Garden Shrubs and Their Histories (1964) 1992, s.v. "Nandina".
- ↑ "Archivált másolat". 2016. december 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. december 22.
- ↑ "Nandina". Center for Aquatic and Invasive Plants, University of Florida. 2015. július 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. december 24.
- ↑ http://www.texasinvasives.org/plant_database/detail.php?symbol=NADO
- ↑ http://www.wildflower.org/expert/show.php?id=5184
- ↑ Abrol, Y. P.; Conn, E. E.; Stoker, J. R. (1966) “Studies on the identification, biosynthesis and metabolism of a cyanogenic glucoside in Nandina domestica Thunb.”. Phytochemistry 5(5):1021-1027 doi:10.1016/S0031-9422(00)82800-9
- ↑ Olechno, J. D.; Poulton, J. E.; Conn, E. E. “Nandinin: An acylated free cyanohydrin from Nandina domestica”. (1984) Phytochemistry 23(8):1784-1785 doi:10.1016/S0031-9422(00)83491-3
- ↑ Fantegrossi WE, Kiessel CL, Leach PT, Van Martin C, Karabenick RL, Chen X, Ohizumi Y, Ullrich T, Rice KC, Woods JH (2004. május). "Nantenine: an antagonist of the behavioral and physiological effects of MDMA in mice". Psychopharmacology. 173 (3–4): 270–7. doi:10.1007/s00213-003-1741-2. PMID 14740148.
- ↑ Chaudhary S, Pecic S, Legendre O, Navarro HA, Harding WW (2009. május). "(+/-)-Nantenine analogs as antagonists at human 5-HT(2A) receptors: C1 and flexible congeners". Bioorganic & Medicinal Chemistry Letters. 19 (9): 2530–2. doi:10.1016/j.bmcl.2009.03.048. PMC 2677726. PMID 19328689.
- ↑ "University of Arkansas Division of Agriculture Cooperative Extension Service Toxic Plants". 2014. október 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. május 2.
- ↑ "North Carolina State University Cooperative Extension Service Poisonous Plants of North Carolina". 2013. november 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. május 2.
- ↑ Moges Woldemeskel; Eloise L. Styer. "Feeding Behavior-Related Toxicity due to Nandina domestica in Cedar Waxwings (Bombycilla cedrorum)". Hozzáférés: 2012. szeptember 26.
{{cite web}}: Unknown parameter|lastauthoramp=ignored (|name-list-style=suggested) (súgó)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Nandina domestica Thunb. The Plant List
- Nandina The Plant List
- Nov. gen. pl. 1:14. 1781 (Fl. jap. 147. 1784)
- USDA, ARS, Germplasm Resources Information Network. Nandina domestica in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), U.S. Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 08-Apr-12.
- Huxley, A., ed. (1992). New RHS Dictionary of Gardening 3: 284–285. Macmillan.
- Flora of North America: Nandina domestica (deals with the species as an introduced plant)
- Nandina domestica database
- Nandina domestica information
- Heavenly Bamboo information and resources
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Nandina című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
