Jakov Boriszovics Zeldovics
| Jakov Boriszovics Zeldovics | |
 | |
| Zeldovics (jobbra) asztrofizikus Sklovszkijjal 1977-ben | |
| Született | 1914. február 23.[1] Minszk[2] |
| Elhunyt | 1987. december 2. (73 évesen) Moszkva |
| Állampolgársága | |
| Gyermekei | Borisz Jakovlevics Zeldovics |
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Novogyevicsi temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jakov Boriszovics Zeldovics témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jakov Boriszovics Zeldovics (oroszul: Яков Борисович Зельдович; Minszk, ma Fehéroroszország, 1914. március 8. – Moszkva 1987. december 2.) szovjet fizikus és csillagász. Nevét az angol nyelvű szakirodalomban többféleképpen is írják, így „Zeldovich, Yakov Borisovich” és „Yakov B. Zel'dovich” változatban is. Fizikusként fontos szerepet játszott a szovjet atomfegyverek kifejlesztésében, és kiemelkedőt alkotott több tudományágban:
- adszorpció-elmélet,
- katalízis-elmélet,
- lökéshullámok elmélete,
- magfizika,
- részecskefizika,
- asztrofizika,
- fizikai kozmológia,
- általános relativitáselmélet.
Élete[szerkesztés]
Minszki zsidó családban született; négyhónapos korában Szentpétervárra költöztek. Ott tanult, majd dolgozott 1941 augusztusáig, amikor intézetét evakuálták Kazanyba. Ott 1943-ig munkálkodott, majd Moszkvába költözött, és ott is élt haláláig.
Munkássága[szerkesztés]
17 éves korában kezdett fizikai kémiával foglalkozni: ekkor a robbanásokra és égéshullámokra dolgozott ki matematikai modelleket. Később (a háború alatt is) a lökéshullámok terjedését modellezve ért el alapvető eredményeket.
Több éven át dolgozott a magfizikában. Ő mutatott rá először az ultrahideg szabad neutronok tárolásának lehetőségére. A részecskefizika kibontakozásának idején a gyenge kölcsönhatás elmélete felé fordult. Az elsők egyikeként ismerte fel a leptontöltés megmaradását, rámutatott a semleges gyenge áramok lehetőségeire. A gyenge kölcsönhatás paritássértésének felfedezése után a szimmetrikus kémiai felépítésű anyagok gyenge optikai forgatóképességével foglalkozott.
Kozmológiai kutatásai rendkívüli módon járultak hozzá ahhoz, hogy az romantikus spekulációból kemény természettudománnyá érjen. Rámutatott a modern részecskefizika alapvető szerepére a korai Univerzum fejlődésének megértésében. A sűrűségingadozások Zeldovics-Harrison-spektruma az 1980-as években, az Univerzum inflációjának felismerésével vált különösen fontossá. Ugyancsak az elsők között vizsgálta a kozmikus fonal-szingularitások szerepét.
Rasid Sunyajevvel közösen kimutatta, hogy a kozmikus plazmafelhőkben a Compton-ütközések befolyásolhatják a mikrohullámú háttérsugárzás spektrumát. Rádiócsillagászok nemzedékei indultak el ezen az úton, hogy megmérjék a távoli galaxishalmazok távolodásának sebességét.
Az 1970-es évek elején jött rá arra, hogy a gravitáció rendkívül érdekes alakzatokat hoz létre. Nagy vitákat kiváltó értekezéseiben az univerzum szerkezetét egy fürdőkád felszínén véletlenszerűen képződő habhoz hasonlított. Ahogy a fürdővíz tetején a kis és nagy buborékok összeállnak, úgy állnak össze a galaxisok is, amelyek között az óriási üres térségekben gyakorlatilag nincs semmi.
Az Univerzum nagyszerkezetének megértéséhez termékenyítően járult hozzá az az elméleti jóslata, hogy a nyomásmentes anyagnak palacsintaszerű felhőkké kell sűrűsödnie, és ennek szabályszerűségeit a nemlineáris fizika írja le.
Jellemzése[szerkesztés]
Sokoldalúságát és kiemelkedő egyéniségét jellemzi, amit egyszer Stephen W. Hawking mondott neki: „mielőtt találkoztam itt Önnel, azt hittem, hogy ön is olyan »kollektív szerző«, mint a Bourbaki-csoport” tagjai. Nem lehetett csoportba sorolni, hiszen olyan sokrétű tudás volt a birtokában, amely méltán emelte a fizika halhatatlanjai közé.
Érdeklődése átfogta az egész fizikát. Minden, általa kipróbált területen maradandót alkotott. Csodálatos tanár volt, csillogó ötletei felgyújtották a képzeletet. Számos tanítványa került a kozmológia élvonalába.
Gyakran látogatott Magyarországra; tanítványának vallotta magát egyebek közt Szalay Sándor akadémikus is.
Kitüntetései[szerkesztés]
Számos díj és kitüntetés birtokosa:
- Bruce-érem 1983,
- Királyi Csillagászati Társaság Aranyérme 1984,
- Kurcsatov Medál 1977,
- Szocialista Munka Hőse 1949, 1953, 1957,
- SZU állami díj 1943, 1962, 1974,
- Lenin-díj 1957,
- Lenin-rend 1949, 1962, 1974,
- Vörös Zászló érdemrend 1945, 1964,
- Októberi Forradalom érdemrend 1962 stb.
1983-ban választották a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává.
Emlékezete[szerkesztés]
- 2001-ben tiszteletére nevezték el a 11438 számú kisbolygót.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.mi.ras.ru/index.php?c=inmemoriapage&id=23369&l=1
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Зельдович Яков Борисович, 2015. szeptember 28.
- ↑ List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society
- ↑ https://www.ictp.it/prize/dirac-medal
Források[szerkesztés]
- Yakov Borisovich ZELDOVICH (angol nyelven). xray.sai.msu.ru. (Hozzáférés: 2011. július 2.)
- Zeldovics, Jakov Boriszovics (Zeldovich, Yakov Borisovich) (magyar nyelven). História-Tudósnaptár. (Hozzáférés: 2011. július 2.)
- Szalay Sándor: YAKOV BORISZOVICS ZELDOVICS 1914-1987. Fizikai Szemle 1988/6. 221. old. Archiválva 2020. július 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk[szerkesztés]
- Yakov Borisovich Zel'dovich 1983 Bruce Medalist (angol nyelven). brucemedalists. (Hozzáférés: 2011. július 2.)
- Yakov Borisovich Zel'dovich (angol nyelven). jstor.org. (Hozzáférés: 2011. július 2.)
- Zel'dovich, Yakov ("Ya") Borisovitch (1914–1987) (angol nyelven). daviddarling.info. (Hozzáférés: 2011. július 2.)
- Megemlékezés MARX GYÖRGY (1927-2002) (magyar nyelven). Magyar Tudomány, 2003/4. matud.iif.hu. (Hozzáférés: 2011. július 2.)
