Izsáky Margit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Izsáky Margit
Izsáky Margit.jpg
Született 1899. május 29.
Budapest[1]
Elhunyt 1977. december 30. (78 évesen)[2]
Budapest[1]
Állampolgársága magyar
Házastársa Kádár Imre
Foglalkozása
Iskolái Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1917)
Sírhely Farkasréti temető (624 (E)-1824)[3]

A Wikimédia Commons tartalmaz Izsáky Margit témájú médiaállományokat.


Izsáky Margit, Izsáki (Budapest, 1899. május 29. – Budapest, 1977. december 30.) újságíró, író, szerkesztő. Kádár Imre író felesége.

Életútja[szerkesztés]

Izsáky Mór biztosítóintézeti tisztviselő leánya. 1917-ben szerzett oklevelet a Színművészeti Akadémián, ahol Jászai Mari növendéke és a Nemzeti Színház ösztöndíjasa volt. 1917 szeptemberében indult pályafutása, s 1923-ig Janovics Jenőnél Kolozsvárott játszott, majd Aradon lépett színpadra. 1928-ban Nagyváradon működött. Szántó György író figyelt fel riporteri képességeire. 1932-től a Magyarság munkatársa volt 1939-ig, ekkor került a Magyar Nemzethez, ami 1944-ig közölte riportjait a bodrogközi és sarkadi szegényparasztság életéről. Magyarország első női bűnügyi riportere volt. Az 1930-as években a bűnöző gyermekek sorsának lélektani motívumaival foglalkozott. 1945 után került a Kossuth Népe, majd 1946-ban a Szabadság című laphoz. 1947-től az Asszonyok főszerkesztőjeként tevékenykedett, a demokratikus nőmozgalom eseményeiről számolt be. 1948-tól a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) elnökségi tagja és a Világosság c. lap munkatársa volt. Ezután az MTI-nél fiatal újságírókat tanított nyugdíjazásáig. Az Élet és Irodalomban jelentek meg novelláit, irodalmi riportjai és tanulmányai.

Fontosabb színházi szerepei[szerkesztés]

  • Katona József: Bánk bán – Melinda
  • Jókai Mór: Az arany ember – Tímea
  • Shakespeare: Rómeó és Júlia – Júlia
  • Shakespeare: Hamlet – Ophelia
  • Földes Imre: A lányom – Évike
  • Goethe: Faust – Margit
  • Shakespeare: Szentivánéji álom – Puck
  • Molière: Tartuffe – Dorine

Főbb művei[szerkesztés]

  • A Magyar Jövő Őfelsége (A Magyarság Évkönyve, 1935)
  • A nagy balett kis egérkéi (A Magyarság Évkönyve, 1936)
  • Isten fekete báránykái. Riportok a nagyváros árnyékából. (Budapest, 1942)
  • Vörösmarty úr szerelmes. Elbeszélés. (Százezrek Könyve. Budapest, 1942)
  • Egy elfelejtett magyar iparról, a művészi vasöntésről beszél egy híres műgyűjtő (Budapest, 1942)
  • Ez történt velem. Ifjúsági elbeszélés. (Pintér Leánykönyvtár. 1. Budapest, 1943)
  • Ötven válogatott mese. Andersen, a Grimm testvérek és az Ezeregyéjszaka legszebb meséi. Ford. és átd. (Budapest, 1944)
  • 100 válogatott mese. Andersen, a Grimm testvérek és az Ezeregyéjszaka legszebb meséi. Ford. és átd. 3 táblával. (Budapest, 1944)
  • 200 világszép mese. Andersen, a Grimm testvérek és az Ezeregyéjszaka legszebb meséi. Ford. és átd. (Budapest, 1944)
  • Ország a keresztfán. Riportregény. (Új idők – új könyvek. Budapest, 1945).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  2. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC06707/06876.htm, Izsáky Margit, 2017. október 9.
  3. http://www.bessenyei.hu/farkasret/fotok-g.htm, 2019. szeptember 1.

Források[szerkesztés]