Japán számlálószavak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A japán nyelv egyike azon nyelveknek, melyek a különböző dolgok és tárgyak megszámlálására, mennyiségének, fizikai mértékegységek kifejezésére ún. számlálószavakat – japán nyelven dzsoszúsi (助数詞) – használnak. A jelenség nem egyedi – más, főként távol-keleti nyelvekben is megtalálható, mint például a kínai vagy a koreai nyelv, de a magyar nyelvben is előfordul néhány, olyan szókapcsolatokban, mint például egy fej saláta, egy szál virág,[1] bővebben l. a számlálószó szócikkben.

A japán számnevek önmagukban nem képesek megadni egy főnév mennyiségét, ezért a nyelv minden esetben számlálószavakat használ. Erre kiváló példa Kuroszava Akira filmjének címe, A hét szamuráj; 七人の侍 sicsinin no szamurai, ahol a 侍 szó adja a főnevet, a 七 számnév, a 人 írásjegy az emberekre használatos számlálószó, a の pedig a kötőpartikula szerepét tölti be.

A számlálószavakat mindig megelőzi valamilyen határozott tőszámnév vagy a nani 何 kérdőszó, önmagukban nem állhatnak. Például a következő mondatokban a dzsi 時 számlálószó az óra teljes időpontjait fejezi ki, és mindig ki kell tenni az időpontot jelölő szám után:

何時ですか。三時です。Nandzsi deszu ka? – Szandzsi deszu. ’Hány óra van? – Három óra.’

A számlálószavak mondatban elfoglalt helye[szerkesztés]

A számlálószó önmagában nem állhat. A számnévvel és főnévvel megalkotott számlálószavas kifejezés azonban a mondatban több szerepet is betölthet: például lehet névszói állítmány, illetve alany vagy határozó is. Továbbá a mondatban jelzőként szerepelhet, s ilyen esetben megelőzi a jelzett szót, ahhoz の no partikulával kapcsolódik. Példamondatok:[2]

Alanyként: 二人は女の子で、三人は男の子でした。 Futari va onnanoko de, szannin va otokonoko desita. (Ők ketten lányok, ők hárman meg fiúk voltak.)

Névszói állítmányként: 日本の人口は一億二千四百万人です。 Nihon no dzsinkó va icsioku-nisen-jonhjaku-man nin deszu. (Japán lakossága százhuszonnégy millió fő.)

Határozóként: 友達に二回も電話しました。 Tomodacsi ni nikai mo denva simasita. (A barátomnak kétszer is telefonáltam.)

Jelzőként: 二人の若い人が走ってきました。 Futari no vakai hito ga hasitte kimasita. (Két fiatal ember jött szaladva.)

A japán és a kínai számsor[szerkesztés]

A japán nyelv kétféle rendszert használ a számok kifejezésére. Az egyik rendszer a kínai eredetű, a másik a hagyományos japán számsoron alapszik. Utóbbi segítségével a számok csupán egytől tízig fejezhetők ki, illetve kivételként a húszas számot használják életkor kifejezésére is, míg az előbbi rendszer minden szám kifejezésére alkalmas és használatos. Számlálószó elé csak a kínai számsorból való szám kerülhet. Előfordul, hogy a beszélő épp nem tudja az adott tárgy vagy dolog számlálószavát; ilyen esetben a japán számsor használatával – tehát egytől tízig – a probléma majdnem mindig kiküszöbölhető. Például, a ’nyolc radírgumi’ kifejezés 八個のけしごむ hacsiko no kesigomu a következőképp is kifejezhető: やっつのけしごむ jaccu no kesigomu.

A hagyományos japán számsor táblázata[szerkesztés]

Számjegy Írása japánul Átírás és kiejtés Átírás hiraganával
1 一つ hitocu ひとつ
2 二つ futacu ふたつ
3 三つ miccu みっつ
4 四つ joccu よっつ
5 五つ icucu いつつ
6 六つ muccu むっつ
7 七つ nanacu ななつ
8 八つ jaccu やっつ
9 九つ kokonocu ここのつ
10 とお
20 二十 hatacsi はたち

A leggyakoribb számlálószavak[szerkesztés]

A következőkben a leggyakrabban használt számlálószavak kerültek különböző kategóriák szerinti felsorolásra, japán ábécésorrend szerint.

Kiejtés és átírás Kandzsi Használat
Emberek és tárgyak számlálószavai
だい dai Gépek, gépezetek, mint például: autó, bicikli, hűtő, televízió stb. számlálószava.
はい hai Tele pohár, bögre, kanál, vödör tartalmának számlálószava.
ひき hiki Kistestű állatok, mint például: kutya, macska, egér stb. számlálószava.
ほん hon Vékony, hosszúkás tárgyak, mint például: esernyő, répa, uborka; illetve film és telefonhívások számlálószava is.
かい kai Emeletek számlálószava.
ko , , , vagy Kicsiny, kerek tárgyak, mint például radír, mandarin, tojás, stb. számlálószava; illetve általánosan használt minden olyan dologra, aminek számlálószavát esetenként nem ismerjük.
まい mai Lapos, kiteríthető dolgok, mint például: papír, képeslap, ruha, stb. számlálószava.
めい mei Emberekre használatos, ’fő’ jelentésű udvarias számlálószó.
にん nin Emberekre használatos számlálószó.
さつ szacu Könyvek, kötetek számlálószava.
va Történetek, epizódok számlálószava.
Idő kifejezésére használt számlálószavak
びょう bjō Másodperc
ふん fun, ぷん pun Perc
がつ gacu Hónapok
はく haku Éjszakák
dzsi Időpontok
じかん dzsikan 時間 Időtartam
ka Hónapok napjai
かげつ kagecu ヶ月, 箇月 Hónapra vonatkozó időtartam
ねん nen Év
にち nichi Napok
さい szai Kor
しゅう Hét
Gyakoriságot kifejező számlálószavak
ばい bai Duplázó számlálószó
do Alkalmak számának számlálószava; illetve hőmérséklet- és matematikai fokot fejez ki.
かい kai Gyakoriságot számláló szó

Egyéb számlálószavak[szerkesztés]

A ritkábban használt számlálószavak listája.

Kiejtés és átírás Kandzsi Használat
ba Felvonások száma színházban.
ばん ban Eltöltött éjszakák számlálószava.
ばん ban Pozíció, helyezés; peron; sportmérkőzés számlálószava.
bi Kisméretű halak, valamint apró rákok, garnélarák számlálószava. (Általában a halkereskedelemben használják.)
bu Újságok, magazinok, papírhalmok számlálószava.
ぶん bun Mondatok számlálószava.
びょう bjó Másodpercek számlálószava.
ちゃく csaku Ruhák számlálószava.
ちょう csó Szerszámok, ollók, fűrészek, pisztolyok, stb. számlálószava.
ちょう csó Város negyedek számlálószava.
だい dai Generációk, nemzedékek, történelmi korszakok számlálószava.
だん dan Szintek számlálószava.
だんらく danraku 段落 Bekezdések számlálószava.
ふで fude Olyan betűk és ábrák számlálószava, melyeknek írása során nem emelik fel az íróeszközt.
ふく fuku Csésze maccsa (zöldtea); por alapú gyógyszerek tasakjainak; füst (például cigarettáé); szünetek, pihenők számlálószava.
ふく fuku Kiakasztott tekercsek (kakedzsiku) számlálószava.
ふり furi Kardok számlálószava.
go Szavak számlálószava.
ごん gon, és こと koto Szavak számlálószava.
gu Bútorok; páncélok, páncélrészek számlálószava.
ぎょう gjó Szövegben sorok számlálószava.
はく haku Valahol eltöltött éjszakák száma.
はい hai Vereségek számlálószava, például a sportokban.
はこ hako Dobozok számlálószava.
はり hari Esernyők, napernyők számlálószava.
はしら hashira Istenek, emléktáblák számlálószava.
はつ hatsu Lövések, lövedékek; orgazmusok számlálószava.
ひん hin Ételfogások számlálószava.
ひつ hicu Földdarabok számlálószava.
ho Lépések számlálószava.
ひょう hjó Szavazatok számlálószava.
dzsi Betűk, kandzsik, kanák számlálószava
dzsi Gyerekek számlálószava.
じょう dzsō Tatamik számlálószava. A japán szobák méretét tatamikban adják meg.
じょう dzsō Tabletták, pirulák számlálószava.
じょう dzsō Törvénycikkek; fénysugarak, füstfoszlányok, villámlások számlálószava.
ka Keretek számlálószava.
ka Leckék számlálószava.
かこく kakoku ヶ国, 箇国 Országok számlálószava.
かこくご kakokugo ヶ国語, 箇国語 (Nemzeti, hivatalos) nyelvek számlálószava.
かく kaku Kandzsik vonásainak számlálószava.
かん kan Szusi számlálószava.
かん kan Hadihajók számlálószava.
けいとう keitou 系統 Buszútvonalak számlálószava.
けん ken Absztrakt dolgok számlálószava.
けん ken Házak számlálószava.
ki Gépek, repülőgépek számlálószava.
きん kin Kenyér egységeinek a számlálószava, pl. vekni.
きれ kire 切れ Szeletek (kenyér, sütemény, szasimi stb.) számlálószava.
ko Házak számlálószava. (戸 jelentése: ’ajtó’)
こう Iskolák számlálószava.
こう 稿 Vázlatok számlálószava.
こう Bankok számlálószava.
こん kon Alkoholos ital köreinek számlálószava.
ku Városrészek, például Japán városrészeinek számlálószava.
ku Haiku, szenrjú számlálószó.
くち kucsi Bankszámlák; adományok számlálószava.
くみ kumi Csoportok, emberpárok, mint például ikrek, férj és feleség, táncosok stb. számlálószava.
きゃく kjaku Asztalok, székek számlálószava.
きゃく kjaku Csészék és csészealjak alkotta párok számlálószava.
きょく kjoku Zenedarabok, zeneművek számlálószava.
きょく kjoku Társasjáték, mint sakk-, go-, sógi-, madzsongmérkőzések; rádió- és televízióállomások számlálószava.
まき maki or かん kan Tekercsek, könyvek köteteinek számlálószava.
まく maku Színházi jelenetek számlálószava.
めい mei ’Fő’ jelentésű, emberekre használt számlálószó.
めん men Tükrök, falak, teniszpályák, társasjátékok, számítógépes játékok pályáinak számlálószava.
もん mon Ágyúk számlálószava.
もん mon Kérdések számlálószava.
ねん nen Évek, iskolai évek számlálószava.
にち nicsi Hónap napjainak számlálószava. (A kivételeket lásd alul.)
にん nin Emberek számlálószava. (A kivételeket lásd alul.)
にんまえ ninmae 人前 Ételadagok számlálószava.
おり ori Papírból készült dobozok, tárolók számlálószava.
ぺーじ peedzsi ページ, Oldalak számlálószava.
れい rei Példák számlálószava.
れい rei Meghajlások számlálószava.
ri り or Emberekre használt számlálószó a következő esetekben: 一人 (ひとり) ’egy ember’ és 二人 (ふたり) ’két ember’.
りん rin Kerekek, virágok számlálószava.
りょう rjō Vonatvágányok számlálószava.
さい szai vagy Kor kifejezésekor használt számlálószó.
さお szao Fiókok, zászlók számlálószava.
せき szeki Ülések, ülőhelyek, rakugo-előadások, összejövetelek számlálószava.
せき szeki Hajók, kötegekben hordott tárgyak, például halak, madarak, nyílvesszők számlálószava.
しな sina Étkezésnél fogások számlálószava.
しき siki Készletek, szettek számlálószavai, például bútoroknál.
しょう Győzelmek számlálószavai, például mérkőzéseken.
しゅ su Tankák számlálószava.
しゅう Hetek számlálószava.
しゅるい surui vagy しゅ su 種類 or Fajták, fajok számlálószava.
そく szoku Cipők, lábbelik, zoknik számlálószava.
たば taba Pénzkötegek, virágcsokrok, csomóba kötött zöldségek számlálószava.
たい tai Szobrok, babák számlálószava.
たわら tavara Rizzsel teli zsákok számlálószava.
てき teki Folyadékok cseppjeinek számlálószava.
てん ten Pontok számlálószava.
とう Nagytestű állatok számlálószava.
とき toki Időtartam kifejezésére, mára már kevésbé használt számlálószó.
とおり tóri 通り Kombinációk számlálószava.
cu A hagyományos japán számsorban előforduló számoknál használt számlálószó.
つう Levelek számlálószava.
つぼ cubo Terület számlálószó, 3,3 négyzetméternyi területet fed le.
つぶ cubu Gabona, mandula számlálószava.
つうわ cúva 通話 Telefonbeszélgetések számlálószava.
va Madarak és nyulak számlálószava.
wa Csomagok, kötegek számlálószava.
va Történetek, sorozatok epizódjainak számlálószava.
ja Eltöltött éjszakák számlálószava.
ぜん zen Evőpálcikák, rizsadagok számlálószava.

Hangváltozások[szerkesztés]

Bizonyos hangváltozások figyelhetők meg egyes, bizonyos fonémával kezdődő számlálószavak és számok találkozásának esetében. Például 一 icsi + 回 kai → 一回 ikkai, 六 roku + 匹 hiki → 六匹 roppiki. A részleteket lásd a lenti táblázatban.

Bár ezek a változások majdnem minden esetben megfigyelhetőek, kivételek is vannak. A táblázatban a gyakori kivételek is kiemelésre kerültek.

A tízes szám, dzsú esetében, ha azt kettős, hosszú, zöngétlen mássalhangzó követi, dzsu-ként, illetve dzsi-ként (じゅっ/じっ) ejtjük, ahogy az a táblázatban látható. A dzsi régebbi alak, amit mostanság a dzsu váltott fel.

Szám k- (か, きゃ stb.) sz/sh- (さ, しゃ stb.) t/cs- (た, ちゃ stb.) h- (は, ひ, へ, ほ, ひゃ, ひゅ, ひょ) f- (ふ) p- (ぱ stb.) w- (わ)
1 icsi ikk- いっか issz- いっさ itt- いった ipp- いっぱ ipp- いっぷ ipp- いっぱ
3 szan szanb- さんば szanp- さんぷ szanb- さんば
4 jon jonh- よんは

jonp- よんぱ

jonf- よんふ

jonp- よんぷ

jov- よわ

jonw- よんわ jonb- よんば

6 roku rokk- ろっか ropp- ろっぱ ropp- ろっぷ ropp- ろっぱ rokuv- ろくわ

ropp- ろっぱ

8 hacsi hakk- はっか hassz- はっさ hatt- はった happ- はっぱ happ- はっぷ happ- はっぱ happ- はっぱ

hacsiv- はちわ

10 dzsū dzsikk- じっか

dzsukk- じゅっか

dzsissz- じっさ

dzsussz- じゅっさ

dzsitt- じった

dzsutt- じゅった

dzsipp- じっぱ

dzsupp- じゅっぱ

dzsipp- じっぷ

dzsupp- じゅっぷ

dzsipp- じっぱ

dzsupp- じゅっぱ

dzsipp- じっぱ
100 hjaku hjakk- ひゃっか hjapp- ひゃっぱ hjapp- ひゃっぷ hjapp- ひゃっぱ
1000 szen szenb- せんば szenp- せんぷ
10000 man manb- まんば manp- まんぷ
nan nanb- なんば nanp- なんぷ

Kivételek[szerkesztés]

A gyerekek gyakran a japán számsort használva adják meg életkorukat a szai 歳 (vagy 才) számlálószó helyett.

Néhány számlálószó, legfőképp a 日 nicsi és a 人 nin, néhány esetben a japán számsort használja, ahogy az a lenti táblázatban megfigyelhető. A japán számsor előfordul még néhány állandósult szerkezetben, mint például 一月 hitocuki és 二月 futacuki (egy hónap, két hónap), 一言 hitokoto (’egy szó’) és 一度 hitotabi (’egyszer’).

A nana és a sicsi a 7-es, a jon és a si 4-es, míg a kjú és a ku a 9-es szám két alakja, olvasata. A nana, jon és kyú alakok gyakrabban használatosak, mindazonáltal előfordulnak olyan esetek, melyeknél a számlálószó megköveteli a másik alakot. (Lásd a táblázatot.)

A 階 kai és 銭 sen esetében, a 3-as szám használatakor előfordulhat – beszélőtől függően – a szokásostól eltérő, másik alak. (Lásd a táblázatot.)

Numeral nicsi nin gacu dzsi 時間 dzsikan kai hjaku szen szai
1 cuitacsi* hitori isszen
2 fucuka futari
3 mikka szangai szanbjaku szanzen
4 jokka jonin*** sigacu jodzsi jodzsikan
5 icuka
6 muika roppjaku
7 nanoka sicsinin sicsigacu sicsidzsi sicsidzsikan
8 jóka happjaku hasszen
9 kokonoka kugacu kudzsi kudzsikan
10 tóka
14 dzsújokka dzsújonin dzsújodzsikan
20 hacuka hatacsi
24 nidzsújokka nidzsújonin nidzsújodzsikan
nan ** nangai nanzen

* Ha hónapok napjai helyett csak napokat számolunk, az icsinicsi alak használatos. Ippi is előfordul.

** Két kifejezés is jelentheti azt, hogy ’hány ember’: az 幾人 ikunin és a 何人 nannin alak is előfordul.

*** Néhány helyen, (például Észak Honsú és Kelet Hokkaidó) területein, az idősebb emberek beszédében a jottari is megtalálható.[3]

Sorszámnevek[szerkesztés]

Tőszámnévből való sorszámnév kifejezésére 目 me írásjegy használatos. Minden esetben a számlálószó után kerül. Ennek megfelelőlen az 一回 ikkai kifejezés jelentése ’egy alkalom’, míg az 一回目 ikkaime jelentése ’első alkalom’.

Néhány esetben azonban előfordul, hogy egy adott kifejezés a 目 me nélkül mind tőszámnevet, mind sorszámnevet is kifejez. Például: a 三階 szangai jelentheti azt, hogy ’három emelet’ és azt is, hogy ’harmadik emelet’.

Időtartam kifejezése[szerkesztés]

Időtartam kifejezésére a 間 kan írásjegy használatos a következő szavakat követően: 秒 bjó, 分 fun, 時 dzsi, 日 nicsi (és a cuitacsit leszámítva minden rendhagyó olvasata), 週 , ヶ月 kagecu és 年 nen. A felsorolt szavaktól függően a használat helyenként különbözik. Például a kan elhagyása a 時間 dzsikan szó esetében helytelen, ellenben a súkan és a esetével, ahol az időtartamot az utóbbi is kifejezheti. Továbbá a kagecukan szinte soha nem használatos, mivel a ka már kifejezi a tartamot.

Hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Kiss Sándorné Székely Ilona: Japán nyelvtani összefoglaló. Budapest, Tárogató Kiadó, 2008. 270. o.
  2. Kiss Sándorné Székely Ilona: Japán nyelvtani összefoglaló. Budapest, Tárogató Kiadó, 2008. 271. o.
  3. Language Contact and Lexical Innovation (PDF). (Hozzáférés: 2007. február 14.) Table 1. Native Counting in Japanese

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Japanese counter words című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.