Izabella kasztíliai királyi hercegnő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kasztíliai Izabella
Kasztíliai Királyság királyi hercegnője (infánsnője)
Infanta Isabel de Castilla
Uralkodási ideje
1518. augusztus 20. 1537
Életrajzi adatok
UralkodóházHabsburg-ház
Született1518. augusztus 20.
Valencia
Elhunyt1537 (18 évesen)
Perpignan
ÉdesapjaV. Károly német-római császár (1500–1558)
ÉdesanyjaFoix Germána özvegy aragóniai királyné, navarrai királyi hercegnő (1488/90/92–1538)
Testvére(i)
SablonWikidataSegítség

Kasztíliai Izabella (Valencia, 1518. augusztus 20.Perpignan, 1537), spanyolul: Infanta Isabel de Castilla, németül: Isabella, Infantin von Kastilien, kasztíliai királyi hercegnő. Foix Germána özvegy aragóniai királynénak és mostohaunokájának, V. Károly német-római császárnak a titkos kapcsolatából született. A Habsburg-ház hivatalosan soha el nem ismert tagja.

Élete[szerkesztés]

Apja V. Károly német-római császár, anyja Foix Germána özvegy aragóniai királyné, V. Károly nagyapjának, II. Ferdinánd aragóniai királynak a második felesége. Létezéséről csak Germána királyné végrendelete tesz említést, amely Izabella kasztíliai királyi hercegnő (la Serenissima doña Ysabel, Ynfanta de Castilla) néven emlékezik meg róla.[1]

1516-ban meghalt II. Ferdinánd aragóniai király, és a tényleges utóda az anyja, Őrült Johanna nevében a régensséget átvevő Habsburg Károly lett. Károly 1517-ben Kasztíliában találkozott először nagyapja özvegyével, a nála csak 10 egy néhány évvel idősebb Foix Germána királynéval, aki már Károly öccsével, a kasztíliai udvarban nevelkedő Ferdinánd infáns-főherceggel is jó viszonyt ápolt. Germána mindenhova elkísérte hispániai tartózkodása alatt Károlyt, és ekkor foganhatott meg az özvegy "nagymama". Germána királyné a legnagyobb titokban 1518. augusztus 20-án Valenciában hozta világra második gyermekét, ezúttal egy egészséges kislányt, akit Izabellának nevezett el, és infánsnőnek címzett.[2] Az aragóniai királyi házban nem volt egyedi eset hogy egy özvegy királyné titokban hoz világra újszülöttet, hiszen Prades Margit, Márton aragóniai király özvegye szintén titokban szült a férje halála után, de ő a rangon aluli kapcsolatát nem szerette volna felfedni, mert akkor elvesztette volna királynéi státuszát. Germána királyné azonban sohasem törvényesíthette volna kapcsolatát a császárral, hiszen a törvény és az akkori szokások szerint kapcsolatuk vérfertőzésnek számított, ugyanis II. Ferdinánd unokájaként V. Károlynak Germána a mostohanagyanyja volt. Károly megfelelően gondoskodott nagyapja özvegyéről. Gyermeküket természetesen a legnagyobb titokban neveltették. Károly 1519-ben Germánát feleségül adta egyik német hívének, Brandenburgi Jánosnak, aki Germána egykori férjjelöltjének, II. Ulászló magyar királynak volt az unokaöccse. Az ő bátyja volt Brandenburgi György, aki II. Ulászló kedvenc unokaöccseként és II. Lajos magyar király gyámjaként hosszú ideig a magyar udvarban élt. 1520-ban Károly magával vitte Germánát a német királyi koronázására, Aachenbe, útközben megállva egy angliai villámlátogatásra VIII. Henrik angol király udvarában, akinek a felesége, Aragóniai Katalin Germána első férjének, Katolikus Ferdinándnak volt a legkisebb lánya. Végül pedig Károly császár kinevezte „mostohanagyanyját” Valencia kormányzójává, ahol haláláig élt.

Izabella még a szülei életében, 1537-ben Perpignanban 19 évesen meghalt, és ahogy szokás volt a korban, az édesanyja, Germána özvegy királyné a végrendeletében is megemlítette az életében eltitkolt lányát. Ugyanis ezekből az iratokból derült fény csak legtöbbször a kiskorukban meghalt vagy a házasságon kívül született gyermekek létezésére,[3] akiknek a születését egyébként a krónikák sokszor, érthető okokból, nem jegyezték fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. La Universidad de Alicante/Germana de Foix – 2014. május 27.
  2. Geneall/Isabel, infanta de Castilla – 2014. május 27.
  3. Például Márton aragóniai király kiskorában elhalt gyermekeit csak az 1410-es végrendeletéből ismerjük, míg napjainkban I. Julianna holland királynő férjének, Lippe–biesterfeldi Bernát holland hercegnek szintén csak a végrendeletéből értesülhetett a nagyvilág 2004-ben, hogy négy, házasságából született lánya mellett még két természetes lánya is van.

Irodalom[szerkesztés]

  • Fernández Álvarez, Manuel: El inconfesable secreto de Carlos V, La aventura de la historia 3, 56–63, 2001.

Külső hivatkozások[szerkesztés]