Izsáky Margit
| Izsáky Margit | |
 | |
| Született | 1899. május 29. Budapest[1] |
| Elhunyt | 1977. december 30. (78 évesen)[2] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Kádár Imre |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1917) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (624 (E)-1824)[3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Izsáky Margit témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Izsáky Margit, Izsáki (Budapest, 1899. május 29. – Budapest, 1977. december 30.) színész, újságíró, író, szerkesztő. Kádár Imre író felesége.
Életútja[szerkesztés]
Izsáky Mór biztosítóintézeti tisztviselő leánya. 1917-ben szerzett oklevelet a Színművészeti Akadémián, ahol Jászai Mari növendéke és a Nemzeti Színház ösztöndíjasa volt. 1917 szeptemberében indult pályafutása, s 1923-ig Janovics Jenőnél Kolozsvárott játszott, majd Aradon lépett színpadra. 1928-ban Nagyváradon működött. Szántó György író figyelt fel riporteri képességeire. 1932-től a Magyarság munkatársa volt 1939-ig, ekkor került a Magyar Nemzethez, ami 1944-ig közölte riportjait a bodrogközi és sarkadi szegényparasztság életéről. Magyarország első női bűnügyi riportere volt. Az 1930-as években a bűnöző gyermekek sorsának lélektani motívumaival foglalkozott. 1945 után került a Kossuth Népe, majd 1946-ban a Szabadság című laphoz. 1947-től az Asszonyok főszerkesztőjeként tevékenykedett, a demokratikus nőmozgalom eseményeiről számolt be. 1948-tól a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) elnökségi tagja és a Világosság c. lap munkatársa volt. Ezután az MTI-nél fiatal újságírókat tanított nyugdíjazásáig. Az Élet és Irodalomban jelentek meg novellái, irodalmi riportjai és tanulmányai.
Fontosabb színházi szerepei[szerkesztés]
- Katona József: Bánk bán – Melinda
- Jókai Mór: Az arany ember – Tímea
- William Shakespeare: Rómeó és Júlia – Júlia
- William Shakespeare: Hamlet – Ophelia
- Földes Imre: A lányom – Évike
- Johann Wolfgang von Goethe: Faust – Margit
- William Shakespeare: Szentivánéji álom – Puck
- Molière: Tartuffe – Dorine
Főbb művei[szerkesztés]
- A Magyar Jövő Őfelsége (A Magyarság Évkönyve, 1935)
- A nagy balett kis egérkéi (A Magyarság Évkönyve, 1936)
- Isten fekete báránykái. Riportok a nagyváros árnyékából. (Budapest, 1942)
- Vörösmarty úr szerelmes. Elbeszélés. (Százezrek Könyve. Budapest, 1942)
- Egy elfelejtett magyar iparról, a művészi vasöntésről beszél egy híres műgyűjtő (Budapest, 1942)
- Ez történt velem. Ifjúsági elbeszélés. (Pintér Leánykönyvtár. 1. Budapest, 1943)
- Ötven válogatott mese. Andersen, a Grimm testvérek és az Ezeregyéjszaka legszebb meséi. Ford. és átd. (Budapest, 1944)
- 100 válogatott mese. Andersen, a Grimm testvérek és az Ezeregyéjszaka legszebb meséi. Ford. és átd. 3 táblával. (Budapest, 1944)
- 200 világszép mese. Andersen, a Grimm testvérek és az Ezeregyéjszaka legszebb meséi. Ford. és átd. (Budapest, 1944)
- Ország a keresztfán. Riportregény. (Új idők – új könyvek. Budapest, 1945).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC06707/06876.htm, Izsáky Margit, 2017. október 9.
- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/fotok-g.htm, 2019. szeptember 1.
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar színházművészeti lexikon
- Névpont
